Az autóút felettébb csöndben telt miközben Sweets- hez tartottak. Booth minden gondolatával csak a vezetésre akart koncentrálni, Brennan pedig minden erejével a háromszáz éves csontvázára fókuszált. Kivételes alkalmak egyike volt az a mostani út, mert Gordon Gordon teljesen csöndben volt. És bár nem mondott semmit, hallgatása mégis bizonytalanságot okozott. Pedig a dilidoki pontosan tudta, hogy mit fog mondani. A rövidnek cseppet sem mondható autóút után végre megérkeztek. Majd felmentek Sweets irodájába, és az várta őket amire számítottak.

• Jó napot Mr. Cullen, Sweets! – köszönt Booth.
• Jó napot! – mondta Brennan.
• Szép napot! – köszönt végül jókedvűen Gordon Gordon is.
• Jó napot Dr. Brennan… Dr. Wyatt, Booth.
• Hello…! – nyögte Sweets miközben félig a fiókjában egy tollat keresett. Majd megtalálta. – Nah meg is van. Úgy látom, mindenki itt van. Ööö… Booth ügynök, Dr. Brennan kifáradnának egy pillanatra, amíg döntést hozunk?
• Persze! – mondta Booth, majd óvatosan megragadta a nő kezét és kisétáltak az előtérbe.

Brennan hirtelen elöntötte az aggódás forrósága, és a félelem fagyos érzése. Bepánikolt. A mindig magabiztos, kemény, racionális és erős Dr. Brennan, félt. Minden pillanattal szíve egyre jobban gyorsult. Gondolatai nem hagyták nyugodni, pedig próbálta őket féken tartani. Tudta hogy a következő pillanatok sorsdöntők. Azzal a gondolattal nyugtatgatta tudatát, hogy Booth nem fogja magára hagyni. De nem bírta tovább; újra meg akart bizonyosodni róla.

• Booth… ugye minden rendben lesz?? – kérdezte remegve.
• Nyugodj meg. Ha nem dolgozhatunk együtt, én akkor is veled leszek. Egy család leszünk. – mondta, majd Brenn éppenhogy gömbölyödő hasára tette a kezét – Bennem megbízhatsz… és százszázalékosan számíthatsz rám. Mert szeretlek.
• Én… én… - dadogta a nő, mert e szavak hallatán nem jött hang a torkára. Annyira meghatották Booth szavai, hogy még a lélegzete is elállt. Pedig ő is ki akarta mondani azt a bizonyos szót… ismét.
• Nem kell semmit mondanod. Tudom. – mondta, majd óvatosan megcsókolta az előtte álló remegő nőt.

Eközben Sweets irodájában…

• Dr. Sweets magának mi a véleménye? Szétválasszuk őket?? – kezdte a beszélgetést Mr. Cullen.
• Szerintem tényleg szeretik egymást. Nagyon sok ügyet megoldottak együtt. Olyanokat is, amiket akárki nem. Ráadásul Dr. Brennan közölte, hogy nem hajlandó más ügynökkel dolgozni. Ugyanakkor, ha nem lenne ott Dr. Brennan Booth ügynök mellett az idő nagy részében, Booth nem tudna kellő figyelemmel a munkára koncentrálni.
• Dr. Wyatt?
• Bizonyos részekben igaza van Dr. Sweets. De nem gondolja, hogy nem féltené- e túlságosan Dr. Brennan-t. Mert van esélye annak is. Ennek ellenére tény, hogy nagyon jól dolgoznak együtt. Plusz Dr. Brennan racionalitása Booth ügynököt két lábbal a földön tartja.
• Nem gondolják… - szólt közbe Mr. Cullen – hogy ha összevesznek, akkor ugyanúgy együtt tudnak- e vajon együtt működni. Vagy a szerelmük nem megy a munka kárára?
• 7 éve társak. Szerintem el tudják különíteni a munkát a magánélettől. Hiszen felnőtt emberek. – érvelt Sweets.
• Maga is jól tudja Dr. Sweets hogy mi áll a szabályzatban. Örülhetnek annak is hogy egyátalán megfontoltam, hogy együtt maradjanak- e, és hogy konzultáltam magukkal. Booth jól tudja hogy mi a szabály; akár ki is rúghattuk volna.
• Szabályok… szabályok… ezek határozzák meg az életünket… de ha józanésszel gondolkodunk, mi magunk is nap, mint nap megszegjük őket. – mondta Gordon Gordon.
• Többnyire… - helyesbített Sweets, egy apró mosoly keretében.
• Akkor… a döntés megszületett. – jelentette ki Mr. Cullen.

Kinyílt az ajtó. Brennant egyszerre járta át a hideg és a forróság. Egész testével beleremegett az ajtó kilincsének kattanásába. Hirtelen eszméletlen kínt érzett; de nem a testében; sokkal inkább a lelkében. Szorította, szinte már fojtogatta egy nagyon rideg érzés. Gondolatai ismét szabadjára szöktek. Mikor leültek mindannyian az irodában, Booth főnöke megszólalt.

• Mindazt, amit Dr. Sweets és Dr. Wyatt mondott… ezeket a szempontokat mérlegelve, és a tényt, hogy szabályt sértettek meghoztam a döntést. – mondta majd nagyot nyelt és folytatta.
• Maguk nem dolgozhatnak együtt többé…

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó 10 hozzászólás

2011.09.02. 22:36 enci.2 Köszönöm szépen a kedves szavakat!! :D nagyon örülök hogy teszik amit írok és köszi hogy olvassátok és a komikat is!! tényleg!! :D

2011.09.02. 14:42 Lillu Ez nem ér! Nem lehetnek külön.. Kell még az a hacsak, vagy kivéve, vagy ilyesmi, amivel más lesz az eredmény.. Egyébként jó kis történet

2011.09.01. 21:10 olvasó Na de enciiiiiii, olyan vagy, na ne csináld ezt velem... Nem értek egyet Eslivel, én pont a hacsak folytatást várom (különben nincs ugye értelme az egésznek) Nagyon jó volt és egy nagy KK neked

2011.08.30. 09:34 Angela Szóval mégis szétszedik őket? Jó nagy tökfej ez a Cullen, ha nem gondol arra, hogy ha külön vannak Booth nem tud dolgozni, mert folyton Bonest figyelné és azon aggódna, hogy nincs-e valami baja neki vagy a babának....... Csak azt nem értem, miért kéri két doki véleményét is ha utána nem akarja elfogadni? Grat hozzá és KK

2011.08.30. 09:34 Moncsy Nagyon jó lett :) Nagyon meglepődtem az utolsó mondaton. Tök az volt bennem, hogy a két pszihológus magyarázata kielégítő volt, és együtt maradhatnak, hát erre meg pont az ellenéte jön. Gratulálok a fejihez, és minnél előbb folytasd :)

1 | 2