Booth egész éjjel a várost járta. Felkereste a régi helyszíneket, a Sírásóval kapcsolatos helyeket, de semmit sem talált. Másnap reggel fáradtan ért be a laborba, amit Angela ki is szúrt.

-         Gyere csak velem!- majd megragadta a férfi karját és az irodájába vezette.

-         Remélem, nem valami hegyi beszédet akarsz, mondani, mint előbb Sweets a folyosón.

-         Nem. Erről szó sincs, csak szeretnék egy- két dolgot kérdezni tőled.

-         Na ne kímélj.

-         Jó nem kertelek, szereted Brenant? -  már több hónapja észre vettem köztetek azt a vibrálást, amit ti nem beszéltek meg egymással, ami nagy hiba. Mind a ketten tudjátok, mit akartok, de nem mertek lépni, amit Bren részéről megértek, de részedről nem. – mondta Ange. Booth vett egy nagy levegőt, majd belevágott, tudta, hogy ezt akarja kérdezni tőle Angela, de már nem akart menekülni ettől a kérdéstől.

-         Volt már, hogy belezúgtál valakibe, miközben tudtad hogy nem szabad? Előfordult már, hogy próbáltál harcolni az érzéseiddel, de kudarcot vallottál? Részemről ilyen az, mikor minden egyes nappal egyre jobban szereted, de ezt mindenféle módon titkolni próbálod.. – az utóbbi hetekig sikerült is titkolnom, majd elhatároztam, bevallom neki, hogy mit érzek, de az a szemét Sírásó elrabolta őt és a fiam. Ha egy kis lehetőségem is lesz, arra, hogy túléljem a ma estét megteszem az első lépést. Amit viszont most mondtam senkinek se mondd el vili?

-         Rendben Booth. Bízom benne, hogy minden sikerülni fog. Hívtam is valakit, aki segíthetne, ha nem mehetsz erősítéssel, remélem nem fogsz haragudni. – ezután a mondat után Jared lépett be az irodába.

-         Hello Seeley! Angetől hallottam, mi történt! – üdvözölt testvérét.

-         Srácok, jobb lesz, ha én most megyek, nem akarok zavarni!

-         Viszlát és köszi, hogy szóltál Ange!

-         Jared, te ebben most nem segíthetsz! – vágta rá Booth.

-         Dehogy is nem! Nem hagyhatom, teljesítsd a Sírásó akaratát! Van rá más megoldás is.

-         És még is mi? Nekem, semmi nem jutott előbb eszembe, hogy megmentsem a számomra két legfontosabb személyt, különben is megmondta, hogy semmi külön játszma.

-         Mi van, ha nem kalkulálta bele a számításaiba, hogy én is itt vagyok segíteni neked, ha már annyira a fiadra és Bonesra koncentrált. Tudod jól, hogy mi gyerekkorunk óta együtt verhetetlenek voltunk és még vagyunk is, ha beleegyezel.

-         Ez így igaz, de nem akarnálak téged is veszélybe sodorni.

-         Veszélybe engem? – ez lenne a legutolsó, ami most eszembe jutna. Na most jól figyelj Seeley, mert csak egyszer mondom el ott leszek és segítek. Most pedig találjuk ki, hogy  lehetne átverni a  kis kedvencünket! – próbálta megnevettetni a bátyját.

-         Jó rendben! – válaszolta Booth. – majd átmentek Booth irodájába, hogy kiterveljék az ő „rajta ütésüket”.

Közben a laborban és az irodában, mindenki a bizonyítékokat és a helyszínek közötti összefüggéseket vizsgálta, hogy hol ejtett hibát a Sírásó.

-         Szerintetek, Booth tényleg megteszi a Sírásó akaratát? – kérdezte Hodgins.

-         Ha van rá némi esély, hogy a segítségem beválik, akkor elkerülhető ez a tragédia. – válaszolta Angela.

-         Ezt, hogy érted? – kapcsolódott a beszélgetésbe Cam.

-         Egy kicsit kutattam Booth öccse után és miután megtaláltam, elmondtam neki mi történt és, hogy a bátyjának szüksége van rá.

-         Ange ez remek ötlet, a két Boothra nem igazán számíthat a Sírásó, nem hiába szerettem beléd! – mondta mosolyogva Hodgins.

-         Csak az eszem miatt? –kérdezte kacérkodva Angela.

-         Háát, nem is tudom, hol kezdhetném a felsorolást!

-         Mr. Hodgins talán nem ez a megfelelő, hely és idő, az udvarlásának, koncentráljunk erre az esetre. Sikerült dűlőre jutniuk a fiúknak?

-         Nem tudom, de ha nem volt eddig kiabálás, akkor valószínű, hogy kitalálták, mit tegyenek.

-         Remélem is, nem szeretném vagy szeretnénk, ha Booth…. –de már nem tudta befejezni, mert a testvér pár épp akkor sétált be a laborba.

-         Csak azért jöttünk, hogy szóljak, megyek a kikötőbe, ha nem jönnék vissza tudnotok kell, hogy nálatok jobb agyas csapatot el sem tudtam volna képzelni. – mondta Booth.

-         Ugye Jared veled megy? – kérdezte aggódva Camile.

-         Megyek, ha akarna sem tudna távol tartani! – válaszolta Jared.

-         Most mennünk kell, nem akarok elkésni. – mondta Booth.

-         Sok sikert srácok! – kiabálta utánuk Hodgins, miután elindultak a laborból. Ezután a csapat bement Brenan irodájába, mivel már az idegességtől úgy sem tudtak koncentrálni a feladatukra. Booth számára igen hosszúnak tűnt az út a kikötőig. Csendet végül Jared szakította meg.

-         Figyelj Booth, akkor tartsuk magunkat a megbeszéltekhez, te próbáld meg megmenteni a fiad, én pedig Bonst. Addig amíg nem adsz jelet, addig nem lépek, de ne felejtsd el, hogy ehhez, most te egyedül kevés vagy. Számíthatsz rám, kettőnkkel már nem bírhat el a Sírásó.

-         Rendben, mihelyst lesz lehetőség. Hogy kiszabadítsuk őket, jelzek.  

Közel félórás autózás után megérkeztek a kikötőbe, Jared az egyes doknál kiszállt a  kocsiból, hogy ne legyen feltűnő, majd lassan elindult a megbeszélt helyre. Miután elfoglalta helyét látta, hogy Booth már a sírásóval beszél. Észrevett két tartályt, ami a dokk pereméhez volt erősítve, tetején robbanó szer erősítve, a bal oldaliból Parker hangját hallotta, aki Boothért kiabált.

-         Jól figyeljen Booth ügynök! – kezdett mondandójába a Sírásó. – El kell mondjam, nem tudtam, hogy a fia ilyen harcias is tud lenni.

-         Még szép, én tanítottam neki, mit kell tennie az ilyen helyzetekben! – vágott közbe Booth.

-         Ne szakítson félbe, amint látom magával hozta szolgálati fegyverét, ürítse ki a tárat és csak egy golyót hagyjon benne, egy mester lövésznek elég az is az öngyilkossághoz! – mondta nevetve.

-         Rendben megteszem, amit kér, nem akarnám őket elveszíteni. – mondta Booth.

-         Helyes! – válaszolt továbbra is nevetve a Sírásó.

-         De mielőbb megteszem, amit kér, teljesítse az én kérésem, fogja fel utolsó kívánságnak, ahogy tetszik.

-         Mondja kedvenc ügynököm, mi lenne az?

-         Hadd köszönjek el tőlük.

-         Jó legyen, de ne várja, hogy zsebkendőt is adjak a síráshoz!- ezután Booth odament a jobb oldali tartályhoz, ahol Bones volt.

-         Nyugi, Bern minden rendben lesz nem eshet bajotok.

-         Booth, mentsd meg a fiad, ő fontosabb most mindennél! – kiabálta Brenan.

-         Nem, mind a kettőtök ki fog szabadulni, higgy nekem! – mondta Booth, majd elindult a másik tartályhoz, amiben a fia volt,.

-         Szia Parker! Hallottam küzdöttél, ne félj, hamarosan vége lesz ennek a rémálomnak.

-         Apa, apa ne hagy itt!- kiabálta Parker.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés