viki: Mindig van remény!/1.
- Bones… - szólt Booth a nő után félénken-azért rendben vagyunk, ugye?
Bones megállt egy pillanatra. Tudta, hogy semmi sincs rendben, de végül kibökte:
- Hát persze.
Elindult az emeletre, de egy pillanatra még megállt a lépcső előtt. Úgy érezte, minden ereje elhagyja, nem értette Bootht. Próbált erőt gyűjteni és visszatartani a könnyeit, ám azok felülkerekedtek rajta. Felment az emeletre, s eközben Booth is fájdalmával küzdött a nappaliban. Sóhajtott, és leült a fotelbe. Folyamatosan járt az agya, Bones fájdalommal teli arcát látta maga előtt. Hiába mondta a nő, hogy minden rendben van köztük, Booth látta, mekkora csalódást okozott. Mindkettejük legnagyobb félelme valóra vált: Boothnak meg kellett bántania a nőt, akit szeret, Bones pedig ismét csalódott, megint úgy érezte, elhagyták. Rettegtek, hogy elveszítik egymást, hogy milyen hatással lesznek az események az kapcsolatukra. Olyan sok évig építették a bizalmat, és Bonesnak olyan sokáig tartott lebontani a falait. Booth attól tartott, hogy ismét felépíteni falait, és ezúttal már nem fogja tudni lebontani őket.
Booth az emeletre indult. Mire felért, már csak az alvó Brennant találta ott. A nő persze nem bírt aludni, de nem akart beszélni a férfival, ezért inkább alvást színlelt. Booth kicsit örült ennek, fogalma sem volt, hogyan fog telni az este hátra lévő része, de most megkönnyebbült. Ő is aludni próbált, de csak azon járt az esze, hogyan találhatná meg Pelantot. „Meg fogom ölni.” Ez járt egész éjjel a férfi fejében. De hogyan kaphatna el valakit, aki minden egyes lépésükről tud…?
A másnap reggel kínos csenddel telt, amelyet az ügynök telefonjának csörgése tört meg. Cam volt az, hogy találtak egy hullát. Booth úgy érezte, mielőtt elindulnak, beszélnie kéne Brennannel, de attól félt, hogy lebuktatja magát. Ezt nem kockáztathatja meg. El fogja kapni Pelantot, és elveszi feleségül Bonest! Ám most kétségei támadtak, hiszen ötlete sem volt a továbbiakra. Soha nem érzett még ilyen dühöt, ilyen tehetetlenséget és fájdalmat.
Mivel muszáj volt elindulniuk, nagy nehezen megszólalt:
- Bones...figyelj, van egy hullánk, indulnunk kellene.
- Rendben, csak előtte felhívom apát, hogy vigyázzon Christinere.
Miután kocsiba ültek, Bones csak bámult ki az ablakon, Booth pedig a vezetésre figyelt, de közben elkalandoztak a gondolatai. Semmi terve nem volt, hogyan menthetné meg a kapcsolatát Brennannel, és ezt nem bírta elviselni. Aztán eszébe jutott, hátha valahogyan ki tudná engesztelni a nőt, vagy legalábbis el tudná vele feledtetni a történteket, és meg tudná győzni arról, mennyire szereti. Aztán hirtelen Brennan felé fordult és megszólalt:
- Te Bones, mit szólnál, ha ma este elvinnélek vacsorázni valahová? Max majd vigyáz Christinere.
Brennan kicsit meglepődött az ajánlaton. Nem tudta, hogy is állnak egymással a tegnap este után. Csak annyit tudott kinyögni, hogy "rendben". „Aahj Seeley, kitalálhattál volna valami jobbat is” – gondolta magában az ügynök.
A helyszínre értek. Cam is ott volt, akinek elsőre feltűnt a pár furcsa viselkedése. Próbálta faggatni Bootht miközben Bones az áldozatot vizsgálta.
- Hagyjuk ezt Cam…nem vagyok valami beszédes kedvemben,oké?
Camet nem hagyta nyugodni a kíváncsiság, de látta, hogy most nem fog többet kideríteni. „Talán nincs nagy baj…ha mégis történt valami,az előbb-utóbb úgyis kiderül…”
- Többet itt nem tudok mondani, mindent be kell szállítani a Jefferson intézetbe! - kiáltotta Brennan.
Kocsiba ültek, Bones a laborba ment, Booth pedig Sweetshez indult.
A laborban Angela az áldozatot próbálta azonosítani, amikor Brennan belépett. Nem nézett ki túl jól, a történtek is hatással voltak rá,és semmit sem aludt az éjjel.
- Hogy haladsz Ange?
- Még keresem. Oooooh édesem - pillantott rá Brennanra - nem nézel ki valami jól, minden rendben van?
- Persze, csak nem aludtam valami jól az éjjel.
- Oooh értem már...nem kell részletezned - mosolygott Angela.
Brennan tudta, hogy elterelhetné a témát, de teljesen össze volt zavarodva, úgy érezte, beszélnie kell barátnőjével.
- Booth nem akar elvenni feleségül - a mondat végén elcsuklott a hangja, és könnyeivel küszködött.
- Tessék???! – Angela teljesen ledöbbent. - Ugye ez csak vicc? Nem ez nem lehet...Booth erre vágyik már olyan rég óta,és most csak így visszautasít??? De mégis mi történt?
- Semmi, egyszerűen csak azt mondta, hogy beszélnünk kell, és hogy nem kellene megtennünk...hogy nem kellene összeházasodnunk.
Bones zokogni kezdett. Angela átölelte barátnőjét, és vigasztalni próbálta, de ő sem értette az egészet, nem tudta, mit mondhatna.
- Figyelj szivem, biztos, hogy van valami magyarázat erre. Meséld el részletesen, mit mondott?
- Csak annyit, hogy mindenünk megvan, amire szükségünk van...ma meg elhívott vacsorázni.
- Aaah már értem-Angela nevetni kezdett.
- Mi az Ange??? - értetlenkedett Brennan.
- Nem érted édesem??? Booth, az igazi alfahím, és egy nő kérte meg az ő kezét…hát nem érted?Ő akarja megkérni a te kezedet!
Brennan nem jutott szóhoz. Vajon igaza lehet Angelanak?
- Nem is tudom Ange...- nyögte ki nehezen – ez egyáltalán nem racionális.
Angela a szemét forgatta.
- Azt hittem ezen már túl vagyunk...higgy nekem igazam van! Ma este akar megkérni!
Brennan letörölte a könnyeit, közben Angela pedig azonosította az áldozatot. Hívták Bootht és Sweetset, majd folytatták a munkát.
Eközben Pelant mindent figyelt valahol a rejtekhelyén, amely tele van Booth és Bones fotóival. Elégedett mosollyal várta, hogy játékának főszereplői mit fognak tenni ezek után. Ő már tudta, mi lesz a következő lépése…
|
köszi, ez nagyon jól esik :)
ma délután kicsit belehúztam, és elküldtem 4 újabb részt egyszerre...remélem olvassátok majd, és tetszeni fog :)