A hajnal bágyadtan igyekezett megvilágítani a hatalmas viharfelhőket mindhiába. Az ég sötét maradt. A szirénázó autó lassan elérte a városhatárt. Perotta a kérésnek megfelelően alig, alig vette le a lábát a gázról. A villámok cikáztak körülöttük. Max és a vihartól való félelmében egész kicsire összegömbölyödött Zach aludtak hátul, de Jack és Booth nem. A két embert összekapcsolta a közös aggódás.

Maga nagyon jól vezet Perotta. - törte meg a csendet a férfi.

Köszönöm Booth ügynök. Jól megtanítottak és sok rutint szereztem, amikor még a kábítószer ellenes osztályon dolgoztam.

Valóban? Egyszer én is dolgoztam velük. Azok kemény fiúk ám.

A beszélgetést Perotta mobiljának csörgése szakította félbe. Sebesen felkapta.

Perotta. – mondta majd elhallgatott egy kicsit.

Értem. Ez remek! És le tudná diktálni nekem? Pillanat. – eltartotta a szájától a mobilt és a mellette ülő férfihoz kezdett beszélni.

Úgy tűnik Booth ügynök végre jó hírt kaptunk. A Baltimori egység jelentette, hogy az egyik térfigyelő kamera rögzítette, ahogy Dr. Brenent elrabolták és megvan rendszám. Van papír és toll a kesztyűtartóban vegye ki gyorsan és írja le, amit mondok.

Diktálhatja. – szólt a telefonba ismét - Tehát a rendszám o, n, k, v, h, négy, négy, hét. – majd megint félre tartotta a telefont - Sikerült leírni? – Booth, bólintott.

Visszaolvasom. A rendszám ON KV H 447? Köszönöm, ha bármi van, kérem, azonnal értesítsenek. – mondta majd letette a mobilt.

A Baltimoriak nem találtak semmit a furgonról, vagy a jelenlegi gazdájáról a kamera szerint egy sötétkék GMC Vandura de az adatbázis szerint a kocsit ellopták, majd két éve megsemmisült egy tűzben.

Zach! Ébredj! – ordított hátra egyszer csak Booth.

Mi történt? – ugrott fel a kölyök.

Az ordításra Max is felébredt.

Van egy rendszámunk! – meg kéne nézned a nyilvántartásokat kihez lehet kötni.

Oké. Máris nézem. - Zach felnyitotta a laptopot és sebesen gépelni kezdett rajta. Az ujjai tökéletesen meggyógyultak és bár nem tudta annyira használni őket, mint egy normális ember, azért még így is messze gyorsabb volt az átlagnál. Max látta, ahogy a kölyök minden gond nélkül töri fel a kormányszervek titkosnak vélt szervereit majd a jelszavait és kéri le az adatokat.

Te valami csodagyerek vagy?

Max. Hagyd dolgozni! - szólt rá Booth.

Megvan! A kocsi egy Boris Leftvenkó nevű ember tulajdonában volt mielőtt bejelentette, hogy ellopták. Booooth?

Mi a baj Zach?

Ez a Leftvenkó az öccse annak a Szergej Leftvenkónak aki Broadskyval ült egy cellában. Ebben egészen biztos vagyok. A csontmarkerek stimmelnek azzal a képpel ami Broadsky anyagában volt.

Ez az kölyök, megvan a kapcsolat! Akkor most kérek minden adatot erről a Szergejről.

Perotta is telefonálni kezdett. Pillanatok alatt befutott minden adat. Booth kezdett megnyugodni. Végre van valami nyom.

Perotta volt a gyorsabb. Booth ügynök úgy tűnik, van egy kohászat a várostól negyven kilométerre, ami évek óta üresen áll, mert baleset veszélyesnek nyilvánították, de még mindig a család nevén van. – mondta miközben letette a telefont.

Zach?

Nézem Booth, máris.

Valóban van egy ilyen kohászat a város mellett, de nem látom valamiért az égi szemmel.

Zach. Add ide, hagyd, hogy ezt a profi csinálja. – szólalt meg Hodgins aki csak szemlélője volt pár perce az eseményeknek.

De hát én is tudom.

Akkor hagyd, hogy segítsek.

Rendben. – Jack átvette a gépet és pillanatokon belül a monitoron megjelent a város felülnézetből.

A koordináták a keresőben vannak. – mondta a kölyök.

Hodgins GPS adatok ismeretében bemérte a helyet és ráközelített.

Booth a hő képek alapján az épületben 5 személy tartózkodik, és ha jól látom egy jármű áll a kohászat bejáratában.

Mutasd. – dugta a fejét Zach a monitor elé. – Ez az Booth! Ezt a furgont láttam, mikor Angelaékat elrabolták!

Biztos Zach? Ez csak egy hő kép? – kérdezte Hodgins.

Igen Jack! Biztos. Nézd, a Furgon mögött azt a sötét foltot.

Ráközelített még jobban.

Így már értem. A furgonnak rossz a kipufogója, az el nem éget, olaj folyik belőle, ami jellegzetes hő nyomokat hagy.

Akkor azonnal irány a kohászat. Milyen messze vagyunk? – kérdezte Booth miközben elővette a fegyverét és ellenőrizte a tárat.

A sasszem szerint húsz kilométerre, ha tartjuk, a sebességet negyed órán belül ott leszünk. 

Zach! Nyúlj hátra a csomagtartóba és vedd elő a mellényeket. Perottanál is van tartalék. Vagyis van négy mellényünk. Mindenkinek jut egy. Vegyétek, fel mielőtt odaérünk. Perotta maga is, majd segítek!

Booth ügynök magával mi lesz?

Én nem szoktam használni.

A villámok cikáztak az égen miközben a Toyota elsuhant a kórház mellett.

Mindjárt meglátod, már csak három sarokra vagyunk! - szólalt meg Hodgins.

Ebben a pillanatban egy hatalmas sárga fény világította meg az autótól pár méterre lévő ház tetejét, amit egy fülsüketítő robbanás követett. Perotta hatalmasat fékezve az üres úton keresztbe állt meg a kocsival.

Azt hiszem megsüketültem! - ordította a többieknek.

Mindenki jól van? – szólt hátra Booth.

Mi a fene volt ez? – ordibálta Zach aki szintén rosszul halott.

Azt hiszem, a házba belecsapott a villám. – kiabálta Hodgins a többieknek.

Perotta megpróbálta beindítani a kocsit, de az nem indult. A környéken minden elsötétedett csak a kórház fényei látszottak, amit az áramszünetkor bekapcsoló generátor látott el fénnyel és árammal.

Nem indul a kocsi!

Perotta hagyja, nem is fog, a statikus elektromosság minden elektronikát kinyír a villámcsapás 30 méteres körzetében, ez alól a kocsi gyújtása se kivétel! – kiabálta előre Jack.

Akkor erősítést sem tudunk hívni? – kérdezte Booth akinek lassan kezdett visszatérni a hallása.

Nem! A rádiónk se működik! – vágta rá rögtön Perotta.

És a mobilok? – szólt közbe Max.

Szerintem azok sem működnek! – mondta Jack miközben elővette a mobilját –… és, valóban. Az enyém nem működik. A tietek? - kiabált előre.

Semmi.

És nálam se. – tette hozzá Perottát követően Booth is.

Na, emberek akkor innentől gyalog megyünk. Vegyétek fel a mellényeket, akin még nincs rajta. Nem tudunk kinek szólni, így magunk vagyunk. Mindenki vigyázzon. Bármelyik tetőn ott lehetnek Broadsky emberei. Én megyek elől. Ha valaki lemaradna, behúzódik egy kapualjba és ott marad, míg vége nincs mindennek. Nem akarok hősködést vagy még több áldozatot világos? Legyetek észnél. A többiek bólintottak és Booth kinyitotta az ajtót.

A szakadó esőben minden ajtó megnyílt, ahogy a kis csapat kiszállt, majd futva megindult a kohászat irányába. Booth ment elől és a tetőket figyelte, hitt abban, hogy ennyi év rutin és a kitűnő ösztönei mellett ő hamarabb szúrja ki a lövészeket, már persze ha vannak, mint azok őket. Az eső szakadt, a felhők morajlottak a villámok dörögtek. A csapat viszonylag gyorsan és csendesen haladt és öt perc alatt a kohászat kerítéséhez ért. Innen már látszott az épület mellett álló furgon, de a bejárat nem. Booth akárcsak a többiek átmászott a kerítésen és a kohászat tövében a falnak simulva haladt előre. Már majdnem az ajtónál jártak, amikor eldördült egy lövés és síri csend lett. Csak az eső kopogott monoton hangon tovább a fekete színű ég alatt.

Súgó 6 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2011.07.23. 12:28 hullaviasz WOW! Azta, Angela, ez fantasztikus! Ismét olyan volt, mintha filmen néztem volna az egészet, és áááá, olyan izgiii Nagyon várom már a következő részt, remélem hamarosan elkészül, mert eléggé felpörgettél ezzel a résszel És aki ilyet ír, az jobban teszi, ha elfelejti azt a bokrot  És hát persze, hogy KK !