Idő: nagyjából a 6. évad 9.-10. része

Jefferson Intézet...

Dr. Temperance Brennan az íróasztalánál írt egy jelentés, amiben beszámolt a korábbi gyilkossággal kapcsolatban. Ilyenkor általában a munkán jár az esze, az ókori leleteken illetve a társával, Seeley Booth-szal) folytatott emberölési nyomozásokon. Ám mostanában, az elmúlt 2-3 hónapban teljesen máshol járt az esze. Amióta újra találkoztak a 7 hónap különlét után, történt valami. Valami, ami az egész életét megváltoztatta. Beleszeretett társába. Nagyon jól tudta, hogy Booth most Hannah-val van, és ő nem vigaszdíj. valamint, hogy az FBI úgysem engedné. De egyszerűen nem tudott parancsolni az érzelmeinek. Mikor "úrrá lett rajta" a szerelem, általában ezeket mondta magának: ,,Elég volt, Brennan! Nagyon jól tudod az igazságot, csak nem tudod elfogadni, ami irracionális. Már egyszer visszautasítottad! Te döntöttél így, nem ő!! Ő szeretett. És amikor te erre rájöttél késő volt, mert ő már..." itt mindig elszorult a szíve és legszívesebben hazarohant volna és végigsírta volna az egész napot. De nem tehette. Amióta megtudta, hogy Booth nem szereti őt, azóta máshogy viszonyul a dolgokhoz. Gondolkodott a költözködésen, de az élete itt van, ám nem bírta nézni Booth-t és Hannah-t. Egyszer még az öngyilkosság tudata is felmerült benne, ,, Végül is, miért ne? Nem szeret engem, és ez magában megöl, miért ne segítenék magamon?" gondolta, de aztán valami vagy valaki az elméjében közbeszólt: ,,Ez nem te vagy! Temperance Brennan életének nem lehet így vége! Magára hagynád a barátaidat és a családodat? Te is nagyon jól tudod, hogy, akár szeret akár nem, Booth beleőrülne! Nem igaz?"

Gondolatmenetét Cam szakította meg:

- Dr. Brennan! Booth most telefonált, hogy óriási dugóba keveredett, így jobb volna, ha magad mennél ki a terepre. Leírtam a címet. - átnyújtott egy papír cetlit.

- Rendben Cam, köszi. - mondta Bones bánatosan.

- Minden rendben, Dr. Brennan? Szokatlanul lehangoltnak tűnsz mostanában.

- Nem, semmi baj, nincs. Inkább a munkára koncentrálnék, ha lehet!

- Persze, akkor előkészítem a terepet. - mondta Dr. Saroyan, azzal elhagyta Brennan irodáját.

A papíron Baker Street 9/4 állt, ahova Brennan 25 perc alatt ki is ért. A címet kissé furcsállta, de nem számít, az életben nincs olyan hogy sors és végzet.

A helyszínen...

A helyszín egy lakás volt, Bones felmutatta az ajtón álló őrnek az igazolványát, aki beengedte. A nappaliban korhadt széken "ült" a tetem. A test 16%-át borította csak hús, ami jó volt kedvenc antropológusunk számára. Az áldozat kezei lekötözve, szemgolyói kinyomva. Ujjbegyei hiányoztak, a lábáról és a kezéről egyaránt. Már éppen hozzálátott az előzetes vizsgálatokhoz, amikor társa lépett be a szobába.

- Bones! Sajnálom, hogy nem tudtam elmenni érted! - szabadkozott az ügynök.

- Semmi, baj, van nekem is autóm, és tudok vezetni is, szóval, érted. - mondta Brennan kicsit sem odafigyelve arra, amit társa mond. Amúgy sem kívánt vele bájcsevejt folytatni.

- Mi a bajod? Teljesen ki vagy ma fordulva magadból. Szarkazmus, Dr. Temperance Brennan szájából? Mi van avval, hogy a munka-kapcsolatban ez sosem segít? - ezen a nő is elgondolkodott, de nem akarta elmondani, mit érez. Így minél meggyőzőbb próbált lenni:

- Semmi, csak nem ittam reggel kávét, és teljesen feszült vagyok... mert valaki ellopta a hajkefémet, és...!!! - ezen mindketten elcsodálkoztak, de Booth elhitte.

- Értem. Majd veszek neked egy hajkefét, jó? Szóval akkor koncentráljunk inkább szegény emberre, aki ehhez a székhez ragadt! Érted? Székhez-ragadt, mert nem lesz könnyű levenni onnan! - próbált Booth viccelődni.

- Nem Booth. Nem értem. De rendben. Az áldozat férfi, a 20-as évei közepén járhatott, nagyjából 26. Az arc kifinomult vonásai alapján és egyéb tulajdonságok alapján az áldozat kaukázusi, vagyis fehér volt. A halál okát még korai lenne megmondani. - mondta a szent-beszédet Bones.

- Na, kérlek!! Csak most az egyszer! Szerinted mi a halál oka? - Booth kiváncsi volt, változott-e annyit társa, hogy már megbízik első következtetésében.

- Nem. Nem tehetem.

- Ha megteszed, kimentelek a következő Sweets találkánk alól. na? - jött az ajánlat.

- Mi? Ez zsarolás!

- Nem, nem igaz! Szóval? Kölcsönösen nyerhetünk rajta. Én elégedett leszek, neked pedig lesz egy újabb szabad estéd! Amit nyilván végig dolgozol, de nem jársz jobban mintha Sweets pszciho-dumáit hallgatod?

- Óhh... nem. Nekem ez nem megy. Sajnálom. Erre nem állok készen.

Booth nem-nagyon lepődött meg, de egy próbát megért.

- Ne aggódj Bones, olyannak vagy jó, amilyen vagy! - ezután Booth felcsavarta a hangerőt- Oké, akkor mindent a Jeffersonba! És mi pedig üljünk b a kocsiba. Mármint te a tiedbe én pedig az enyémbe. Oké?

- Remek meglátás!

A hullát és többi bizonyítékot egy teherautóba rakták, és elhajtott. Booth és Brennan már a Jeffersonban várták a dolgokat, amikor Cam megkapta a hírt: valaki ellopta a teherautót és vele együtt a vezetőt és Dr. Leila Snowitch-ot is, az illetékes halottkémet...

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2013.08.02. 18:51 Jenna Elsőre...kicsit fura.De van benne lehetőség.Úgyhogy kíváncsian várom a folytatást.:)  KK!:)