|
Sophie: Nyomtalan sérülések/3.
- Ez iszonyatos! - motyogta az öreg néni, mikor Bones beszámolt neki a gyilkosság kimeneteléről, és Booth emberi nyelven is megfogalmazta ugyanazt.
- Nem tudja, mi oka lehetett Mrs. Wickettnek, hogy megölje a férjét? - kérdezte Booth.
- Semmi. - felelt kurtán a néni.
- Ezt hogy érti? - kérdezte teljesen értetlenül Bones.
- A házastársi viszonyuk tökéletes volt. Szerelmesek voltak egymásba. Mint a mesében... - ellágyult hangja egy kissé zavarba hozta Booth ügynököt és teljesen összezavarta Temperance-t.
- Szóval nem lehet, hogy veszekedtek valamin, és az indulatok elhatalmasodtak az asszonyon?
- Képtelenség, ők soha nem veszekedtek. - állította a néni.
- Ugyan, mindenki veszekszik néha! Igaz, Bones? - hitetlenkedett Booth.
- Nem tudom, ezzel mire akarsz utalni. Eddig azt hittem, hogy te hiszel az igaz szerelem erejében. - felelt Bones.
- Hiszek is! De attól, mert szerelmes vagy valakibe, még veszekedhetsz vele! A lényeg, hogy a kötelék közötted és a másik személy közt ugyanolyan erős maradjon, mint előtte. - magyarázkodott Booth.
- És szerinted ez a szerelem definíciója? - méltatlankodott Brennan. - Mert ez elég sok emberre ráillik... Valójában ránk, kettőnkre is. - fejtette ki.
- Mi? - Booth egyre kínosabban érezte magát. - Bones, te komolyan képes vagy még a szerelmet is tudományosan megközelíteni?!
- Nos, mivel elfogadtattad velem a létezését, azt gondoltam, megpróbálok logikát keresni az állításaidban. De úgy tűnik... Eddig nem nagyon találtam. - húzta el a száját.
- Látja? - fordult kissé idegesen Mandy mamához az FBI ügynök. - Veszekedés!
- De Charles és Wendy soha nem veszekedtek. Minden nézeteltérésüket nyugodtan rendezték. - mosolygott a néni.
- Booth, én egyáltalán nem értem, mi az alapja a „szemfüles öreg anyóka” toposznak, amikor a hölgy még egy lövés hangjára sem figyelt fel. - szólt közbe témát váltva Bones. Booth szemrehányó pillantást vetett rá.
- Nos, magára is ráférne egy kis szemfülesség, kedvesem... - mosolygott a néni Brennanre, majd átható tekintetét Booth felé fordította.
**
- Mire utalt a megjegyzésével? - kérdezte Brennan mikor a kocsiba szálltak be a ház előtt. - Csak mert úgy hangzott, a megfigyelőképességemet kritizálja, márpedig többek tudják alátámasztani, akik már dolgoztak velem, hogy a megfigyelőképességem kivételes.
- Nyugi Bones, nem úgy értette. - nyugtatta meg Booth.
- Hát akkor hogy? - kérdezett vissza az antropológus. Társa csak kissé később szólalt meg.
- Lehet, hogy a nő laptopján hasznos információk vannak. Be kéne vinnünk a laborba, hátha Angela tud vele kezdeni valamit. - jegyezte meg végül.
- Van benne ráció.
**
- Tudom, hogy halt meg a másik áldozat! - ahogy a páros visszaért a laborba, Cam egyből letámadta őket. - Szívroham!
- Szívroham? - kérdezett vissza meglepetten Booth.
- Pontosan. Az asszony beteg volt, így ha felizgatta magát, instabil állapotba kerülhetett. A szívroham pedig végzett vele. - magyarázta. - El sem tudom képzelni, hogy siklottam át felette.
- Egyetértek. Ez jelentős hiba volt. - fejtette ki véleményét Brennan. Boothtól egy szemforgatást, Camtől egy értetlen pillantást sikerült bezsebelnie.
- Jól van, ezt megérdemeltem... - mondta végül Dr. Saroyan. - Nektek mitek van?
- A néni szerint kizárt, hogy a nő szándékosan megölje a férjét. - mondta Booth. - És hoztunk egy laptopot Angelának.
**
- Nem értem, mi ebben a bonyolult. - jegyezte meg Angela. - Azt még megértem, hogy Brennan nem gondolt rá, de Booth... Neked hogy-hogy nem esett le? - méltatlankodott.
- Angela, miről beszélsz?
- Hát nem egyértelmű? A nő valaki másra számított! - adta meg a választ. - Azért lőtt, mert azt várta, hogy valaki olyan jön, aki bántaná. Milyen szomorú.
- Tehát Mr. Wickett belépett, az asszony lelőtte, mert azt hitte, betörő vagy ilyesmi, aztán ledobta a pisztolyt, és mikor meglátta, hogy a férje az, szívrohamot kapott. - foglalta össze Booth. - Ez kegyetlen. Néha nem értem Isten szándékait. - lesütötte a szemét.
- Miben más ez az eset, mint a többi? Miért sajnálja mindenki az áldozatokat jobban, mint máskor?
- Bones, ne légy érzéketlen! E közt a két ember közt ritka erős kötelék volt, és egy szerencsétlen baleset miatt most mindketten halottak! Tudod, kissé fájdalmas szembesülni a ténnyel, hogy még a legjobb dolgok sem tartanak örökké.
- Ezért is tartom értelmetlennek az „örök szerelem” elméletedet. - jegyezte meg Bones.
- Elmélet...?! - ráncolta a homlokát Booth.
- Egyébként pedig nem okozhat fizikai fájdalmat egy gondolat... Ez irracionális. - tette még hozzá.
- Pedig ezzel már te is szembesültél párszor... - motyogta az orra alá Angela.
- Na jó, Bones! Ebből elég! Ha a tudományos maszlagoddal teljesen tönkre akarod tenni ennek a két szerencsétlennek az emlékét, akkor abban én nem vállalok részt! - jelentette ki Booth dühösen.
- Hé! - szólalt meg Angela. Az FBI ügynök és Brennan felé fordultak. - Gondoltam szólok, hogy az ügy még nincs lezárva... Van még itt egy zaklató, akit el kellene kapni. - mutatott a képernyőre, ahol ugyan attól a személytől érkező tolakodó üzenetek sorozata jelent meg Mrs. Wickett postafiókjában.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Köszi ^^ Látom a néni a favorit... majd belerakom másik ficcbe is