|
Claire: Örök veszteség/2.
Booth nemsokára meg is érkezett, hogy elvigye Brennent az FBI épületébe és kihallgassák a férjet. Azonban, ahogy kifelé tartottak Wendell állította meg őket.
- Dr. Brennen! Találtam valami érdekeset.
Brennen és az FBI ügynök odamentek hozzá, és a test fölé hajoltak. Tempe örült, hogy most nincs rá olyan hatással a szag, mint reggel.
Wendell az áldozat mellkasára szegezte tekintetét.
- A bordák traumás törései alapján itt és itt érte a legnagyobb erőhatás. - mutatott a kérdéses területre.
- Szerintem esés közben keletkezhettek a sérülések. Valószínűleg a jobb oldalára eshetett, meglehetősen magasról. Mintha betonba csapódott volna.
- A halál oka?
- Még nem tudom pontosan, de az előzetes vizsgálatok alapján nem ezek a sérülések okozták. Ezek a halála után keletkeztek.
Majd kis szünet után folytatta:
- Mivel más sérülést nem találtam a csontokon, azt mondanám, hogy valószínűleg lelökhették valahonnan, de még azelőtt szörnyethalt, mielőtt földet ért.
- Ezt alátámasztja az áldozat szervezetében talált nagy mennyiségű adrenalin, ami valóban halálos lehetett számára. - szólt az ekkor megérkező Hodgins. - Tényleg halálosan félhetett.
- Értem. Köszönöm Hodgins. - mondta Brennen, azzal meg is fordult, hogy Boothal elhagyják az épületet.
- Még valami Dr. Brennen. - szólt utána a tudós, mire Boothal mind a ketten megfordultak.
- Az áldozat szervezetében találtam még nagy mennyiségű prograszteront és ösztrogént is.
Brennen egy fejbólintással nyugtázta a hallottakat, majd kisétált az ajtón az FBI ügynök társaságában.
- Mit jelent az amit Hodgins mondott az előbb? Tudod, hogy ez nekem kínai…
- Ez nem kínai Booth. Hodgins teljesen végig angolul beszélt, nem is értem, hogy érthetted, illetve nem érthetted félre.
- Csak képletesen mondtam. Ez egy metafora volt Bones! Arra gondoltam, hogy nem tudom mi az a proszteron meg az az ösztro izé…
- Prograszteron és ösztrogén Booth. Hodgins arra utalt - kezdte a magyarázatot miközben beültek a kocsiba - hogy az áldozatunk terhes volt. Ilyenkor a nők szervezetében megemelkedik a prograszteron és ösztrogén hormonok szintje. Amikor letelik a 9 hónap, akkor az agyalapi mirigyben termelődő oxitocin szintje növekedik meg, ami elősegíti…
- Bones, ne haragudj, hogy félbeszakítalak - akasztotta meg a lelkesen magyarázó társát az ügynök - de azt hiszem ez már lényegtelen a nyomozás szempontjából. Most inkább arra kéne összpontosítanunk, hogy mi is történt az áldozatunkkal.
- Leesett, Booth. Hallottad Wendellt nem? Aztán biztosan a folyóba dobták a holttestet.
- A nő kocsiját egy híd közelében találták meg. A híd pedig a fölött a folyó fölött ívelt át, amiben a holttestet megtaláltuk. Azt gondolom, hogy inkább erről a hídról lökhették a vízbe.
- De Booth! Wendell azt mondta betonba csapódott.
- Nem, nem Bones. Ez csak egy kifejezés volt arra, hogy milyen kemény felületnek csapódhatott. A víz is ilyen, ha magasról esik le az ember. De nem is magyarázom…
Eközben Booth megállította a kocsit az épület előtt és mindketten kiszálltak.
- És mit gondolsz, a férj tette? Neked mindig jók a megérzéseid.
- Nem tudom Bones. - nézett rá a férfi. - Akár ő is tehette. Elvégre az ő előadásából ismerjük a történetet.
Ezután beléptek az épületbe és egyenesen a kihallgató szoba felé vették az irányt.
- Elnézést a késésért. - léptek be a szobába, ahol a férj már fél órája várakozott.
- Booth ügynök vagyok, Ő pedig itt a társam Dr. Temperance Brennen. A felesége ügyében nyomozunk.
- Megtalálták? - kérdezte azonnal a férfi.
- Ez így nem pontos megfogalmazás, de igen, megtaláltuk. - kezdett bele Booth. - Sajnálattal kell közölnöm Mr. Burn, hogy a felesége meghalt. Őszinte részvétünk a veszteségért.
- A férfi leült a székre, ami a kihallgató terem asztala mellett állt. Arca falfehér lett.
- Biztos?... Biztosak, abban hogy … ő az? Nem láthatnám?
- Sajnos a holttest…
- Bones! - akasztotta meg a nőt csendesen Booth - Inkább én folytatom. - azzal a férj felé fordult.
- Mr. Burn, a társam Dr. Brennen törvényszéki antropológus. Olyan esetekben kérik a segítségét, amikor az áldozat azonosítása nem lehetséges egy családtag segítségével.
A férj arca egyre fájdalmasabb színt öltött magára.
- Biztosak vagyunk benne, hogy a feleségéről van szó.
A férfi erre az asztalra könyökölt és kezébe temette az arcát. Brennen megértően figyelte a jelenetet. Ez a férfi tényleg szerette a feleségét. Bár ő nem értett az ilyesmihez, de szinte biztos volt benne, hogy nem a férfi tette.
Oldalra tekintett, hogy lássa, hogyan reagál Booth minderre, de nem látott semmit kiülni az arcára. Aztán a férj felnézett vöröslő szemeivel.
- Hogyan történt? - kérdezte remegő hangon.
- Valószínűleg gyilkosság áldozata lett. - válaszolt Booth - Nem tud esetleg olyan emberekről, akik bántani akarták, esetleg megfenyegették?
- Nem, nem tudok. De itt a mobiltelefonja, ha ez esetleg segít önöknek. - azzal letette a készüléket az asztalra.
- Mr. Burn, tudott ön róla, hogy a felesége terhes volt? - tette fel a kínos kérdést Brennen.
Ha lehet a férfi most kétszer olyan sápadt lett. Booth megrovó pillantást vetett társára, de ő is a férj válaszát várta.
- Nem. Nem tudtam róla. - nyögte ki végül. - Rachel…, tudják őt nagyon megviselte, hogy elvesztette az első gyermekünket. Ő sem tudhatta. Ha tudta volna, biztosan elmondja. Nagyon örült volna egy újabb lehetőségnek…
Booth és Brennen összenéztek. A férfi is sajnálta ezt az összetört embert, aki itt ült előttük. A boldogsága egy pillanat alatt vált semmivé. Brennen ezért is félt egy komoly kapcsolattól. Mert azok, akiket szeretett mindig elhagyták.
Aztán eszébe jutott Booth. Ő biztosan mindig mellette áll. Nem is tudta, mit kezdene az életével, ha nem dolgozhatnának együtt. Egyre jobban kezdte érezni, hogy kötődik a férfihoz. Pedig nem szabadna. Ő már régen igyekezett az ilyen kapcsolatokat nem kiépíteni. De Booth… Ő más volt. És nem tudta miért. Racionálisan nézve nem is akart többet annál, mint hogy a társa legyen, de már így is túl nagy lenne a fájdalom, ha elveszítené. azonban a fejében vagy talán a szívében (amiben persze nem hitt) egy hang állandóan megcáfolta ezt a kemény döntését. Booth több, mint a társa. Titokban tényleg többet szeretett volna, de az agya tiltakozott ez ellen. És most látta, ahogy a fájdalom kiült az áldozat férjének arcára. Ez összeszorította a szívét.
Booth eközben már a kezébe vette az áldozat telefonját és legördítette a híváslistát. Az utolsó fogadott hívás egy Dr. Carlisle nevű embertől érkezett. Nem volt ismerős neki a név ezért megkérdezte:
- Mr. Burn, ismer ön egy bizonyos Dr. Carlisle-t?
- Rachel pszichológusa.
- A doktor felhívta az ön feleségét az eltűnése napján. Nem tudja esetleg miért?
- Rachel aznap találkozott vele délelőtt. Még mielőtt a szüleihez ment volna.
Booth jelentősség teljes pillantást vetett Brennenre, majd megköszönte a férj együttműködését. Pár perc múlva már az autó felé tartottak.
- Utána nézünk ennek a kis pszichológusnak, aztán mára be is fejeztük. - mosolyodott el Booth, ahogy beültek az autóba.
Megkeresték a doki rendelőjét és benyitottak hozzá.
- Jó napot! Miben segíthetek? - kérdezte kedélyesen a pszichológus.
- Seeley Booth, FBI. A társam Dr. Temperance Brennen. Feltennénk néhány kérdést Rachel Burnnel kapcsolatban.
- Ne haragudjanak, de köt a titoktartás a páciensekkel kapcsolatban.
- Rachel meghalt. - szólt Brennen - Így már nem vonatkozik rá semmilyen szabály.
- Értem. - lepődött meg a pszichomókus.
- Ön felhívta Rachelt az eltűnése napján. Találkozott vele?
- Igen. Aznapra megbeszéltünk egy találkozót. Azért hívtam, mert nem tudtam 9-kor elkezdeni és szóltam neki, hogy fél 10-re jöjjön. Ő meg is jelent. Mindent rendben találtam nála. Nem rosszabbodott az állapota. - fejezte be a mondatot, amikor egy hölgy lépett be az ajtaján.
- Oh Emily! Jöjjön csak nyugodtan! Ha most megbocsájtanak… Várnak a betegeim.
Azzal kitessékelte látogatóit az ajtón.
- Hát ez nem semmi! - lepődött meg Booth.
- Egy FBI-ost csak így kidobni!!! Van bőr a képén…
- Mindenkinek van Booth. - nézett rá értetlenül Brennen.
Booth nyitotta a száját, hogy válaszoljon, de aztán csak legyintett és elindult a kocsi felé.
- Na, akkor vacsi 7-kor?
- Rendben - mosolyodott el Tempe. - Kérlek, tegyél ki otthon, még át kell öltöznöm.
- OK. De el ne késs! - azzal már meg is állt a lakás előtt és megvárta míg Brennen kiszáll.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Gratula :D
kíváncsi vagyok hogy mi lesz még itt :)
A pszicho doki nevén elmosolyodtam ( a twilightból eszembe jutott Edward apja xD )
nagyon izgalmas kis történetnek igérkezik :D
KK