Dr Temperance: Emlékek szűkében/16.
Körülbelül két hónappal a baleset után...
- Szia Booth! - köszönt Angela az éppen bebicegő férfinak.
- Hello Angela! Bones itt van?
- Igen, hát persze - mondta egyszerűen. - Szerinted hol máshol lehetne?
- Pedig megígérte, hogy ma nem fog dolgozni!
- Nekem csak annyit mondott, hogy miattad ma nem azonosíthat ismeretleneket.
- Legalább részben sikerült megállítanom.
- Nyugodj meg, Booth! Brennan vigyáz magára és a picire is. Amióta terhes, sokkal jobban odafigyel ezekre. Megpróbál nem beletemetkezni teljesen a munkába: rendszeresen eszik, nem áll sokat a boncasztal fölé görnyedve... Szóval nem kell aggódnod.
- Igen, igen, tudom. De úgy szeretnék neki segíteni, de mivel sok mindenben nem tudok neki, ezért azt hiszem ezt túlzott aggodalmaskodással kompenzálom.
- Hát igen, bizony, de szerintem minden rendes férfi ezt csinálja terhesség alatt - mondta nevetve. - Engem annak idején Hodgins majdnem az őrületbe kergetett az állandó hívásaival, meg minden egyébbel. De hidd el, ez csak azt mutatja, hogy mennyire szereted Tempit!
- De még mennyire, hogy szeretem! - mondta büszkén. - Ráadásul az egész balesetes ügy miatt úgy érzem, hogy muszáj ezt még jobban kimutatnom. Még mindig nem heverte ki teljesen.
- Csodálkozol? Képzeld magad a helyébe! Milyen lenne, ha történne vele valami hasonló? Aztán, mikor már azt hiszed, hogy minden rendbe jön, mert végre felébredt, Sullyt kezdené keresni? Milyen érzés lenne? Téged nem gyötörne állandóan a kétség, hogy mindig is őt fogja keresni, hogy ő többet jelent neki nálad?
- Bele se merek gondolni! De már dolgozom az ügyön. Viszont ehhez szükségem lenne a te és a többiek segítségére!
- Hallgatlak!
Ekkor Booth beavatta Anget a tervébe. A nőnek persze nagyon tetszett önmagában is, de örült a barátnője helyében is. Miután befejezték, Booth ment is tovább kedveséhez...
A nap Brennan számára különösebb esemény nélkl telt el. Együtt ebédelt Boothszal, majd visszament az irodájába. Dolgozott az új könyvén, elolvasta néhány diákjának a szakdolgozatát, lektorálta Ms. Wick cikkét, de egyébként nem történt semmi érdemesre méltó. Este hétkor aztán felállt, és hazaindult. Booth már biztosan rám vár! Kisietett az Intézetből, de ahogy ott állt, valaki hátulról megragadta, és elsötétült előtte a világ...
|
Nekem jó érzésem van evvel az elsötétült a világ dologgal. Tekintve, hogy azt mondtad még egy utolsó rész lesz, remélem az lesz amire gondolok. ;)
KK! :)