„Bones bízz meg bennem kérlek, eddig még sose csalódtál bennem… ”Booth félbehagyta mondanivalóját majd ránézett a nőre, aki még mindig kételkedve nézett vissza rá „Legalábbis remélem” folytatta…
„Dehogy is Booth, sosem csalódtam benned” nem igazán értette mi köze lehet ennek ahhoz hogy bízik e Boothban avagy sem…
„Akkor kérlek halgass rám”
„Booth, én bízom benned jobban mint bárkiben tudhatnád, de nem értem ez miért lenne olyan fontos”
„én megtanultam tőled hogy az oxidált vas az valójában korom” Bones hamar félbeszakította a mondatát
„Az rozsda. A korom az  a képződmény amely lerakódik a..”most Booth vágott a mondatába
„Elég Bones kérlek…most nem ez a lényeg,arra szerettem volna kilyukadni hogy a tudományos dolgokban  messze te vagy a legjobb és abszolút nem szorulsz segítségre”
„Ez így is van”
„de az emberekhez én jobban értek, tudod így vagyunk tökéletes csapat, kiegészítjük egymást és amíg én hallgatok rád minden tudományos hablatyban”Brennan persze most sem hagyta hogy Booth befejezhesse amit szeretne mondani…
„annak hogy hablaty tulajdonképpen semmi értelme…és persze hogy hallgatsz rám mást nem is tehetnél…”
„Akkor kérlek az emberek terén meg te hallgass rám, hidd el nagyon boldoggá tennéd vele”

Egy telefoncsörgés szakította meg a beszélgetést. Booth gyorsan a zsebéhez kapott majd felvette a telefont. „Igen….Értem…Máris ott vagyunk””Gyere Bones kapás van”

Az autóban továbbra nem vitáztak. Booth elmondta mit kell tudni az ügyről. Elmondta hogy a cukrászda Mr. Watts-é, akinek ott dolgozott a felesége, és Sarah, aki a barátnője volt Mrs. Watts-nak. És Sarah-t már nem találják hetek óta tehát valószinüleg ő a halott vagy ő ölte meg az áldozatot majd lelépett. Bones ahogy általában, próbálta elmagyarázni társának hogy ne találgasson, amíg semmilyen bizonyíték nincs a kezükben…
Booth úgy gondolta tesz még egy kisérletet… „Bones, te vagy Angela legjobb barátnője hidd el örülne neki, az lenne a legnagyobb ajándék a számára…”
„Booth kérlek…jó figyelj oldjuk meg az ügyet és utána megígérem hogy átgondolom…”
Booth elmosolyodott.
„Miért mosolyogsz? Nem mondtam hogy hallgatok rád, csak annyit hogy átgondolom”
„Hát tudod, ez is nagy előrehaladás az előző fél órához képest…”
Erre már Bones is elmosolyodott.

Eközben  a laborban a Hodgins éppen egy tálcán vitt nagyítót, mikroszkópot és mindenféle szakmájához szükséges holmit miközben meglátta Angelát. „Ange, várj…” Gyorsan letette  a kezében levő tálcát majd a lány után futott. „Tudod van egy tippem az ajándékodat illetően, de szeretném megtudni hogy van e valami különleges kivánságod”
„Jajj Hodgins”Angela száján széles mosoly látszódott „Tudod hogy nem kérek nagy felhajtást a szülinapomat illetően”mondta szégyenlősen majd elsétált… Hodgins még utána szólt: „Lehet hogy ezt mondod Baby, de nem így gondolod…”
„Mit nem gondol így?” lépett be a terembe Cam.
„Angela, hogy nem szereti a felhajtást… Figyelj Dr. Sayoran…Cam… te nő vagy…”
„Ahogy mondod, magamtól észre sem vettem volna” reagált rá a szokásos Cames grimaszával…
„Úgy értettem, te tudtál segíteni abban hogy az olyan nők mint Angela tipikusan romantikusak úgy értem szeretik a gyertyafényt a plüss szíveket meg az ehhez hasonló dolgokat…”
„Igen Angela nagyon romantikus egyéniség  ő olyas valaki akinek nem méregdrága ajándékok számítanak hanem a maradandó élmény…és ha már Angela születésnapjánál tartunk akkor kibéreltem a Royal Dinnert szombat estére, és megrendeltem a lufikat…”
„Lufikat?” Angela hozta a koponyáról készült rajzot, miközben meghallotta az utolsó szót.
„Ő a lufi azaz a gázzal felfújt…”Cam habogott
„Lufi szerű buborékokat képez a vérben az újfajta méreg amellyel mostanában sok kamasz véget vet az életének…”Vágta rá gyorsan Hodgins.
Cam egy elismerő mosolyt küldött Hodgins felé.

Angela rajzán Sarah arca volt látható, „így tehát Boothnak igaza volt”ismerte el Bones.
„még szép nekem mindig igazam van…”
Bones elment átadni Zacknek a csontokat hogy vizsgálja át a rajta található vágásokat.
Hondgins és Cam is elmentek a saját dolgukra…

„Figyelj Angela… nem akarsz adni egy ötletet, hogy mi lehetne az én ajándékom számodra?”
„Dehogyis nem, két dolog is van amit adhatnál nekem” vágta rá villámgyorsan
„Hála Istennek, ezer köszönet hogy megkönnyíted a dolgomat…”
„Az egyik választási lehetőséget hogy a elhívod Brennant egy randi randira és nem egy sima ügy utáni iszogatásra…”Booth kissé meglepődött „Továbbá a randin tisztázod a köztetek lévő dolgot mert a vak is látja rajtatok kívül hogy mi folyik itt…”Booth eléggé zavarba jött… „Éééértem mi volna a másik lehetőségem?” reménykedett
„Fogod magad levetkőzől pucérra vagy ha nagyon ragaszkodsz hozzá alsónadrág maradhat rajtad veszel egy piros masnit és elsétálsz előttem lassan és sexyn…”
Booth furcsán, kissé félősen nézett fel Angelára mikor ez a mondat elhagyta  a száját.
Bones visszatért. „Hát köszi Bones majd hívlak ha van fejlemény, a sexy sétádat Angela meg még erősen átgondolom…”hadarta gyorsan a férfi majd kiment az ajtón. Angela kajánul mosolygott.

„Miféle sexy séta?” kérdezte Bones
„Tudod, szivem ha már te nem hajtassz rá a dögös FBI-osra majd én megteszem”
Brennan értetlenül nézett barátnőjére
„Nyugi nem nyúlom le..csak viccelődtünk… én egy másik dögös férfi ajándékára szeretnék beindulni”
„Miféle lenyúlás? Akárkit lenyúlhatsz, és a lenyúlni szót nem igazán használom személyekre, mert az olyan lenne mintha birtokolnánk az egyedet aminek én nem látom értelmét”
„Édesem, ne bonyoríts mindent túl, és ez esetben Booth lenyúlnám tőled… de ez olyan mintha egy pár hetes kisbabát próbálnék rábeszélni, hogy próbáljon meg beszélni…”
„Ahha értem… vagyis nem, de ez most nem is fontos, mert most indulnom kell kihallgatni Mr. Wattsot”
„Jólvan sok sikert, de úgy sem húzhatjátok a köztetek lévő dolgot örökre”kiabálta Bones után Angela
„Nem tudom ez mit jelent” vágta rá Brennan majd elindult a kihallgatásra.
Az ügy hamar lezárult. Mr. Watts megcsalta Mrs. Wattsot Sarah-val, aki hatalmas lelkiismeret furdalást érzett, és elakarta mondani a barátnőjének, Mrs. Wattsnak azaz Penelope-nak hogy mi történt közte és Mr Watts között. Erre Mr Watts megijedt nem akarta kockáztatni a házasságát és mivel Sarah-t nem tudta lebeszélni, fejbe verte egy hatalmas tortával majd ellökte és beverte a hátát a sütőbe. Azonnal eltört a nő gerince.
Booth persze azonnal rávágta, hogy  a tortát nem innen fogják rendelni.

Cam kidíszítette az éttermet a megrendelt lufikkal és lampionokkal. Sweets és Hodgins elrendezte az asztalokat és székeket. Már csak Brennan és Booth hiányzott.

„Booth én gondolkoztam..”-kezdett bele Brennan
„Na akkor abból semmi jó sem sülhet ki” viccelődött Booth.
„Most mért mondod ezt? igenis intelligens vagyok, tudok gondolkozni” Bones egy kicsit sértve érezte magát.
„Jajj már Bones csak vicceltem”
Egy ideig csendben maradtak. A parkban rajtuk kívül senki sem volt. Lassan kezdett sötétedni.
„Nem mondod el min gondolkoztál?” –kérdezte a férfi
„Én próbáltam de pontosan akkor szakítottál félbe…”
„Tehát min is?”
„Az ötleteden Angela-val kapcsolatban”
„vagy úgy, és mire jutottál?”
„Arra hogy igazad van, Angela rendkívül örülne neki, de lesz elég időm felkészülni?”
Booth mintha meg sem hallotta volna a kérdést leragadt annál hogy igaza van.
Ezt tényleg Dr. Temperence Brennan mondja neki?
„hát akkor gyerünk nehogy elkéssünk, és ne aggódj fel vagy te készülve” Mosolygott a férfi Brennan-re majd gyorsan felugrott a padról és kezed nyújtott a nőnek, felsegítve őt is a padról. Bones belekarolt Boothba és elindultak az étterem felé.