Lisa: Sötétben tapogatózva/6.
Már három nap eltelt azóta hogy Sweetszel beszéltem, azóta nem mondanám nagyon hogy igazán élek. Bementem persze dolgozni minden nap, de egyrészt állandóan csak Parkerre tudok gondolni, hogy mikor támadja meg az aki a levelet küldte, másrészt pedig mivel Bones nincs meg, nem tudok nyomozni, nincs nyom. Ja, és emellett még azt is ki kéne találnom hogy Bones egyáltalán hol van. A mai reggel sem indult sokkal jobban mint az eddigiek, arra is gondoltam hogy fel se kelek reggel. De ma olyan dolog történt, ami miatt aztán igazán megérte felkelni. Végre kaptam valamit amin elindulhattam. Cam ugyanis talált egy ujjlenyomatot a legutóbbi áldozat ingén. Amint ezt megtudtam, azonnal rohantam otthonról a Jeffersonba. A kocsim is megjavult végre. Na jó, nem én javítottam meg hanem elvittem egy szervízbe.
Őrült sebességgel hajtottam a Labor felé, alig bírtam kivárni hogy odaérjek.
- Szia Cam, na mit találtál?
- Helló, itt egy ujjlenyomat az áldozat ingén. Angela átküldi neked csak szólj neki.
- Rendben, szólok.
Ekkor nagy sebességgel elindultam fölfelé, de amint megindultam beleütköztem Angelába.
- Szia Ange, majd átküldöd a...
- Már átküldtem.- Vágott bele a szavamba. Ideges volt. Én is az voltam.
Átmentem az irodámba, hogy megnézzem az ujjlenyomatot. Rákerestem a nyilvántartásban, nem tartott túl sokáig hogy megtaláljam. Elég friss volt a bejegyzése. Pár napos, és vajon kié lehetett? Persze hogy Bones randipartneréé, azé a Davidé. Tudtam hogy nem tiszta ez a fickó, és most az is kiderült hogy jól hazudik. Sweetset is átverte. Ezt nem hiszem el.
- Sweets, mondd csak, hogy a fenébe kaphattál te diplomát?
- Mi a baj?
- Na mi? Vajon mi is? Ja, az a baj hogy a férfinek akire azt mondtad hogy igazat mond, megtaláltuk az ujjlenyomatát az áldozat ingén. Vagy van talán valami magyrázatod?
- Nézd Booth, nem vagyok élő hazugságvizsgáló, de az alapvető hazugágra utaló jelek nem voltak meg nála.
- Hát ez csodálatos, végül is csak hagytuk hogy egy gyilkos és valószínűleg emberrabló csak úgy kisétáljon az utcára. De tényleg nem probléma, igaz? Hátha lesz egy újabb áldozat ami alapján majd elfogjuk. De ha esetleg az alapján nem sikerül megvárjuk a következőt. Ez így tényleg teljesen megéri. - Sweets elég szomorúan nézett rám, de sajnos ez nem elég. Otthagytam és gondoltam hogy elmegyek az emberünk lakására hátha találok valamit.
Az ajtó zárva volt úgyhogy berúgtam és bementem fegyverrel a kezemben. Sajnos nem találtam semmit ami a hollétére utalt volna vagy hasonlók. Aztán bementem a hálószobájába, az ágyát úgy hagyta ahogy reggel kikelt belőle. Megnéztem a szekrényén, a polcon, az ágy alatt, de sehol semmi. Ekkor megláttam még egy éjjeliszekrényt is az ágy mellett, bár gondoltam ha eddig nem hagyott nyomot akkor ott se találok sok mindent. Hát rosszul hittem.
|