- Megtaláltam a gyilkos fegyvert! - kiáltott lelkesen Wendell. Bones unottan fordult a csontokhoz.

- Hallgatom, Mr. Bray.

- Egy esernyő. Hátulról fejbevágták egy esernyővel. Itt... – ujjával mutatta a bemélyedéseket a koponyán. - ...találták el. Világosan kivehető. Beleillene. És Dr. Hodgins fémrészecskéi is megerősítenék. - azzal egy piros pöttyös esernyőt vett elő, és a hatás kedvéért kinyitotta a doktornő orra előtt.

- Köszönöm, Mr. Bray, de olyan bizonyítékok után kutatunk, amelyek előbbreviszik a gyilkos identitásának felfedését. - mondta hidegen Brennan. Wendell csak a homlokát ráncolta. Ekkor lépett be Angela.

- Kicsit feszültnek tűnik... Légy óvatos! - intette a fiú, odahajolva hozzá. Angela bólintott.

- Tudunk valami használhatót? - kérdezte az antropológust.

- Az áldozatokról sokat. A gyilkosról már kevésbé. - sóhajtott a nő és megszabadult gumikesztyűitől. - Belső ember. FBI-os. Valamennyi biológiai ismerettel rendelkezik. Ezt a pókok keltetésének szakszerű kivitelezésére alapoznám. Hozzáfért az összes leltári tárgyhoz az FBI épületében, ami még mindig nem szűkíti le túlságosan a kört. Sweets profilja sem sokat segít amíg nem tudjuk meg, pontosan miért is akar bosszút állni, vagy kinek rendezte ezt az egészet. Úgy értem, a személy, akire felnéz.

- Lassíts, édesem. Talán innod kéne egy kis kávét. Lépjetek le egy kicsit Booth-szal! - Tempe szemei villámokat szórtak. Angela hátra is lépett, kissé váratlanul érte a nonverbális megnyilvánulás.

- Nem ér rá. És én sem. Van egy elkapandó gyilkosunk. A legszörnyűbb, hogy akár hány embert öl meg, nem visz előrébb a nyomozásban.

- Oké, értem. Dolgozol... - forgatta a szemét Ange. - Hát akkor... Jó munkát.

- Köszönöm. Khm... - morogta Bren.

–

- Szia Angela! Hogy vagy? - kérdezte Hodgins, észrevéve a belépő nő nyúzott arckifejezését.

- Nem jól... Brennan ki van akadva. És teljesen megértem. Ez az eset felemészti. Ahogy mindannyiunkat. - mondta.

- Nyugi! Amíg itt vagyunk egymásnak, mint egy nagy család, addig ennek a szemétládának nincs esélye. - ölelte át a nőt Hodgins.

- Félek, hogy már meg is kezdődött a bomlasztás...

- Ezt hogy érted?

- Valami nincs rendben Brennannel és Booth-szal... - kezdte a magyarázatot. - Booth-t ma még nem is láttam. Bezárkózott az irodájába. Bren meg még csak hallani sem akar róla...

- Ó... - ráncolta a homlokát Hodgins.

- Pedig épp most lenne a legnagyobb szükségük egymásra.

- Angela, te egy angyal vagy. - mosolygott a férfi. - A legjószívűbb ember akit csak ismerek.

- Ne vidd túlzásba! - mosolygott a nő.

- Megvan! - kiáltott fel Jack ahogy egy gép pittyent egyet mögötte.

- Micsoda?

- A talajminták amiket a második áldozat ruháján találtam. Tölgyfa. A hullát tölgyfadobozban tárolták. Valami raktárféleségben, ami korábban istálló lehetett.

- Hát ez elég általános. Nem tudod szűkíteni a kört?

- Sajnos több nyomom most nincs. De valószínűleg ez az a hely ahol az áldozatokat raktározza. Ha megtaláljuk, könnyen elvezethet a gyilkoshoz.

- De hogy találjuk meg?

- Nem tudom... - vakarta a homlokát a férfi. Ekkor megcsörrent a mobilja. - Hodgins.

- Angela Montenegrót élve eltemettem. Ha vissza akarja kapni, tizenkét órán belül...- Hodgins itt remegő kézzel félretette a telefont, és intett Angelának, hogy hozza Booth-t. A telefonhívás helyét meglepő módon sikerült bemérni.

- Ennek a blöffnek mégis mi értelme volt? - kérdezte Angela. A hideg rázta ettől a pszichopatától.

- Nem tudom, de örülök, hogy nem rabolt el senki. - ölelte át Hodgins a nőt.

- Ez nem a Sírásó volt. - mondta a belépő Brennan. - Angela, elemezd ki a hangmintát, hátha közelebb visz a gyilkoshoz. Honnan jött a hívás? - darálta, akár egy gép.

- Itt vannak a koordináták. - mutatott a képernyőre Booth. - Máris indulok! - hátrapillantott, azonban a nő nem fordította felé a tekintetét.

- Veled megyek. A taljminták fontosak lehetnek. - kiáltott utána a bogaras fickó.

–

Cam lépett be a laborba.

- Hogy haladunk? - kérdezte.

- Na mi az? Frankenstein visszautasította a megbízást? - kérdezte Angela somolyogva.

- Inkább hagyjuk. Azt meg hogy most hol fogok lakni, azt pláne. - rázta a fejét a doktornő.

- Booth épp most telefonált. A helyszínen egy hulla volt. Nem is ásták el túl gondosan. Az volt a cél, hogy megtaláljuk. - tájékoztatta Angela. - A hangminta, amelyeket a Sírásó-imitátorunk a telefonon használt az adatbázisban lévő hangokból van összevágva. Vakvágyány. - sóhajtott.

- A maradványok nemsokára megérkeznek, és végre nekiláthatunk a vizsgálatoknak. - türelmetlenkedett Brennan. Cam összevonta a szemöldökét, és összenézett Angelával. Úgy döntött, nem szól semmit.

- Booth mondott még valamit: a koponyán ott volt a betű. Ezúttal H... Hodgins. - nyelt egy nagyot Angela. Brennan még csak fel sem nézett.

- Nagyon remélem, hogy nem nyúltak a csontokhoz!

Súgó 7 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2011.09.23. 21:28 enci.2 Gratula Sophie!!!  ezuttal H betű... lassan eljön a következő B is?? :D nah jó megint elindult a fantáziám de leállok..    mindenesetre idegtépő... de fantasztikus lett!!  KK!! :D

2011.09.20. 16:17 Angela Na, látom a makrancos hölgy nehezen emészti a csókot. No, de most, hogy is áll a helyzet ezzel a sírásó utánzó betükkel jelölgető gyilkossal? Teszik ez a nem létező szerelmeskedő volnal a storyban. Grat. KK

2011.09.19. 17:47 Moncsy Nagyon jó rész lett, egyre kíváncsibb leszek :) Siess vele mihamarabb :) KK :D

2011.09.18. 22:42 Claire Hát te sem vagy semmi!!! Itt is az idegtépő várakozás.. na és az idegtépő aggódás a kedvenc párosunkért.... Miért ilyenek??? Remélemmegoldod a köztük lévő kis egyet nem értést, vagy vitát vagy tudom is én mit.. de nem szeretem a feszültséget közöttük.... Fogják már fel h össze kell tartani!!!!!  Egyszóval nagyon tetszett!!!! És minél előbb folytasd! KK!!!!!!!!!

2011.09.18. 22:03 Edina jó. tényleg nagyon élethű lett :) grat! kiváncsi vagyok én is majd Brennen reakciójára ha megkapja a saját B betűjét.. :DD szval KK :)

1 | 2