Lillu: Egy álom, amely változásokat hoz/5.
Booth a kihallgató szobában ücsörög, várva a gyanúsított megérkezését. Az üveg mögött Bones és Sweets türelmetlenkednek. Végre megjött az emberke, akit Sara Taylor meggyilkolásával gyanúsítanak.
- Alan Stan, a Tower Holding új vezetője... - kezdett bele morcosan Booth.
- Igen, jól tudja. - mondta rá bőszen.
- Ismeri Sara Taylor-t?
- Igen, ismerem, a régi munkatársam, elég jóban vagyunk.
- Sajnos, meghalt.
- Ez nagyon váratlan hír. Nagyon fog hiányozni.
Az üveg mögül Sweets tanulmányozza a gyanúsítottat, figyeli a pisszenéseit és képesnek hiszi elvenni egy ember életét. Bones antropológiailag vizsgálja be a helyzetet, de értelmetlennek tartja a gyanúsított viselkedését, ami arra utal, hogy hazudik. Booth-nak sem tetszik ez a hangnem.
- Szóval hol volt 9 nappal ezelőtt?
- Húú.. 9 nappal ezelőtt.. az jó régen volt..- már nem is olyan magabiztos, felfogta, hogy miért ül ott abban a székben az FBI egyik kihallgató termében.
- Tehát nincs alibije?
- De, van, horgászni voltam az édesanyámmal.
- Egész nap?
- Nem, csak délig.
- És azután?
- Délután a szabadnapomat élveztem a Kalandférgek 2 társaságában.
- Tehát senki nem tudja igazolni a hollétét dél után.
- Nem.
- Hát akkor egyelőre viszlát.
- Viszlát Booth ügynök.
Ezzel Booth behúzta maga mögött az ajtót, besurrant Sweets-hez és Bones-hoz kitárgyalni az esetet.
- Na, vélemény?- tette föl a kérdést Booth.
- Szerintem ez az alak képes megölni egy embert, a mozdulataiból arra következtetek, hogy hazudott. Túl büszke volt, de a végén lejjebb apadt a büszkesége.
- Én utálom a pszichológiát, de antropológiailag is értelmetlen volt ez a viselkedés, tehát egyetértek Sweets-sel.
- Ez ritka dolog, hogy ti egyetértetek. De nekem is gyanús volt és nagyon nem tetszettek a megnyilvánulásai, de ezért nem lehet letartóztatni és ezért végzést sem kapok a házkutatásra. Szóval a "szentháromság" szükséges: gyilkos fegyver, bizonyíték és indíték.
- Igen, Booth ezzel így valóban nem megyünk semmire. Visszamegyek a laborba és kutatunk bizonyítékot, összefüggést.
- Én pedig megpróbálok alkotni egy profilt, erről az Alan-ről.
- Rendben.
- Booth, szeretnék beszélni veled, lehetőleg nélküled, Sweets.
- Oké. Akkor a pszichológus lelép. Sziasztok, majd szólok, ha jutottam valamire.
- Csak azt akartam mondani, hogy ma délután, olyan 5-6 óra fele, átjöhetnétek úszni Parker-rel. Ma még szüneten van, ugye?
- Húha! Parker kifog ugrani a helyéből, ha ezt megtudja. Igen, ma még tart a szünet.
- Na, akkor gyertek fél 6-ra. Most megyek vissza a laborba, sok a dolgunk. Szia!
- Ott leszünk. Szia!
Eközben előkerült Wendell is. Bones is visszaérkezett a laborba. Szerencsére mindenki egy helyen volt, így nem kellett mindenkivel külön - külön közölni a feladataikat.
- Bizonyítékot kell találnunk arra, hogy Alan Stan a gyilkos. Az indítékra is rá kell jönnünk.
- Értjük, de mi van, ha nem ő nyírta ki a nőt?
- Nincs más gyanúsítottunk, és ez a fickó elég gyanús.
- Alaptalanul, nem alapozhatunk ilyen vádat valakire, mert nem szimpatikus.
- Hidd el Angie, ez nem alaptalan alapozás.
- Hát.. Jól van.. Hamarosan sikerül befejeznem a számla kikódolását.
- Oké, hátha ezzel hozzá tudjuk kapcsolni Alan-t az ügyhöz. Hodgins! A túlkristályosodott sóból és rozsdából nem tudsz kipréselni valami életmentőt?
- Ez nem csak így megy, hogy kipréselem az infókat. Mindig alaposan szemügyre kell vetnem az anyagokat, a bogarakat, a mintákat, és tudományos tényekkel összevetve, főleg az én elmémmel jövök rá a dolgokra, ami igazán bonyolult. De most csak egy kis talajminta és néhány rovar áll rendelkezésemre, amelyek az eddig megtudott tényeket igazolják. De megyek, hátha sikerül kiderítenem plusz dolgokat belőlük és a só-rozsdából.
- A kipréselést átvitt értelemben gondoltam. És tudom, hogy nagyon briliáns eszme vagy, de a csontokból sem könnyű mindent meghatározni. De én is megyek, Wendell-lel újra átvizsgáljuk a maradványokat.
- Briliáns elme.. ilyen dicséretet sem hallottam még magamról.
Mindenki újra munkához látott. Most nagyon nehéz bebizonyítani, hogy ki a gyilkos. A csapat tagjai meglepődtek, hogy Brennan ennyire sietteti őket, és ezt nem tudták mirevélni, főképpen Angela. Angie felfedte a kódok titkát. de nem értette, hogy miért titkosították ennyire. Átlibbent a barátnőjéhez megosztani, amit megtudott.
- Helló Bren! Szenzációs hír: végre megfejtettem a rejtélyt, de nem tudom, hogy miért kódolták be többszörösen, sosem láttam még ilyet. Na, szóval, a lényeg: ez egy jutalék számla a Tower Holding-től, nem épp mai, valami nagy tornyok tervezése után járt volna.
- Igen, ez az áldozat régi munkahelye. Alan a kihallgatáson említette, hogy Sara felmondott. Akkor biztosan az volt az oka, hogy nem kapta meg a tervezésért járó összes pénzt. Szép munka, Angela! Szólok Booth-nak. Kérlek te meg Cam-nek szólj, mert nekem nincs időm, Booth-ék jönnek úszni.
- Na, akkor ezzel az infóval nagyot haladtunk előre. Jó szórakozást!
- Igen, köszi. Na én léptem. Szia!
Amikor Booth elmondta Parker-nek, hogy úszni mennek, a fiú tényleg ugrálni kezdett örömében. Az alatta lakók azt hitték, hogy rájuk szakad a mennyezet. Booth felvette az ultracuki, majdnem térdig érő fürdőnaciját. Parker is fürdőnadrágba öltözött, persze rávették a rendes ruhájukat is. Bones is bikiniben flangál, amikor befutottak a vendégei:
- Nahát Bones! Eszméletlen jól nézel ki ebben a fürdőruciban.
- Köszönöm Booth. Rajtad is jól fest ez a boxerfürdőnaci. Parker te is csini vagy.
- Köszönöm. Megint játszunk ki bírja tovább a víz alattot?
- Hát persze.
- És beleugrálunk a vízbe?
- Akkor én fedett helyre rakom a szendvicseimet, nehogy úgy járjanak, mint a múltkor.
- Igen, jól teszed Booth.
Sokat viccelődtek egymással, Brennan és Parker állandóan a vízbe ugra-bugráltak, Booth pedig hősiesen úszkált. Booth épp a medence szélénél pihent becsukott szemekkel, amikor Parker csobbant be mellé és csurom víz lett, ráadásul Bones is lelocsolta egy nagy adag vízzel.
- Na megálljatok! - ordította utánuk Booth.
Bones és Parker hevesen menekültek a támadó elől. De aki egykor a hadseregben szolgált az úszásban verhetetlen. Booth elkapta Parker-t és a víz alá nyomta, Bones odasietett kimenteni a fiút, aki ekkora már ki is szabadult apja fogságából. Ezzel Booth okosan odacsalta Bones-t, aki egyből a víz alá került. Aztán Booth őt is elengedte.
- Na fürdetés visszaadva. - mondta szétszakadva a nevetéstől Booth.
Ekkor a másik kettő is összenézett és felkarolták Booth-t, aki fölé nagy vízrengeteg kerekedett.
- Nem unjátok még? - kérdezte kissé durván.
- Nem!
- Nem!
- Egy jó ideig biztos nem megyek fürdőbe.
- Azt gondoltuk Booth. - vágta rá röhögve Bones.
- Héé! Még nem játszottunk ki bírja tovább a víz alattot. - tárta föl a nagy tényt Parker.
- Akkor itt az ideje. - helyeselte Bones. Booth is rábólintott.
Az orrukat befogva buktak a víz alá. Elsőként Bones adta fel a küzdelmet, majd Parker is kiemelkedett a vízből. Így hát egyértelműen Booth nyert.
- Te neked lett legjobban kihasználva a tüdőd. A bevetéseid során is többször kellett nélkülöznöd a levegőt.
- Hihetetlen, hogy a győzelemre is van ilyesféle magyarázat.
- Mindenre van.
Parker csak ámult, és hallgatta, hogy mit kotyognak itt ezek.
- Veletek nem lehet normálisan játszani. - förmedt rá a két felnőttre Parker.
- Dehogynem. De a tények, tények.
- A győzelem, pedig győzelem.
Majd hangosan elkezdtek nevetni magukon. Szóval így telt a fürdőzés, de még nincs vége.
- Ma van a szünetem utolsó napja. Szuperül elrohant. Egy kicsit várom a sulit Jenny miatt.
- Á, eltervezted már, hogyan tudatot vele, hogy tetszik neked?
- Igen. Például előre engedem a sorban... Ilyesmi.
- Jó ötlet.
- Ideje hazamenni.
- Ó, apaa!
- Parker, holnap iskola.
- Rendben.
- Köszönjük, hogy itt tölthettük az estét Bones.
- Ugyanmár. Majd jöttök máskor is.
- Tényleg?
- Hát persze.
- Na irány haza! Szia Bones!
- Sziasztok!
|
Jönnek azok a változások... lassan-lassan, de azért jönnek...
Már nagyon kíváncsi vagyok a pillanatra, amikor ideérnek ;)