Brennan és Booth, amint megérkeztek az iskolához egyből az igazgatói irodába vezetett útjuk. Illedelmesen bekopogtattak és amint megkapták a belépési engedélyt, meg is tették.

• Ó. Üdvözlöm önöket, újfent. –köszöntötte őket udvariasan a fiatal igazgató.
• Elnézést a zavarásért, de szeretnénk beszélni Vanessa csapattársaival.
• Hogyne. Kérem, kövessenek. –vezette ki őket az irodából, majd a tornaterem felé indultak.
• A lányok, most a teremben gyakorolnak. Tudják, hamarosan kezdődnek az ifi ligák. A teremlabdarúgásban a mi lányaink a legjobbak. –büszkélkedett a férfi.
• Itt is vagyunk. – mutatott egy fehér ajtóra, majd beléptek. A teremben egy tucat lány gyakorolt. Passzolgattak, cseleztek, kapura lőttek. Minden fontos dolgot végig vettek.  Az igazgató intett egy szintén igencsak fiatal srácnak, aki a kézmozdulatot látva belefújt a sípjába. A fiatal gyerek az igazgatóhoz sétált.
• Tudják ő vette át a csapatot miután Emmát el kellett küldeni. Egy volt diákunk tavaly végzett. – magyarázta Booth-éknak.
• Hello Tom. –fogott kezet az iskola vezetőjével.
• Haru. Ők itt az FBI-tól jöttek. A lányokkal szeretnének beszélni.
• Értem. Üdvözlöm önöket a nevem Haru Matao. – hajolt meg előttük tisztelet gyanánt.
•  Seeley Booth, ő itt a társam Dr Temperance Brennan. Beszélhetnénk a lányokkal?
• Kérem, jöjjenek. –vezette beljebb a terembe őket. Haru ismét a sípjába fújt mire minden szem rá szegeződött.
• Kis figyelmet kérek. Ezek az emberek az FBI-tól jöttek. Szeretnének feltenni nektek pár kérdést. –kezdte el a fiatal srác.
• Mégis mit keres itt az FBI? Ez nem is az ő területük. – adott hangot gondolatának az egyik lány.
• Misato. Ne légy szemtelen! – szólt rá edzője.
• Azért jöttünk, hogy fel tegyünk pár kérdést a volt csapattársatokról Vanessa Mortonról. – vette át a szót Booth.
• Az a kiscsaj megérdemelte, hogy kirúgják. – szólalt meg ismét Misato.
• Jah, sokkal jobb lett a légkör. – felelt a mellette álló lány.
• Ne beszéljetek már így róla. – szólt rájuk egy harmadik fél.
• Mi van Nana? Talán hiányzik a kis leszbi barátnőd? – gúnyolódott vele ismét Misato.
• Na jó ebből elég legyen! – kiabálta el magát Booth. A lányok egyből csendbe lettek és ráfigyeltek.
• Vanessa Mortont meggyilkolták. – jelentette be Booth és a reakciókat figyelte. Szinte minden lány arcára a szomorúság és a kétségbeesés ült ki. Szinte minden lányon kivéve 2 lányt. Annak a két lánynak nem volt semmilyen arckifejezése, akik az előbb, még úgy szidták az áldozatot. Ez Booth-nak is feltűnt. Ám az is feltűnt, hogy egy lány nagyon kiborult a hír hallatán.
• Mindenkivel szeretnénk külön beszélgetni. Először is veled. – mutatott a legjobban kiborult diákra. A lány oda ment hozzá, majd külön vonultak, hogy tudjanak beszélgetni 6 szemközt.
• Hogy hívnak? –kezdte el a beszélgetést Booth.
•  Nana. Fujita. –felelte.
• Jól van Nana. Ahogy észrevettem téged borított ki a legjobban a hír. – közölte észre vételét a férfi.
• Igen. A legjobb barátnőm volt. Úristen. Még most sem hiszem el, hogy meghalt.
• Tudtál arról, hogy Vanessának viszonya volt az edzőtökkel? – kérdezett rá Brennan.
• Igen tudtam. Elmondta nekem. Oda volt érte. Úgy érezte, hogy mellette, igazán boldog lehet. Az előző barátjával, nem igazán érezte magát boldognak, így dobta is a srácot.
• Tudod ki volt az előző barátja? – újfent Booth kérdezett.
• Igen. Persze. Misato és Hisaki bátyja. Izo. – felelte, majd rá mutatott arra a két lánya, akinek az előbb igencsak nagy hangjuk volt.
• Ez érdekes. –mondta magának Booth és közbe a lányok felé tekintett.
• Milyen véleményen voltál, amikor megtudtad, hogy Vanessa együtt van a tanárral? – jött a következő kérdés.
• Eleinte nem örültem, de be kellett látnom, hogy Vaness tényleg boldog. Így hát támogattam, amiben csak tudtam.
• Köszönjük az együttműködésed. – A lány a helyére ment. Booth a többieket is kihallgatta. A végére a 2 nagyszájú lányt hagyta. Mint kiderült testvérek. Misato 1 évvel idősebb húgánál Hisakinál.
• Sziasztok. Megtudhatom a neveteket? – kérte meg őket FBI ügynökünk.
• Minek? A többiek már úgy is köptek. – szájalt a nagyobbik lány.
• Én a helyetekben nem lennék ilyen merész? – figyelmeztette őket Brennan. Tudta, hogy a társa nem bírja, ha tiszteletlenek az emberek.
• Ugyan miért? Mi nem félünk. – szólt hozzá a kishúg.
• Pedig jobb lenne, ugyanis ti vagytok a legfőbb gyanúsítottak. – közölte velük Booth, mire kicsit visszább vettek, az arcukból.
• Misato és Hisaki Kome. – mondta a nagyobbik testvér.
• Látjátok, megy ez szépen is. Na szóval, tudomásunk szerint Vanessa Morton a bátyátokkal járt.
• Igen így volt. – értett egyet vele Hisaki.
• Utána mi történt? – érdeklődött a férfi.
• A Izo nagyon szerette Vanesst. A kezét is meg akarta kérni. De persze ő kikosarazta. Összetörte a szívét. Azóta is mély depresszióban van. Alig beszélget az emberekkel, még a szüleinkkel se. Mindenkit elutasít, aki közeledni próbál hozzá. Vanessa tönkre tette, az egyetlen bátyánkat és még csak nem is érezte magát rosszul. – mesélte Misato, bár utolsó mondait inkább sziszegte a foga közül.
• Értem. És ti erre mit léptetek?
• Mire gondol? Hogy elintéztük, azért mert ezt csinálta Izóval? Ezt maguknak kell kideríteni.
• Ez történt?
• Nem. – felelte nemes egyszerűséggel Hisaki.
• Akkor ugye nem bánjátok, ha veszünk egy kis DNS-t? – mutatott a Brennan kezében lévő pálcikára, mellyel nyál mintát szoktak venni. 
• De bánjuk. Úgy gondolom, hogy így is eleget beszéltünk ügyvéd nélkül. Ha annyira akarja, a nyálunkat szerezzen végzést. – vágta rá Misato.
• Rendben. Ha így akkor így. Ámbár még egy kérdés. Hol tudjuk elérni a bátyjukat? Szeretnénk neki is feltenni pár kérdést.
• Izo már nem él velünk. De itt elérik. – vette ki Booth kezéből a lapot, hogy arra ráírja a címet. A lány kicsit meglepődött, hogy üres a papír, azt hitte arra jegyzetel Booth és így talán hozzá jut némi infóhoz a nyomozással kapcsolatban, ám sajnos ezt a lépést elbukta.
• Akkor, ha más nincs, mi megyünk vissza az óránkra. – tette le a tollat Misato.
• Egyelőre végeztünk, de még találkozunk. – válaszolta a férfi.

Booth és Brennan megköszönték az együtt működést és elköszöntek. Visszamentek a kocsihoz, ahol a férfi egyből telefonja után nyúlt.

• Caroline? Igen. Bírói végzést kéne szerezni nekünk, DNS minta vételhez és házkutatási engedély is kellene a sulihoz és a gyanúsítottak házához. Tudom- tudom, hogy sokat kérek, de azt is tudom, te vagy a legjobb és az egyetlen aki ezt eltudja intézni. Rendben köszönöm. – köszönt el és letette a telefonját, majd Bones-ra nézett.
• Most miért nézel így? – kérdezte a nő.
• Csak szokatlanul csendes vagy. Ennyi.
• Ez itt a te tereped. Én csak megfigyelő vagyok. Hiszen te mondtad, te az élőkhöz én a csontokhoz értek. – magyarázta a lány.
• Igen ez igaz. De akkor sem szoktál így viselkedni. Nincs semmilyen antropológiai hozzászólásod? – nézett rá kérdőn Booth.
• Hmm most nincs. – felelte Bren.
• Mit gondolsz? Ők tették? – terelte vissza a szót a nő.
• Igen. – felelte egyszerűen.
• Megérzés? –kérdezte a nő. Tudta, hogy a férfinak, habár nem hatodik érzéke, de van valamije, ami a helyes irányba viszi.
• Is. De inkább racionálisan nézve. – mosolygott rá Booth, melyet Brennan viszonzott.
• Nos ha racionálisan tekintjük a helyzetet, én is úgy vélem, hogy a lányok voltak. – értett egyet a nő.
• Indítékuk volt, hiszen a bátyjuk szíve összetört. – kezdett bele a férfi.
• A szív nem tud törni csak zúzódni. Ezt már mondani akartam bent is, de inkább nem tettem. – magyarázta a nő.
• Tudom, zúzódik ezt már megbeszéltük egy párszor. Akkor úgy fogalmazok, hogy nagy csalódás érte a testvérüket.
• Angela szerint minimum 2 gyilkost keresünk. – jutott eszébe Brennan-nek a dolog.
• Akkor ez is stimmel. Gyilkos fegyverük is lehetett, hiszen fociznak. Amint meg lesz, az engedély veszünk tőlük mintát, és összehasonlítjuk azzal amit Hodgins talált. Valamint akkor már átnézhetjük a lakást és az iskola pályáját is.
• Akkor irány a srác lakása? – kérdezte Brennan.
• Pontosan. Ahogy te mondanád, a GPS elvisz minket. – amint kimondta ezt a mondatot, mindkettőjükből kidőlt a nevetés. Az út alatt sokkal felszabadultabb volt a hangulatuk. Egy órát kocsikáztak, ám amikor megérkeztek a lány által megadott címre, kevésbe voltak boldogok. Egy raktár épület előtt álltak.
• Biztos, hogy jól írtad be a címet? – kérdezte a nő, amint meglátta, hova is érkeztek.
• Aha, én jól írtam, be, de a kérdés az, hogy jót adtak-e meg? – tette fel a kérdést magának is. 
• Hívom Angelát? – közölte a nő, majd tárcsázott is.
• Angelát? Mégis minek? – értetlenkedett a férfi.
• Talán ki tudja nekünk deríteni, hogy hol is lakik a srác. Nem veszi fel a laborban.
• Talán mert ott, éjszaka van. Te mondtad időeltolódás. Na már most, ha nálunk 11óra, akkor..- kezdett bele Booth.
• Éjszaka 1 óra van most. Így már érthető. – fejezte be Brennan.
• Akkor visszamegyünk a lányokhoz?
• Jobbat nem tudok. – vonta meg a vállát a férfi.

Súgó 6 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2011.08.25. 21:59 hullaviasz Látom, lassan alakulnak a dolgok Minden résszel eléred, hogy izguljak, és kíváncsi legyek, csak gratulálni tudok a kidolgozott, fordulatos történetedhez. Nem feledkeztem meg arról a fesztiválról, vagy miről, arra is nagyon kíváncsi vagyok. Kíváncsiságomat két betűben fejezném ki: KK!