Jenna: Új remény/1.
-Bones..- szólt utána Booth. Azért rendben vagyunk?- kérdezte. A bűntudat érezhető volt hangjában.
Brennan már alig bírta visszafolytani könnyeit de tudta mit kell mondania.
-Hát persze.
Épp indult felfelé mikor megtorpant a lépcső aljánál és halkan sírni kezdett. De Booth ebből mit sem érzékelt már csak annyit hallott hogy Bones megy fel a lépcsőn. Majd ő is átadta magát a kétségnek. Miután már nem bírt elaludni felment és látta hogy Bones már alszik de szeméből még mindig megállíthatatlanul folytak a könnycseppek. Booth borzalmasan érezte magát amiért hazudni kellett élete szerelmének de tudta nincs más választása ha azt akarja hogy ne essen bajuk.
Másnap reggel csend honolt a házban. Booth arra ébredt hogy egyedül van. Majd meglátta az üzenetet:
Booth
Korán bementem dolgozni majd ebédnél találkozunk.
Csók
Bones
Booth érezte hogy tegnap megváltozott valami. Csak egy dologtól félt igazán. Attól hogy annyira megbántotta a nőt hogy az vissza menekült a rideg racionalitásába. Tudta hogy hamarosan úgy is beszélniük kell ezért felöltözött és elindult dolgozni.
Jefferson:
-Szia Szivem…Mi történt?- kérdezte Ange mikor meglátta barátnője kisírt szemeit.
-Booth…- mondta elhaló hangon.
-Mit tett?
-Már nem akar feleségül venni- a mondat végén hangja elcsuklott és már könnyeivel küzködött.
-Nem! Biztos csak félre értetted. Mit mondott pontosan?- kérdezte Angela.
-Azt amit én szoktam mondani…hogy ez csak egy darab papír és mi eddig is jól megvoltunk e nélkül.
-Uram isten!Ne félj biztos van rá magyarázat hogy miért mondta.
-De mi Angela?- kérdezte sírva barátnőjét.
-Még nem tudom de kiderítem. Ígérem!
-Most megyek dolgozni. Majd beszélünk.
Angela egy pillanatig megint azt a racionális Temperece Brennant látta maga előtt mint régen. Ezért csak ennyit mondott.
-Rendben van Szivem. Szia!
Eközben valahol Pelant már mindenről tudott és csak a következő lépésre várt…
|
Hm... Újabb verzió a folytatásra. Kíváncsian várom a fejleményeket!
KK