Mercy-k: Tökéletes páros/1.
Sokan azt hisszük, hogy csodák nem léteznek pedig csodák mindig is voltak ne hatalmas dolgokra gondoljunk apró, dolgok ezek mint mikor egy kisbaba először felnevet vagy mikor egy szerelmes férfi vagy nő szemében felgyúl a láng szerelmére tekintve amely bár ez csak egy apró pillanat csoda, aki ezt egyszer megéli az nem feledi.
Hajnal van, a nap sugarai még épp csak bevilágítanak, az ablakon csönd van, csak a madarak csicsergése hallatszik, de ez mindenkire megnyugtatóan hat. Ezt az idilli pillanatot semmi sem zavarhatta volna jobban, meg mint egy telefon rezgése a párna alatt, amely bármely álmot megzavart volna. Miután telefonját kikutatta a párnája alól egy erőteljes férfihang szólt bele:
Booth! Ahh… Most?...megyek..
Kopogást hallunk. Bones!
Egy nőt látunk, aki épp most kászálódik ki az ágyból ahhoz képest, hogy most kelt fel igazán frissnek látszik a nő külsőleg felettébb csinos fényes barna haja a vállára omlik pizsamájára
felkapott egy köntöst és ajtót nyitott.
Booth! Mit keresel itt? Szabad napunk van nem?
Neked is jó reggelt Bones! De igen csak találtak egy hullát és…
Jól van… Mennyi időm van elkészülni?
Booth az órájára nézett és egyértelműen kijelentette max.30 perc…
Mosolyodott el a férfi hátha így a társa könnyebben elfogadja, hogy a szabadnapján is dolgozik.
A nő nem éppen boldog mosollyal tekintett vissza a férfira. A férfi egy kávét nyomott a nő kezébe kiengesztelésül.
Kösz Booth. – jegyezte meg a nő
A férfi belekortyolt a kávéjába majd megszólalt:
Jaa Bones mielőtt elfelejtem igazán jó így a hajad. – jegyezte meg a férfi a nő még fésületlen hajára
A nő inkább nem szólt semmit.
Na, jó gyere, be ülj le még elkészülök. Szolgáld ki magad, mindjárt jövök!
Booth leült a kanapéra és várt….
A férfi külsőleg igen megnyerő volt jóképű volt és izmos testfelépítése csak dobott az összképen. Munkája miatt muszáj volt öltönyben járnia ám egyéniségét színes nyakkendővel és szintén színes, bohókás zoknival próbálta kifejezni. Titokban mindig vonzódott a nő iránt, de még merte bevallani neki.
Kész vagyok. – mondta a nő megtörve ezzel a férfi várokozását
A férfi megfordult és bár nem hangoztatta, de magában arra gondolt, hogy úgy mondjam a nő remekül nézett ki. Egy vajszínű szövetnadrágot vett fel, amelyet egy türkizkék inggel és egy fehér magas sarkúval párosított, amely ruhadarabok így együtt tökéletes összképet nyújtottak.
- Mehetünk? –kérdezte Booth aki próbálta szemét levenni a nőről am igazán nehezen ment neki
- Igen – hangzott a válasz
- Vezethetek? – kérdezte Brennan
- Szó sem lehet róla! – hangzott a válasz
- Miért? Booth, tudod, hogy jól vezetek!
- Én tudom Bones.
- Ja, el ne felejtsem, hozz kabátot, esik az eső. – próbálta terelni a szót a férfi
- És mit tudunk az ügyről? – kérdezte a nő már az autóban beletörődve, hogy nem vezethet
- Elég furcsa eset leromboltak egy farmerházat, ami 1924-ben épült és körülbelül 20 emberi csontvázat találtak
- Azonosítanom kell őket?- kérdezte a doktornő
- Igen.
- De miért olyan fontos ez és egyáltalán, hogy tudom azonosítani a több mint 80 éves hullákat?
- Nos, az a helyzet hogy köztudottan ebben a házban lakott 1924-32 egy többszörös sorozatgyilkos, de soha nem találták meg áldozatait. Minden áldozat nevét elmondta, de hogy hol találhatóak a holttestek azt soha.
- De miért?- kérdezte a nő értetlenkedve
- Hogy fájdalmat okozzon családjuknak, mert addig élt bennük a remény, és még ha nem is volt rá sok esély hihették azt, hogy még élnek szeretteik.
Közben megérkeztek a helyszínre ahol már várta őket dr. Camille Saroyan aki egy csinos nő volt,régen ő és Booth együtt voltak de Camnek rá kellett jönnie hogy Booth és Brennan között van valami apró kötelék ami összetartja őket bár ők ezt soha nem ismerték el.
Közben megérkezik dr. Jack Hodgins akit nevezhetünk őrült tudósnak. Hodgins rajong az összeesküvés elméletekért, de felettébb vicces fickó. Szakmája szerint entnomológus.
Brennan miután mindent alaposan megvizsgált minden maradványt beszállítatott a Jefferson intézetbe.
A Jeffersonban már várta őket Angela Montenegro aki szakmája szerint törvényszéki képalkotó, remek vizuális érzéke van és a számítógépekhez és kitűnően ért. Nem mellesleg dr. Brennan legjobb barátnője és Hodgins felesége.
Jeffersonban:
- Nő 20 év körüli körülbelül 170 és 175cm között van… - mondta dr. Brennan
- Megvan – kiáltott fel Angela
- Amy Cruz: 21 éves 173cm…
Azonosítás közben Brennan mivel reggel Booth elrángatta gyomra hatalmasakat korgott Booth megkérdezte Brennantől:
- Bones nincs kedved enni valamit?
- Most nem lehet, még 10 áldozatot kell azonosítanom
- Lazíts édesem! Majd Daisy segít! Éhen fogsz halni!- mondta Angela aki mindig is úgy gondolta, hogy Brennan és Booth összetartoznak
- Angela még csak 7 órája nem ettem egy ember akár egy hónapig is kibírja élelem nélkül- válaszolta Brennan
- Édesem tudod, hogy értettem!
- Jól van. –adta meg magát Brennan
- És Bones hova menjünk?- kérdezte Booth
- Royal Diner?
- Megfelel. – válaszolta Booth
Beértek az étterembe és rendeltek. Booth észrevette, hogy Bones furcsán viselkedik.
- Bones valami baj van?
- Semmi csak… ez az ügy..- mondta a nő és könnyek szöktek a szemébe
- Mikor a szüleim elhagytak valahol mindig reméltem, hogy jól vannak és élnek és miután megtudtam, hogy anyám meghalt és azt, hogy megölték az szörnyen fájt…
- Az áldozatok családja és barátai is ezt érzik és… én tudom milyen rossz…
Booth megfogta Bones kezét, hogy érezze a nő, hogy mellette áll.
Ezt a pillanatot azt törte, meg hogy kihozták a rendelt ételt.
Bones letörölte könnyeit majd Booth próbálta terelni a szót:
- És várod már a holnapi könyvbemutatód?
- Jó hogy eszembe juttattad! Szeretnék kérdezni valamit.
- Mit? – érdeklődött Booth
- Nos… szeretnélek megkérni… hogy kísérj el… de.. csak ha te is akarod…
- Megtiszteltetés lenne. –mosolyodott el Booth
Bones is elmosolyodott majd csak hosszan egymás szemébe néztek ás valahol legbelül mindketten remélték, hogy ennek a percnek soha sem lesz vége…
|
*.* húú hát ez eddig nagyon jó :) csak így tovább és mihamarabb kérünk folytatást !!!! :)