|
Lillu: Egy álom, amely változásokat hoz/3.
Már vasárnap van, s holnap hétfő lesz. Követik egymást a napok. Telik az idő. - elmélkedett Bones. - Az én munkám és a többieké is nagyon fontos. Minden gyilkos elfogása szebbé, tisztábbá és biztonságosabbá teszi a világot. - folytatta. Mi jó emberek vagyunk. De én mégsem vagyok igazán boldog. De elindultam az úton, ami a boldogabb élethez vezet. Teszek azért, hogy ez így legyen, cselekedek. - biztatta magát. Miután befejezte a gondolkodást megcsörrent a telefonja:
- Apa! Szia! Hogy vagy?
- Szia Temperance! Köszi, jól. Arra gondoltam ebédelhetnénk együtt.
- Remek ötlet. Mondjuk nálam?
- Nem is számítottam rá, hogy egyből beleegyezel. De oké, akkor délre
megyek.
- Most így döntöttem. Várlak. Szia!
- Szia Tempie!
Megterített, előkészítette az ebédet és a tegnapról megmaradt süteményt. Majd dél lett és Max megérkezett, asztalhoz ültek.
- Hogy vagy lányom? Mi újság veled?
- Megvagyok, jól vagyok apa.
- Nagyon finom ez a húsleves.
- Ugye? Szerintem is jól sikerült.
- Persze, az én lányom jól tud főzni.
- Köszönöm apa.
- Édesanyád is finomakat főzött.
- Biztosan.
- És van most valakid?
- Nincs.
- Az FBI ügynökkel mi van? Ööö.. Booth a neve ugye?
- Semmi, igen úgy hívják.
- Értem.
Az ebéd csendesen eltelt, Bones apja hazament. Délután azon gondolkozott, hogy mikor fogja bevallani Booth-nak, hogy szereti. Úgy döntött még egy ideig vár vele. Csodálkozott, hogy az apja rákérdezett Booth-ra. Így telt el a hétvége.
Hétfő lett és Bones munkába indult. A laborban volt, amikor Booth hívta egy hulla miatt. A hulla a város másik részén van. Ő már kint volt a helyszínen. így neki egyedül kellett mennie, ami nem tetszett neki. Meglepődött. Talán Booth-nak elege van belőle? Vagy csak valamiért sürgősen oda kellett mennie? Na mindegy. Dühösen beszállt az autójába, s a helyszínre hajtott.
- Szia Bones! Nem nyúltak a hullához.
- Helló Booth. Hát akik nem értenek hozzá hagyják is békén. A medence csont alapján nő. 25-30 év körüli.
- Értem.
Booth észrevette, hogy a társa valamiért mérges.
- Bones, valami baj van?
- Nem, nincs.
- Nekem nem úgy tűnik.
- Miért?
- Te mérges vagy valamiért.
- Miért lennék az?
- Az okát nem tudom, de látszik rajtad. Tudod a társak mindent megosztanak egymással.
Booth próbálta rávenni Bones-t, hogy mondja el az igazat.
Brennan azon gondolkozott, hogy elárulja-e Booth-nak, hogy miért dühös. Egy kisebb igen-nem meccset játszott le magában. Majd az igen mellett döntött, mert egy kapcsolat alapja a bizalom és az őszinteség.
- Ez igaz. Azért voltam mérges, mert egyedül kellett kijönnöm ide.
- Na ugye, hogy mérges voltál, de mostmár jobb, hogy elmondtad. Azért nem együtt jöttünk, mert a főnököm, tudod nekem is van főnököm, akinek engedelmeskedni kell, na szóval, azt akarta, hogy hamarabb legyek itt. De ezt egyébként is elmondtam volna, a társak mindent megosztanak egymással.
- Értem Booth, és kérlek ne haragudj rám, megszoktam, hogy szinte mindig együtt megyünk a tetthelyre.
- Semmi baj Bones.
Booth örült, hogy Brennan így ragaszkodik hozzá, - ez egy jel - gondolta.
- Kérem szállítsák a hullát a Jefferson Intézetbe, vigyázzanak rá! - utasította az FBI-osokat Booth.
- Igenis, Booth ügynök.- válaszolta az egyik egyenruhás.
- Gyere Bones, menjünk mi is.
- De Booth, külön jöttünk.
- Jaa.. tényleg.. Látod én is megszoktam, hogy együtt jövünk- megyünk a helyszínekre. Akkor egy \"verseny\"? Ki ér előbb a Jeffersonba?
- Benne vagyok.
Gyors behuppantak a kormány elé, s teljes gázzal vették az irányt a Jefferson felé. Brennan hajtott ki hamarabb az útra, mert ő hátrébb parkolt. Természetesen egyikőjük sem ment túl gyorsan, nehogy véletlen balesetet okozzanak. Booth hagyta, hogy egy ideig Bren vezessen, aki figyelt mindenre nehogy nekimenjen valaminek a nagy izgalomban. Nevetve hajtott át a sárgát jelző lámpa alatt, tudva, hogy az azonnal pirosra vált, ami feltartóztatja az ellenfelét. Booth egy kicsit mérges lett, de kivárta amíg zöld lett. Megunta, hogy udvariasságból engedi a társát vezető pozíciót élvezni. Utolérte Bones-t, átment a másik sávba, s egymásra néztek, Booth vigyorral a képén kapcsolta be a szirénát, amivel birtokába érezte a biztos győzelmet. - Csaló - kiáltotta utána Bones, de azért nem adta fel. Ekkor eszébe jutott egy rövidebb út. Booth magabiztosan vezetett. Brennan kissé ideges lett, mert nem volt bitztos benne, hogy jó irányba kanyarodott-e, de amikor meglátta a Jefferson-t felörvendett, kiszállt az autójából, s várta Booth-t. Booth is közel járt már, a visszapillantó tükörben nem látta a társa autóját. - Hova lett ez a nő? - gondolta. Majd amikor befordult a Jefferson-hoz, leesett az álla, a doktornő ott állt előtte. Kipattant a kocsijából.
- Ezt meg, hogy csináltad?
- Többet ésszel, mint erővel. Agyas lenyomta izmost! Ez az! Én nyertem!
Eszembe jutott egy rövidebb út és azon jöttem.
- Hát ezt nevezem!
- Pedig csaltál, de én mégis győztem.
- Te nem tudtad, milyen volt a pirosnál.
- Te pedig nem tudtad milyen volt a szirénánál. - összenevettek.
Majd bementek a Jefferson-ba. Bren irodájában leültek a kanapéra.
- Egy kicsit elfáradtam. Fárasztó volt így vezetni.
- Én már megszoktam, sok gyilkost kellett üldöznöm.
Angela toppant be az irodába:
- Bren! Meghozták a friss hullát! Á, szia Booth, nem vettem észre, hogy te is itt vagy.
- Helló Angie! Most jöttünk meg, egy kicsit elfáradtam.
- De hát hol voltatok?
- A helyszínen, de ki ér ide hamarabb versenyt rendeztünk.
- Á, értem. És ki győzött?
- Én, pedig még Booth csalt is.
- Ez nem volt szép tőled, Booth.
- Ugyanmár, ez csak egy gyerekes játék volt.
- Pedig te találtad ki. Különben is a gyerekek nem tudnak autót vezetni.
- Na mindegy. Megyek dolgozni, majd hívjatok, ha kész az arcrekonstrukció.
- Okés.
- Hogy telt a hétvégéd, édesem?
- Huhh.. hát szombaton Booth-ékkal voltunk cirkuszba, vasárnap, pedig apámmal ebédeltem, úgyhogy nem unatkoztam.
- Örömmel hallom, hogy nem otthon gúvadtál egész hétvégén.
- Nem tudom ez mit jelent.
- Azt, hogy örülök neki, hogy nem otthon ültél a hétvégén.
- Á, aham. És te mi jót csináltál?
- Hodgins-sal voltunk apám egyik koncertjén.
- Hú, ez izgalmasnak hangzik.
- Hát az apám nem egy unalmas ember.
- Tudom, Angie. Na munkára!
- Ja, igen. Meg kell oldalunk egy gyilkosságot.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
"Agyas lenyomta izmost" XDDD grat, követelem a folytatást!
szólhatok bele, hiszen csak olvasó vagyok, de szerintem a dokinő azért bemenne dolgozni hétvégén két vendéglátás között, biztos akad még I. világháborús maradvány.... :-), de ez csak 1 észrevétel 
)
olvasó elolvastam mégegyszer a komid, és a két vendéglátás között, biztos bement volna, de nem akartam még azt is beleírni xD