|
BBianca: Halálos szerelem/2.
Booth a kocsijába pattant és Bones lakásához száguldott. Az amúgy 10 perces út most óráknak tűnt. Bele se mert gondolni, hogy milyen szörnyűségek történhetnek meg a társával, ha egy olyan eszelős karmaiba kerül, mint amilyen Epps. Az egyetlen reménye csupán az volt, hogy Bones még életben van, és ha követi a játékszabályokat, akkor talán visszakaphatja őt. Tudta, hogy a társa kemény, hogy a végsőkig küzdeni fog, az utolsó pillanatig reménykedni fog abban, hogy ő majd megmenti. Végre megérkezett Brennan lakásához. Behatolásnak semmi nyoma nem volt és ez egy kicsit sem tetszett neki. Vagy ismerte a támadóját, vagy semmi esélye nem volt arra, hogy védekezzen, márpedig ő nem úgy ismerte meg Bonest, mint aki hagyja magát elrabolni. A lakásban sem volt jele dulakodásnak, kétszer körbe kellett néznie, mire megtalálta az ismeretlen férfi ajándékát. Egy kis fiolát talált az egyik könyvespolcon, egy fénykép előtt. A fényképen ott volt az egész nagy csapat, akkoriban még Zack is velük dolgozott, a Jefferson Intézet egyik halloweeni bulija előtt készült. Bones Csodanőnek öltözött, Cam Macskanőnek, Angela Chernek, Hodgins a Titanic kapitánya volt, Zack egy tehén alsó fele, ő pedig agyas laboros. A kép hatására rengeteg szép emlék jutott az eszébe, kényszerítenie kellett magát, hogy a teljes figyelmét az ügyre fordítsa, most nem hibázhatott. Azonnal hívta az FBI-t, hogy küldjék ide a nyomszakértőket, vizsgáljanak meg mindent nagyon alaposan, bármi Bones nyomára vezethet. Ezután felhívta Camet, hogy szükség lesz mindenkire ebben az ügyben.
− Cam! Azonnal Bones lakásához kell küldened Hodginst!
− Mi történt Booth?
− Bonest elrabolta valaki, de Hodginsnak most azonnal ide kell jönnie. Keressen Bones szőnyegén rovarokat, földet, tudom is én, hogy mit, csak derítse ki, hogy hagyott-e maga után valamit az elkövető. Fél óra és ott vagyok a laborban és mindent elmesélek, addig ugrassz össze mindenkit. – a végén már szinte kiabált, nem akart egy percet sem elvesztegetni, de tudta, hogy az agyasok nélkül nem tudja megoldani az ügyet.
− Rendben, szólok mindenkinek… Booth! Ne aggódj, megtaláljuk Brennant.
A labor felé menet, felhívta telefonon Maxet és Russt, nekik is szólt, hogy amilyen gyorsan csak lehet jöjjenek vissza a városba. Egy kicsit abban reménykedett, hogy talán Max régi kapcsolataival, ismerőseivel mennek valamire. Azt pedig tudta, hogy Max Keenan sosem hagyná, hogy bármi baj történjen a lányával. Mire beért a laborba már mindenki rá várt, persze kivéve Hodginst, aki Bones lakásán volt. Cam Epps régi aktáját kereste elő a számítógépből, Sweets és Angela pedig az FBI-tól kapott képeket nézték meg Bones lakásáról, hátha találnak még valamit, ami nyomra vezethet. Booth szóról szóra elmondta, hogy mit mondott neki az ismeretlen férfi a telefonba. Tudták, hogyha az elkövető Howardot utánozza, akkor minden szó fontos lehet, semmit nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Időközben Hodgins is megérkezett, tájékozatták az ügyről, Booth pedig odaadta neki a fiolát. Jack éppen ki akarta nyitni az üveget, amikor Cam ráförmedt.
− Dr. Hodgins! Magának elment az esze? Nem emlékszik, hogy mi történt, amikor legutóbb óvatlanul jártunk el egy bizonyítékkal?
− Igaz is, elnézést Dr. Saroyan. Óvatos leszek.
Hodginsnak öt percre sem volt szüksége ahhoz, hogy kiderítse, mit tartalmaz a fiola.
− Ammónia! Én vagyok a Labor Királya!
− Ammónia? Jó és akkor ez most mi… - Booth éppen kezdett volna dühbe jönni, amikor eszébe jutott, hogy mit mondott Epps az anyjáról. – Az anyja. Amikor Epps gyerek volt, az anyja mindig ammóniával mosdatta meg, hogy megtisztítsa attól a sok erkölcstelenségtől, amit művelt.
− Booth! – Angela kisietett az irodájából. – Azt hiszem, hogy találtam valamit! Nézd meg a Brennan lakásáról készült képeket. Azon a polcon, ahol a fiolát találtad, rengeteg más kép is van. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon miért ezt a képet választotta…
− Nem mindegy, hogy miért pont ezt választotta? Sietett, lerakta a fiolát és már rohant is! – Booth mindig is utálta, amikor nem tudta, hogy mi folyik körülötte a laborban, mindig úgy érezte, hogy két lépéssel le van maradva.
− Egyáltalán nem mindegy, Booth ügynök! – szólt mostmár közbe Sweets is. – Olvastam Howard aktáját, mindig nagyon következetes volt, minden lépését előre megfontolta, soha nem tett semmit céltalanul. Biztos vagyok abban, hogy annak is van jelentősége, hogy hová helyezték a fiolát!
− Csakhogy Howard Epps MEGHALT! – mostmár tényleg kezdett kijönni a béketűrésből, már rég Epps anyjánál kéne lennie, hogy kihallgassa vagy átkutassa a lakását. – Szóval, Angela, mit találtál?
− Booth! Nézd meg a képet! Ez az egyetlen olyan fotó a polcon, amin mindannyian rajta vagyunk, mármint mindannyian, akik segítettek elkapni Eppst… És nézd meg hol van a fiola, pontosan Zack mellett. Szerintem…
− Erre én most nem érek rá! Megyek és kihallgatom Epps anyját. Sweets, maga meg menjen és keresse meg Caroline-t és mondja meg neki, hogy segítsen kihozatni Zacket, mert szükségünk van rá a nyomozás során!
Brennan lassan kezdett magához térni, valami sötét, zajos helyen volt. Szüksége volt pár másodpercre, hogy rendezni tudja a gondolatait. Körbe nézett, már amennyire tudott és rögtön megállapította, hogy egy kocsi csomagtartójában fekszik. A kezeit és a lábait összekötötték, a szája pedig szigetelőszalaggal volt leragasztva. Próbált visszaemlékezni hogyan kerülhetett ide, de minden nagyon homályos volt. Annyira emlékezett, hogy belépett a lakásba, levette a kabátját, majd odasétált a szekrényhez, hogy berakja, de ekkor valaki elkapta hátulról és a szájára szorított valami anyagot. Valószínűleg kloroformot, gondolta. Legalábbis annyira emlékezett, hogy a kellemes szaga volt a szövetnek. Egy férfi hangját hallotta a kocsiból, szóval valószínűleg telefonon beszélt. Próbált racionális maradni és nem kétségbeesni, tudta, hogy Booth majd megmenteni, és amúgy is került ő már szorult helyzetekbe. Most legalább nem temették el élve. Fészkelődni kezdett a csomagtartóban, de nem sok helye maradt a mozgásra. Megpróbált kiszabadulni a kötélből, ha legalább a lábát ki tudná szabadítani, akkor lenne némi esélye, hogy megszökjön, amikor kiszedik a kocsiból. A kocsi lassítani kezdett, majd hamarosan megállt. Hallotta a kocsiajtó csapódását, a férfi lépteit, ahogy közeledik a csomagtartó felé. Kulcs zörejét hallotta, majd kattanást, ahogy a csomagtartó fedele kinyílt. A kezét még látta az ismeretlen férfinak, majd elvakította a hirtelen fény, ahogy teljesen kinyitották a csomagtartót, megérezte a kloroform illatát, a következő pillanatban pedig ismét elveszítette az eszméletét.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Bones, Lillu köszönöm szépen! A folytatás is íródik, a fele már meg van, csak most kevés az időm, mert zh-im vannak, de igyekszem írni...:)