Miután Booth és Brennan visszaértek a laborba, mindketten mentek a maguk dolga után. Mikor Sweets elkészült a profillal, mindhárman összegyűltek Brennan irodájában.
- Na lássuk, milyen profillal állt elő Sweets – dörzsölte össze a tenyerét Booth.
- Nos, kezdte Sweets – a gyilkosunk bosszúból öl. Előre eltervezte őket, de indulattal gyilkol. Valószínűleg ismeri az áldozatokat, mert nem pusztán gyilkolási vágyból vagy élvezetből csinálja. A bosszúvágyát csillapítja a gyilkosságokkal. Egy gyermekkori traumát akar megbosszulni. Azok maradnak meg legmélyebben az emberben. Az áldozatokat terv szerint választja, de még nem jöttem rá, mi alapján.
- Akkor gyorsan jöjjön rá, mert ezzel megmenthetjük a következő áldozatot! – pörgött föl Booth.
- Ezt így nem tudom kitalálni – védekezett Sweets. – Ahhoz konkrét összefüggés kéne az áldozatok között
- Vagyis tények – mutatott rá Brennan.
- Igen, Dr. Brennan.
- Na látjátok, tények nélkül nem lehet elkapni egy gyilkost – lendült támadásba Bren.
- Ez inkább azt jelenti, hogy a pszichológia sem üres találgatás, vagy kitaláció, hanem az is a tényekre épül – magyarázta Sweets.
- Hagyjátok már az elvi vitákat! – csattant fel Booth. – Egy sorozatgyilkos szabadon járkál, és készül lecsapni a következő áldozatára, miközben ti a pszichológiáról vitatkoztok! Inkább csinálja mindenki azt, amit a legjobban tud. Sweets, maga tökéletesítse a profilt: próbálja meg részletesebben is meghatározni a személyiségét. Bones, te keress tényeket és összefüggéseket a két áldozat sérülései között. Én pedig nyomozok utánuk egy kicsit.
Ezután mindenki úgy tett, ahogy Booth „parancsolta”. Brennan Zackkel és Cammel még egyszer átnézte a holttesteket. Sweets először a székébe, majd a gyilkos szemszögébe süppedt bele. Booth pedig körbeszaglászott a két áldozat körül. A laborban nem találtak szinte semmit, unalmasan telt az idő. Sweets is unta már a magányt, mikor rájött, hogy egyelőre többet nem tehet. Arról pedig senkinek nem volt még ötlete sem, hogy Booth merre lehet. Mindenki azonnal köré gyűlt, mikor megérkezett.
- Semmi újat nem találtam, de az biztos, hogy ilyen sérüléseket csak egy ereje teljében lévő, 20as-30as éveiben járó, izmos férfi okozhatott. Nincs gyilkos fegyver, puszta kézzel fojtotta bele őket a WC-be, de DNS mintát, vagy egyéb árulkodó jelet nem hagyott - közölte Brennan.
- Állj! – szólt közbe Zack. – Hogyan tudta őket belefojtani a WC-be? Volt hozzá elég víz?
- Jaj, Zack, a te agyaddal ezt simán fel lehetne fogni – csóválta a fejét Brennan – remélem csak viccelsz. Miután összeverte őket, és hátracsavarta a karjukat, egy kézzel is bele tudta nyomni a fejüket a WC-be, hiszen ő ereje teljében van, az áldozatok pedig idősek, ráadásul már el is voltak verve. Ennek ellenére küzdöttek, de egy erős és viszonylag hajlékony férfi így is simán megtehette. Miután belenyomta a fejüket, lehúzva tartotta a WC-t, így folyamatosan ömlött a víz, amíg meg nem fulladtak az áldozatok.
- Volt már dolgom kreatív gyilkossággal, de ez egyértelműen toplistás – szólt közbe Booth.
- A profilt nem sikerült tökéletesíteni, de ha már lesznek gyanúsítottaink, a profil és Dr. Brennan megállapításai alapján szűkíthetjük a kört – mondta Sweets.
- Hogyhogy nem sikerült tökéletesíteni? – mordult fel Booth.
- Még hiányoznak azok az összefüggések a két áldozat között, ami alapján meghatározhatnám, mi szerint választja az áldozatait. Egyelőre még csak annyit tudok, hogy mindketten az ötvenes éveikben jártak – felelte Sweets.
- Akkor már készülhet is Sweets, mert találtam összefüggést – rukkolt elő a meglepivel Booth. – Régebben kollégák voltak. Mary Foster ugye tanár volt, Ted Wayne pedig egy irodában dolgozott, de előtte mindketten tanárok voltak ugyanabban az iskolában. Az az iskola, ahol Mary nemrég még tanított, régebben egy szigorú, rossz körülményeiről híres bentlakásos intézet volt – Booth itt nyelt egy nagyot – Főleg állami gondozottak jártak oda.
Brennan szeme összeszűkült, de nem szólt egy szót sem.
- Ted Wayne és Mary Foster ott tanítottak – folytatta Booth. – Felkerestem néhány embert, akik tudtak valamit erről a suliról, és egyikük mondott egy nagyon érdekes dolgot. Az iskolában bevett fenyítési mód volt, hogy a rosszalkodó gyerekek fejét a WC-be nyomták.
- Ez az! - kiáltott fel Sweets. – Ez lehet az a gyerekkori sérelem, amelyet meg akar bosszulni a gyilkos és ezt érzékelteti a halál módjával. Fogja a régi tanárait, megveri őket, bevonszolja a fülkébe, és a fejüket a WC-be nyomja, mint anno őt a tanárok. És miután megfulladtak, a WC-re ülteti őket, hogy nevetségesen nézzenek ki. Azt leszámítva, hogy sorozatgyilkos, nagy arc lehet ez a pasas!
Mikor látta a többiek lesújtó pillantásait, Sweets abbahagyta a vigyorgást.
- Az iskola tíz éve bezárt – folytatta Booth – így a tanárok állása is megszűnt. Mary munkát kapott az új iskolában, ami a régi helyén épült, Tednek viszont máshol kellett elhelyezkednie. Így került az irodába.
- Az iskola bezárásakor ott tanuló diákok mindegyike most 20-30 éves. A férfiaknak lehetett ereje megölni a két áldozatot és a megtaláltakhoz hasonló sérüléseket okozni – vélte Brennan.
- Az indíték nyilván a bosszú volt – vette át a szót Sweets – Az iskolában a gyerekek szenvedtek a rossz körülmények és a néha gonoszkodó nevelők és tanárok, sőt, a lakótársaik miatt is. És akik lázadoztak, azoknak a fejét belenyomták a WC-be. És a gyerek semmit sem tehetett ez ellen, mert a tanár volt az erősebb. De most, hogy ő felnőtt, a tanár pedig megöregedett, úgy érzi, itt az idő bosszút állni, és megmutatni a tanárnak, milyen is az, ha a gyengébbet veri az erős. Mary és Ted a munkájuk kapcsán nyomták a gyerekek fejét a WC-be, és még kitudja micsoda szörnyűségeket tettek. A gyilkos azzal, hogy otthagyja a hullát a tetthelyen, azt akarja kifejezni, hogy a munkájuk miatt is haltak meg. Mary az iskolában dolgozott, gondolom az évzáró végén ölhették meg, mikor már senkinek nem tűnt fel. Mary önként ment az iskolába az évzáró miatt. Ezért megölhette ott. De Ted Wayne munkahelyét három héttel a halála előtt bezárták, addig munkanélküli volt. Nem volt oka bemenni a munkahelyre. Ezért ölte meg őt a lakásán a gyilkos, és vitte el később Ted munkahelyének WC-jére.
Booth elégedetten bólintott. Sweets zseniális elemzést készített egy perc alatt. Booth nem mondott semmit, de Sweets érezte az elismerést a tekintetéből.
- Mary Foster és Ted Wayne nevelők is voltak, nemcsak tanárok – mondta Booth. – Nem hivatalos források szerint élen jártak a fej WC-be nyomkodásában.
- Ezért haltak meg ők először – szúrta közbe Brennan.
- Pontosan – helyeselt Sweets. – Dr. Brennan, azt hittem, maga utálja a pszichológiát.
- Utálom is – mondta Bren. – De be kell vallanom, most hasznosnak bizonyul.
- Megszereztem az iskola tanulóinak listáját – tért vissza az eredeti témához Booth – és szűkítettem a kört a kor és az izomzat alapján.
- Az izomzat alapján? – kérdezett közbe Bren. – Ilyen is van?
- Hivatalosan nincs – felelte Booth. – Csak ránéztem egy mostani fotójukra, és aki satnya, azt kizártam.
- Micsoda?! – háborodott fel Brennan. – Találomra zártál ki lehetséges gyanúsítottakat?
- Nem találomra, csak nem hivatalosan – helyesbített Booth – De megnézheted te is, elvégre te vagy az antropológus. Vagy elmehetünk mindenkihez, és megmérheted őket, vagy mi, és lefuttathatod a dolgot Angela csodagépén, de akkor tuti, hogy te főzöl, mert két hét alatt sem érünk a végére, és mire mindenkin végigmegyünk, meghal még ki tudja, hány ember.
- Jól van – egyezett bele Brennan – Nem kell lefuttatni a gépen. De azért vetnék én is egy pillantást azokra a képekre. Remélem, elhoztad.
- Hát persze, hogy elhoztam, Bones, nem vagyok hülye! De csak azokat kell megnézned, akiket Mary Foster és Ted Wayne is tanított, illetve nevelt.
- Remek – mondta Bren.
Brennan megvizsgálta a lehetséges gyanúsítottakat, és kizárt néhány embert. Így is harmincegy gyanúsított maradt.
- Ez így nem elég szűk – ráncolta a homlokát Booth. – Túl sokan vannak.
- Egyvalamit nem értek: – morfondírozott Sweets – a halál idejét. Ted Wayne egy héttel Mary Foster után halt meg. A halálok sorrendje azt hivatott szemléltetni, hogy kit utál a legjobban. A halálok közti időkülönbség pedig azt fejezi ki, hogy mennyivel utálja jobban az első áldozatot, mint a másodikat. A két gyilkosság között egy hét telt el, tehát rövid idő. Ted Wayne halála óta szűk másfél hónap telt el mostanáig. Tehát a gyilkos vagy csak két embert akart megölni, vagy a harmadik kiszemeltjét sokkal kevésbé utálta, mint az első kettőt, vagy van még egy hullánk.
- Vagy még több – mondta Booth. – Ha csak egy hét van a gyilkosságok között, akár öt-hat másik áldozat ücsöröghet a WC-n felfedezetlenül.
- Nyilván elhagyatott helyen vannak – vélte Brennan. – Bezárt épületekben, vagy olyan helyeken, ahova ideiglenesen nem megy senki, mint mondjuk az iskolában. Hiszen ennyi idő alatt észrevennék őket.
- Szólok az FBI-nak, hogy keressenek ilyen helyeken hullákat – mondta Booth, és elviharzott.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Nah, igen megint az a bozót meg ahol én vagyok tőle........
XDDD
Angela, felejtsd már el azt a bozótot, de azonnal!! A te ficced meg az enyém két külön műfaj, de esküszöm, mikor olvasom a tiédet, azt kívánom, bár be se küldtem volna a sajátomat. A pszicho profil pedig tiszta amatőrség, okoskodács egy laikustól :) szóval fel a fejjel, azt a bozótot pedig száműzd elméd termékeny tájairól XD