szeiza: Minden kezdet nehéz/5.
- Mondjad Brennan. – nézett kíváncsian Cam Brenre
- Úgy tudom, hogy neked franciaágyas szobád van és…- nem tudta folytatni, mert Cam közbeszólt
- És szeretnél cserélni, hogy Boothszal lehess, igazam van?
- Igen. Jól látod a helyzetet.
- Hát nem is tudom. Ez nem kis szívesség. Franciaágyat egy egyszemélyes ágyra cserélni?! Nem túl jó üzlet!
- Ha gondolod Perotta ügynök szobájából átvihetjük az ágyat az én szobámba.
- Akkor miért nem tettétek meg eddig? – érdeklődött Cam
- Mert a franciaágy kényelmesebb, mint két összetolt heverő. Azon nem lehet jót és kielégítőt aludni, ha érted mire gondolok. – mondta Bren huncut mosollyal az arcán
- Értem. És köszönöm a kielégítő választ. Legyen. A jó ügy érdekében mindent. De ez sokba fog kerülni neked és Boothnak.
- Ő nem tudja. Meglepetésnek szánom. Köszönöm.
- Nincs mit.
Eközben odaértek a kis étterem szerűséghez. Gyorsan megebédeltek, majd visszasiettek a mobillaborba. Este 6 körül járt mikor Booth és Sweets visszaértek. Bren addigra elintézte fizikálisan is a szobacserét. Vacsora után még beszélgettek majd elmentek zuhanyozni és aludni. Csak egy kis hiba csúszott Bren számításába. Elfelejtett Boothnak szólni. Booth ment el utoljára zuhanyozni mit sem sejtve, hogy ma már társaságban tölti az estét. Mikor végzett elindult Bren szobája felé, hogy elköszönjön tőle, amit persze már Cam lakott. Mikor kitárult előtte az ajtó eléggé kellemetlen helyzetben érezte magát, mivel vitt szerelmének egy szál vörös rózsát.
- Szia Cam!
- Szia Booth! De szép rózsa nem kellett volna a szobacsere miatt.
- Mi? Nem neked hoztam ne haragudj. Milyen szobacsere miatt? Őőő… Bones? – kérdezte meglepetten Booth
- Brennan nem mondta? Jesszusom!
- Nem! – förmedt Camre Booth
- Hát Brennan megkért, hogy cseréljek vele szobát, hogy veled lehessen.
- Komolyan? Tényleg ezt tette? – enyhült Booth haragja
- Látod mondtam, hogy szeret. Mire vársz még!
- Semmire csak meglepődtem. Ja és kösz Cam!
- Szívesen és vigyázz rá nagyon, mert ha megbántod, akkor olyan könnyen törik, mint egy porcelán.
- Tudom. Persze, hogy vigyázok rá, hisz szeretem.
Ezután gyorsan elment Bren szobája elé. Mikor odaért nagyon izgatott lett, hogy Bren ilyet tett az együttlétük érdekében.
- Szia Booth!
- Szia! – ekkor Booth megcsókolta szenvedélyesen Brent
- Nem akarsz beljebb jönni? – invitálta be Bren Bootht
- Hoztam neked valamit. – ekkor odaadta a virágot Booth
- Ez nagyon szép. Köszönöm.
- A világ legszebb, legokosabb nőjének,aki most már a barátnőm. – mondta Booth miközben leült a fotelbe és az ölébe ültette Brent.
- Köszönöm. – ekkor megcsókolta Bootht
- Tudod, hogy mennyire szeretlek! – szakította meg csókjukat Booth
- Tudom és van is egy meglepetésem.
- Mi az? – érdeklődött Booth
- Cammel cseréltem szobát, hogy veled tölthessem az éjszakát.
- Igeen! És csak ezt az egyet? – ekkor megjelent Booth arcán egy kaján vigyor és közelebb hajolt Brenhez.
- Nem, ha szeretnéd, akkor többet is. – ekkor Bren is közelebb hajolt
- Akarlak Bones! Kívánlak! – Booth már teljesen bezsongott a tudattól, hogy együtt töltik el az éjszakát.
- Én is akarlak Booth!
Ezután elkezdtek csókolózni. Booth óvatosan, gyengéden csókolgatta Brent. Közben felállt Booth és átvitte Brent az ágyra, ahol lefektette ő pedig fölé hajolt. Gyengéden csókolgatta a nyakát és haladt lassan lejjebb. Szép lassan kigombolta Bren blúzát haladván lefelé csókjaival elárasztva gyönyörű testét. Bren olyannyira izgatottá vált, hogy szíve szerint letépte volna Boothról a ruhát. Booth egyre szenvedélyesebben csókolta Brent. Közben Bren is bevadult. Elkezdte szépen kigombolni az inget Boothon, de csak a második gombig jutott. Nem bírta tovább és letépte róla. A pimasz övcsattal sem sokat bajlódott. Miután ott feküdtek egymással szemben meztelenül, már számukra az volt maga a gyönyör. Végül eggyé váltak. Egyszerre mozdultak a szívük heves ritmusára. Booth vadul csókolta Bren száját, nyakát és mellét, míg Bren csak Booth nevét mondogatta a gyönyörtől vezérelve. Közben Bren a lábaival átkarolta Booth csípőjét, ezzel még jobban magához húzva őt. Egyszerre lépték át a vágyak kapuját hangok formájában, amely többször is társakul szegődött az éjszaka folyamán. A heves ágytorna után ott feküdtek egymás karjaiban. Booth megszólalt.
- Ez egyszerűen fantasztikus volt. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz. – mondta majd nyomott egy csókot Bren szájára
- Én sem, de volt róla sejtésem. – ekkor Bren Booth ölelő karjaiba bújt és így szenderedtek álomba.
Reggel 7 óra volt mikor kopogásra lettek figyelmesek
- Megyek már! – szólt Bren álmos hangon és magára kapta Booth ingjét
- Szia! Hű! Látom kényelmes volt az ágy! – mondta Cam egy kis huncut vigyorral megspékelve. Bren persze elpirult egyből.
- Hát igen.
- 7 óra van. Tudom, hogy korai az időpont, de minél előbb megyünk dolgozni, annál hamarabb mehetünk haza.
- Igazad van. Máris megyünk.
Ahogy becsukta Bren az ajtót Cam eléggé kellemetlenül érezte magát. Bren fel akarta kelteni Bootht, de már fent volt.
- Jó reggelt! – köszönt Booth, majd megfogta Bren kezét és magához húzta az ágyba és megcsókolta. – Ki volt az?
- Cam. Mennünk kéne dolgozni, hogy mihamarabb végezhessünk és mehessünk haza.
- Értem, de nekünk is van egy befejezetlen ügyünk. – ekkor Booth elkezdte kényeztetni Brent a csókjaival.
Bren sem tiltakozott és ráfeküdt Boothra. Szenvedélyesen csókolták egymást. Nem volt nehéz dolga Boothnak, hisz Brennanen csak egy ing volt. Újból egymáséi lettek.
- Minden reggel így szeretnék ébredni. – mondta Booth mindezt átölelve Brent.
- Én is, de most már mennünk kellene.
Bren kikászálódott az ágyból és elment letusolni. Booth csak bámulta szerelmét, hogy milyen gyönyörű. Bren érezte magán a fürkésző tekintetet.
- Miért bámulsz?
- Mert csodaszép vagy. – ekkor Booth felállt az ágyról egy szál semmiben és odament Brenhez, aki a fürdőszoba ajtóban állt.
- Booth! Engedj zuhanyozni menni.
- Nem kell egy kis társaság? – lejtett egy kaján mosolyt
- Abból semmi jó nem lesz, úgyhogy egyedül mennék.
- Szóval nem jó velem az ágyban?
- De nagyon is kielégítő, sőt! – ekkor Bren kicsit elpirult. Booth persze egy széles mosollyal díjjazta ezt a mondatot. Majd Bren bement a fürdőbe.
Hamar végzett és Booth vette át a helyét. Fél óra múlva már bent is voltak a mobillaborba. Persze Cam nem hagyta szó nélkül ezt.
- Ha így haladunk még 1 hét múlva is itt leszünk. – ezután Cam egy szigorral teli pillantást vetett a párocska felé
- Bocs Cam! Csak… - kezdte Booth
- Nem kell magyarázkodni. Kicsit túltengett bennetek a hormonok!
- Többször nem fog előfordulni. – mondta Bren
Dolgoztak tovább. Angie kapott az alkalmon mikor Bren egyedül maradt.
- Szia édesem! Na milyen volt az éjszakád?
- Hát nem olyan amilyennek gondoltam.
Angienek tátva maradt a szája.
- Mi ezt, hogy érted?
- Hanem sokkal jobb csak nem hagytad, hogy befejezzem.
- Áá így már más. Szóval Booth egy isten?
- Tudod Angie én nem hiszek Istenben meg a hasonló dolgokban. Én a tényekre alapozok.
- Jó tudom. De úgy értettem, hogy milyen vele az ágyban?
- Hát rendkívül aktív és persze nagyon kielégítő.
- Úgy örülök, hogy boldog vagy! Mert ugye az vagy?
- Igen. Minden kétséget kizáróan az. De most már dolgozzunk.
- Oké, de még egy kérdés.
- Mondjad.
- Hol fogtok lakni?
Erre Bren nem is gondolt.
- Miből gondolod, hogy összeköltözünk?
- Ezt így szokták.
- Erről még nem beszéltünk Boothszal. Szerintem minden marad a régiben vagy hozzám költözik Booth.
- Édesem az nem lesz jó. Úgysem fog belemenni Booth.
- De miért?
- Mert egy új lakás kell majd ahol elkezdhettek egy teljes új életet közösen.
- Nem tudom. De most már tényleg dolgozzunk.
- Oké, majd meglátod.
Végre Bren örömére elkezdtek dolgozni. 1 óra körül járt mikor Booth meg Sweets megjöttek.
- Szia! Megyünk ebédelni? – ekkor Brent hátulról átkarolta Booth és belecsókolt a nyakába
- Szia! Mindjárt mehetünk.
Ekkor odalépett Cam hozzájuk.
- Na, de kérem ez itt egy munkahely, még ha nem is látszik annak.
- Jó rendben. – mondta Booth majd odébb ment Brenttől
Fél óra múlva elmentek ebédelni együtt mindenki.
- Kár, hogy nem Washingtonban vagyunk. – mondta Booth
- Miért?
- Mert akkor mással is eltölthetnénk az ebédidőt. – ekkor Booth megejtett egy vigyort
- Booth!
- Miért te nem akarnád kicsit kellemesebben eltölteni az időt? Hidd el nem bánnád meg. – eközben olyan közel hajolt Brenhez, hogy csak pár centire voltak egymástól
- Tudom, hogy nem bánnám meg. – ekkor Bren megcsókolta Bootht, majd folytatta – Tudod mit, van egy ötletem. Várj meg itt!
|
agyam eldobva... szám tátva maradva... kezem tapsolvaa...
tetszik.. nagyon tetszik.. :D :D gratulálok hozzááá.. :D :Dés KK!! :)