Temparence már hozzászokott hogy Booth minden bejelentés nélkül beállít hozzá, mintha otthon lenne. És nem csak akkor ha Parkerrel jön úszni, normális esetben ez nem zavarná, de most egy különleges vendége volt.
- Booth nem lenne baj, ha te előre mennél, 20 perc és én is ott vagyok - kérte Brennan
- Semmiség Temparence, menj csak nyugodtan. Holnap a megbeszélt időben találkozunk - mondta az ismeretlen férfi megnyerő mosollyal.
- Köszönöm Gregory
Együtt mentek ki az utcára, majd az autónál elváltak egymástól. Tíz perc néma csen után Booth már nem bírta tovább
- Ki volt ez? Nem is tudtam, hogy találkozgatsz valakivel
- Senki fontos, higgy nekem. Ha eljön az ideje majd mesélek neked róla. - jelentette ki Bones, ezzel lezárva a témát. Persze Bootht ez nem nyugtatta meg, és így tovább feszegette a témát.
- Bones, csak remélni tudom, hogy ez megint nem egy újabb internetes ismerkedés- Pontosan tudod hogy volt a múltkor. Te egyszerűen nem tudod kiismerni a férfiakat.
- Ne kezd már megint - szólt rá a nő - Tudod, hogy nem igaz, általában jópofa barátaim szoktak lenni.
- Jha a meleg botanikusra gondolsz? Vagy netán a hegesztőre gondolsz, akivel nem voltál a hálószobádon kívül kettesben sehol. Vagy várj, az a pasi aki lefejezte a tesóját, na ő a kedvencem. Kedves fickó volt, azt meg kell hagyni. A tetthely körül lévő sárga szalag mellé parkolt.
- Egy hulla által megmentve - sóhajtott fel a nő
- Bones te épp szarkasztikus voltál, nem hiszek a saját fülemnek
- Angela nemrég elárulta, ha a beszélgetésekbe belecsempészek egy kis szarkazmust, metaforát és más értelmetlen frázist, melyek antropológiai szempontból irrelevánsan kapcsolódnak a mindennapi életbe akkor az emberek úgy viszonyulnak hozzám mintha normális lennék. Pedig nem vagyok őrült, csak antropológus, nem tudom miért de Angei logikájában van valami.
- És mióta számít neked, hogy mit gondolnak rólad az emberek? - kérdezte Booth, miközben Brennan a maradványok mellé térdelt.
- Fehér nő, 25 év körüli, mély szúrt sebek a mellkason, melyek viszont nem okozták a halálát. A test 3 napja hever itt. Booth derítsd ki hogy megtalálták e a kést - kérte az ügynököt. Bones minden maradványt gondosan becsomagolt, hogy biztonságban el tudják szállítani a Jefferson intézetbe
- Találtunk egy újabb hullát - hallotta meg Booth hangját a közelből. Nem volt valami kellemes látvány. a test darabokra volt szaggatva, néhány méteres távolságban szétszóródva, szinte a felismerhetetlenségig eltorzulva.
- Gyermek, hét év körüli, fiú, valószínűleg vadon élő állat tépte szét. A halál időpontja látszólag azonos az első áldozatéval.
- Oh ne, ilyenkor utálom a munkámat - sóhajtott fel az ügynök.

- Angela kész vagy az arc rekonstrukciójával? Boothnak szüksége van a képre, hogy ki tudja adni a körözést - Angela a portré előtt állt, melyet saját maga készített az újra összerakott koponya nyomán. Angei pontosan tudta hogy az arc amibe néz, a halott nőé, és ez egyáltalán nem tette boldoggá.
- Kész vagyok, de nem fogsz neki örülni - Amikor Bones szemügyre vette a képet a monitoron először sokkolta a látvány, majd úrrá lett rajta a kétségbeesés.
- Uram isten, ez ő
- Brennan, annyira sajnálom - mondta Angela és átölelte a barátnőjét.
- Nem... Zooy, nem... Miért? Miért pont ő? - Angela még mindig ölelte Bonest, de nem tudott mit mondani, így felhívta Bootht.
- Halló, Booth!
- Booth, én vagyok az Angela, végeztem a rekonstrukcióval. Emlékszel még Zooyra, Tempi unokatesójára? Ő az a halott nő.
- A franc. Már úton is vagyok, addig maradj vele - mondta a férfi.
- Bones, gyere ide kicsi drágám - mondta a férfi mikor megérkezett - Én tényleg szörnyen sajnálom, de ne aggódj rá fogunk jönni hogy mi történt és bosszút fogunk állni - suttogta a lány fülébe lágyan.
- Ez az én hibám! Zooy miattam halt meg.
-Kérlek ne sírj, hogy lehetne ez a te hibád?
- Zooy utánam jött ide, mondani akart valamit
- Mit akart neked mondani - kérdezte Booth, de Brennan síri csöndbe burkolózott. Booth ezt nem hagyta
- Bones, nézz rám és mond el nekem az igazat. Bennem megbízhatsz, hisz tudod?
Brennan Booth szemébe nézett, a tenyerébe fogta a férfi arcát, majd alig hallhatóan suttogni kezdett - Tudom Booth, és én bízom benned, az életem is a kezedbe helyezném, de ezt még nem mondhatom el, sajnálom.
- Rendben, én tudok várni. De most elviszlek haza, pihenned kell.
- Nem, még nem mehetek haza, meg kell tudom mi történ ez az egyetlen dolog amit Zooyért és Russért tehetek. Ugye Angei ő volt az? - kérdezte a lánytól aki mindvégig ott állt mellettük
- Igen a kisfia volt.

- Cam, készen vagy már a toxikai vizsgálatokkal?
- Igen, már majdnem. Küldheted Hodginst, hogy összeszedheti a bogarakat. - Míg Hodgins a bogaraival beszélgetett, melyek szorgalmasan letisztították a csontokról a maradék húst Brennan arra a következtetésre jutott, hogy csakis Jared tehette Zooy férje és Russ apja. Az elmélkedésből a telefonja csegése rántotta vissza a valóságba.
- Brennan - szólt bele a telefonba- Gregory, annyira sajnálom, teljesen elfelejtettem. Tizenöt perc és ott vagyok - mondta a telefonba, majd el is indult.
- Brenann doktornő hova mész? Meghoztam a csontokat.
- Add őket Zacknek, ő majd kideríti hogy mi történt. Most viszont rohannom kell, pár óra és itt is vagyok. Ha Booth keres mond meg neki - mondta, majd elgondolkodott - Vagy tudod mit ne mondj neki semmit, csak hogy mikor jövök vissza - mondta Bones, majd sarkon fordult és elrohant. Mintha az Isten is így akarta volna, amint bones elhajtott a kocsival Booth érkezett meg.
- Helló kancsik. - üdvözölte őket a tőle megszokott módon - Bones merre ment? - kérdezte. Mivel Hodgins nem volt az a titoktartó fajta és eléggé aggódott is Brennan miatt, így hát mindent elmondott Boothan. A nyomozónak sem kellett több, felemelte a telefonkagylót és megnyomta a visszahívás funkciót.
-Rákkutató intézet Washington DC, Gregory Stone irodája. Miben segíthetek? - Booth tátott szájjal állt, a kagylót erősen a mellkasához szorítva.
- Nem ez nem lehet igaz Bones ezt nem tenné velem - suttogta - Bones te nem, ezt nem tehet meg vele, nem engedem - A telefonkagyló kicsúszott a kezéből és nagy robajjal a földre esett, ami majdnem a teljes csapatot az irodába csődítette.
- Booth, mi történik itt?
- Semmi, csak kiesett a kagyló a kezemből - azzal visszatette a készüléket a helyére és elindult a kijárat felé. Probált lazának és érdektelennek tűnni, lezser tempóban sétált.
- Megkérdem Carolinet mi volt a bíróságon, és hogy tud e nekünk segíteni ebben az ügyben - mondta miután hátra fordult a többiek felé. - Elmagyarázom neki mennyire fontos. Holnap találkozunk. Jha Bones üzeni, hogy ma már nem jön vissza - azzal újra hátat fordított nekik majd elindult.
- Mond meg neki, hogy meg van a halál oka, hívjon fel telefonon - kiáltott utána Zack, aki szokás szerint most sem vette észre hogy valami folyik a háttérben.

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2011.03.21. 19:22 TandSBooth Nagyon izgalmas és érdekes a cselekmény....szuper, csak folytasd :P