Köszöntő

Üdvözöllek az ország legszínvonalasabb Dr. Csont rajongói oldalán! 2010. szeptember 08-i indulása óta a portál már rengeteg információval, képpel lett gazdagabb. Napra kész hírek és riportok. Remélem, Te is jól fogod érezni magad az oldalon!

Üdvözlettel:
Danny és Sophie szerkesztő
 
Társalgó

Nagyobb méretért kattints IDE!

 
Szavazás
Melyik volt a kedvenc undercover epizódod?

Bokszolós (Tony és Roxie)
Cirkuszos (Buck és Wanda)
Bowlingos (Buck és Wanda)
Táncversenyes (Buck és Wanda)
Házaspáros (Tony és Roxie)
Cowboyos (Buck és Wanda)
Roncsderbis (Buck és Wanda)
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Kövesd őket!


Bones hírek
Michael Peterson (készítő)
Jonathan Collier (készítő)
Stephen Nathan (író)
Hart Hanson (producer)
Kathy Reichs (szerző)
Emily Deschanel (Brennan)
David Boreanaz (Booth)
T.J. Thyne (Hodgins)
Michaela Conlin (Angela)
Tamara Taylor (Cam)
John Boyd (Aubrey)

John Francis Daley (Sweets)
Eric Millegan (Zack)
Carla Gallo (Daisy)
Michael Grant Terry (Wendell)
Eugene Byrd (Clark)
Pej Vahdat (Arastoo)
Joel Moore (Fisher)
Ryan Cartwright (Vincent)
Luke Kleintank (Finn)
Ignacio Serricchio (Rodolfo)
Laura Spencer (Jessica)
Stephen Fry (Gordon Gordon)
Ryan O'Neal (Max)
Gavin MacIntosh (Parker)
Sunnie Pelant (Christine)
Eddie McClintock (Sully)

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Látogatottság
Indulás: 2010-09-08
 
Pagerank
Free Page Rank Tool
 

Bones fanfiction
Bones fanfiction : o.n.: Nyomozás a koponyám körül (FFF-FC)

o.n.: Nyomozás a koponyám körül (FFF-FC)


- Bones, ülj már, le, jó ez a játszótér… Most nyaralunk, csak dőlj hátra, és kapcsolj ki egy kicsit, amíg a gyerekek játszanak – próbálkozott Booth, de Brennan makacsul ráfókuszált a kezében tartott Gellért-hegy térképre.

- Van egy nagyobb játszótér is feljebb a hegyen, ami körül hulladékgazdálkodási és öko-gazdálkodási tanösvény is vezet. Te nem tartod fontosnak, hogy környezetvédelemre neveljük a gyerekeinket? – kérdezte szemrehányó hangsúllyal.

- Dehogynem, és épp azt teszem. Nézz csak körül, ez a hely tele van kedves erdei állatokkal. Nézd, milyen aranyos rókák…

Brennan fordított egyet a térképen és összehúzott szemmel olvasta fel az apró betűkkel írt információkat.

- „A parkot Dargay Attila rajzfilmrendező emlékére hozták létre. Számtalan híres munkája közül, Vuk figuráját választották a tervezők, és ötvözték egybe egy igazán izgalmas játszótérrel.”

- Na látod, az esti mese is meglesz… Ráadásul megismerkednek az itteni hagyományos gyerekmesékkel. Hát mi ez, ha nem komplex kulturális, nyelvi meg mittudoménmilyen fejlesztés? – érvelt Booth, mert már leszakadt a lába a félnapos budapesti városnézés után, és nem akart tanösvényül járni. – A nyaralás a pihenésről is szól…

- Rendben, meggyőztél – adta be a derekát Brennan. Mivel Christine amúgy is bevette magát a gyerekek számára kialakított kis alagútrendszerbe, egyébként sem tudtak volna elindulni. Brennan leült Booth mellé, aki gyorsan kivette a kezéből a térképet, és legyezni kezdte magát vele, nehogy felesége további érdekes látnivalókat fedezzen fel rajta.

Az idilli állapot azonban most sem tartott sokáig.

- Anyaaaaaaaaaaa! – hallatszott Christine hangja az alagútból. – Találtam egy koponyát!

Booth és Brennan egyszerre ugrottak fel.

 

A test többi része nem került elő, hiába terjesztették ki a keresést egyre nagyobb sugarú körben a játszótér körül. A helyszínelők az egész Gellért-hegyet átkutatták, de néhány kövek közé dugdosott szivecskés papírfecnin kívül semmi elrejtett dolgot nem találtak. Hamarosan Booth egész családja az Igazságügyi Intézet folyosóján várakozott, hogy beengedjék őket a törvényszéki részlegre. Brennan ragaszkodott hozzá, hogy ő maga vizsgálhassa meg a koponyát. Egy kimerültnek tűnő kórboncnok végül ajtót nyitott nekik, és szólt, hogy vegyenek fel védőcipőt és –köpenyt. A szűk folyosóról a boncterembe jutottak. Brennan magabiztos léptekkel indult el a törvényszéki labor irányába, de az ajtóban egy középkorú férfi útját állta. Tekintete meglepetten siklott az anyja nyomában lépdelő Christine-re és a Booth karján ülő kicsi Hankre.

- Üdvözlöm – köszönt rá Brennan, arra számítva, hogy a kötelező udvariassági gesztust letudva a férfi majd tovább engedi. Mivel nem állt félre, gondolta rátesz egy lapáttal, és be is mutatkozik, csak hadd menjen már. – Dr. Temperance Brennan vagyok a Jefferson Intézetből.

Booth kuncogott egyet a háttérben, majd suttogva hozzátette:

- Törvényszéki csontszakértő.

Az ajtóban álló alak végre megszólalt, és viszonozta a bemutatkozást.

- Jó napot! Dr. Magyar Lóránt.

Majd Booth-ra nézett és suttogva hozzátette:

- A magyar Dr. Csont.

- Nem tudom, ez mit jelent – vágta rá rutinból Brennan.

- Magának nincs tévéje? – kérdezte a férfi.
Brennan most már teljesen összezavarodott, és különben is a koponyával akart foglalkozni.

- De, van, a hálószobánkban, úgyhogy nem sokat nézzük. De miért fontos ez?

- Nyers banán – suttogta bele a hirtelen beállt csendbe Christine. A felnőttek mind ránéztek. – Megvizsgálhatjuk a koponyát? – kérdezte a kislány, kihasználva a rá irányuló figyelmet, mert izgatottan várta, hogy újra a kezébe vehesse az első önállóan felfedezett emberi maradványokat.

- És te ki vagy? – guggolt le hozzá Lóránt.

- Christine Angela Booth vagyok, és én találtam meg a koponyát, a játszótéren, a domb alatti labirintus közepén.

- A lányom kiváló téri tájékozódási képességekkel rendelkezik – szólalt meg Brennan.

- Értem. Ennek ellenére még mindig nem látom az okát, mit keres a törvényszéki laborban, hiszen még gyerek – a férfi igazság szerint már semmit sem értett, de azért próbálta kibogozni, mi is történik. Hiszen valamilyen szinten neki is a nyomozás a munkája. Booth végre megszánta, és miközben egy kézzel az egyre nyűgösebb Hanket tartotta, a másikkal kibűvészkedte zsebéből a jelvényét.

- Seeley Booth különleges ügynök, FBI. A társam, és egyben a feleségem, Dr. Temperance Brennan, antropológus. Ők pedig a gyerekeink, Hank és Christine. Nyaralni jöttünk, így nincs bébiszitterünk, aki vigyázna rájuk.

Lóránt bólintott.

- Attól tartok, a gyerekeket mégsem engedhetem a maradványok közelébe. Ez egy nyomozási ügy, a koponya pedig bizonyíték.

- Ismerem az összes csontot – érvelt Christine. – Mind a 206-ot. Anyával egyszer írtunk róluk egy dalt.

A magyar Dr. Csontnak egyre szimpatikusabb lett a talpraesett kislány.

- Rendben, ifjú hölgy… - A vitrinekhez lépett, és elővett egy koponyát, aminek szarvai voltak. – Halljuk, mit tudsz mondani erről itt… Azon kívül, hogy maga az ördög.

- De hiszen ez egy kecske! – nevetett Christine. – Rengeteg állatkoponyát láttam már.

Brennan és Booth büszke fejet vágtak. A magyar tudós elmosolyodott.

- Hát jó, bejöhetsz – adta meg magát. – De csak akkor, ha anyukád nagyon figyel rád, és nem nyúlsz puszta kézzel a boncasztalhoz, mert akkor a körmöd alatt viszed haza a hullát.

Ijesztgetésnek, vagy legalább undorítónak szánta, de a várt hatás elmaradt. Christine-nel madarat lehetett volna fogatni. Vagyis ebben az esetben koponyát. Booth közben járkálni kezdett Hankkel, hogy megnyugtassa. A lift ajtajából hátranézett a kórboncnokra.

- Használhatjuk a liftet? Nagyon szeret liftezni.

- Természetesen.

Booth megnyomta a hívógombot. A lift kattogva elindult felfelé a pincéből.

- Hová visz? – kérdezte meg az ügynök.

- Az alagsorba, a hullaházba – válaszolta síri hangon a kórboncnok.

- Tudod mit Bones – gondolta meg magát Booth -, én sétálok egyet odakint Hankkel, amíg ti csontosok vizsgálódtok. Majd szólj, ha kiderült valami.

Brennan egyetértése jeléül bólintott, és végre belépett a laborba.

 

- Az áldozat nő – jelentette ki lelkesen Christine, miután a kedvéért lejjebb eresztették a boncasztalt, és alaposan megszemlélhette a koponyát.

- Ne találgass! – szólt rá Brennan. – Még nem tudjuk a halál okát. Lehet, hogy természetes halált halt.

- Akkor miért szedték le a fejét és vitték a játszótérre?

A kérdés a cseppet sem professzionális szóhasználat ellenére jogos volt. Brennan és Lóránt átvizsgálták a csontok minden négyzetcentiméterét.

- A koponya bal hátsó részén tompa trauma nyoma látható, a gyógyulás mértékéből ítélve akár 15 évnél is régebbről – mondta fel a diktafonba a férfi a kiderített információkat. – A fogai alapján kb. 30 éves nő. A lágyszöveteket a bogarak és rágcsálók szinte teljesen eltüntették, a megmaradt részekből toxikológiai vizsgálatra és DNS-elemzésre küldtünk mintát. A koponya alsó részén látható barázdákból megállapítottuk, hogy hagyományos fűrésszel választották el a test többi részétől. A halál oka és a személyazonosság egyelőre ismeretlen. Arcrekonstrukcióra küldjük át a Természettudományi Múzeumba.

- Mennyi idő alatt lesz kész az arcrekonstrukció? – érdeklődött Christine.

- Hagyományos módszerekkel körülbelül egy hónap alatt.

- De mi pár nap múlva hazamegyünk… - szomorodott el a kislány.

- Készítek a koponyáról néhány fényképet és elküldöm a kollégánknak, számítógépes rekonstrukcióra – ajánlotta fel Brennan. Beleegyező bólintás volt a válasz. Christine megnyugodott.

 

Washingtonban Angela épp beért a laborba, ahol örömmel nyugtázta, hogy a törvényszéki emelvényen egyetlen gusztustalan maradvány sem fekszik. Lelki szemei előtt már meg is jelent a kép, amit aznap készült megjeleníteni a festővásznon… de ekkor hangos pittyegés jelezte, hogy e-mailje érkezett. Amikor meglátta a képeket, a telefonjáért nyúlt és tárcsázta Brennant.

- Úgy tudtam, nyaralni mentek, nem pedig dolgozni! – hányta a szemére mindenféle köszönés nélkül.

- Így is volt, de Christine talált egy koponyát a játszótéren…

- Te jó ég! – sápadt el Angela. – És jól van?

- Természetesen. Nagyon örült, hogy segíthetett a vizsgálatnál – válaszolta Brennan, megnyugtatónak szánt hangon.

Angela inkább úgy döntött, nem akar többet tudni. Nagyot sóhajtott, és nekilátott az arcrekonstrukciónak. Az eredményt lefuttatta az arcfelismerő rendszerével. Az eltűnt személyek adatbázisában nem volt egyezés, de a magyarországi bűnügyi nyilvántartásban talált valakit. Az adatait átküldte Booth-éknak, akik az időeltolódás miatt közben aludtak egyet, és már a reggelijüket fogyasztották. Booth a kávéja fölött pislogva olvasta fel az információkat.

- A neve Nagy Barbara. 26 éves. Többrendbeli bolti lopás, magánlaksértés és csendháborítás, polgári engedetlenség… semmi súlyos, de megvannak az adatai. A címe is. Odamegyünk?

- És kire bízzuk addig a gyerekeket?

- Bones, tegnap a törvényszéki laborban játszottak csontfelismerést, élő emberek közé meg nem mehetnek? Hogy is van ez? – tette fel a logikus kérdést Booth.

- Elmehetünk a múzeumba megnézni, hogy csinálják az arcrekonstrukciót? – kapcsolódott be Christine is a beszélgetésbe. Mivel ez tűnt a legjobb ötletnek, a család nemsokára elindult a Természettudományi Múzeum embertani részlegére. Booth és Brennan megkönnyebbülésére a rekonstrukciót végző antropológusnő azt mondta, maradhatnak a gyerekek néhány órát. Christine lelkesen próbálgatta a hosszú folyosón hagyott rollereket, amikkel az ott dolgozók közlekednek. Hank pedig kapott egy kis plasztilint, amiből kedvére gyurmázhatott.

- Ki az? – kérdezte egy öblös férfihang, amikor Booth kopogtatott Nagy Barbara lakásának ajtaján.

- Rendőrség – válaszolta az egyszerűség kedvéért, és megvárta, amíg az öblös hang szakállas tulajdonosa kinyitja az ajtót. Akkor meglobogtatta a jelvényét és bemutatkozott. – Seeley Booth különleges ügynök, FBI. Ő pedig itt a társam, Dr. Temperance Brennan.

A szakáll öblös hangú tulajdonosa csak nézett, mint a csokimikulás. Booth folytatta. – Úgy tudom, ez Nagy Barbara lakása…

- Jól tudja – hallatszott az öblös hang a szakáll mögül. – Ubul vagyok. Barbara az… ismerősöm. Mit csinált már megint?

Brennan válaszolni készült, de még mielőtt kimondta volna, hogy „meghalt”, egy ismerős arcú nő bukkant fel az ajtóban Ubul mellett. Brennan becsukta a száját, még épp idejében, hogy ne járassa le saját magukat. Tanácstalan pillantást váltottak Booth-szal. Az ügynök látszólagos magabiztossággal vette elő a képet, amit Angelától kaptak, hogy megmutassa a feltételezett áldozatnak, és öblös hangú, szakállas… hát, ismerősének.

- Ismerik esetleg ezt a nőt?

Ubul összehúzott szemmel járatta tekintetét a kép és Barbara arca között. Végül mindketten megrázták a fejüket, szinte egyszerre.

- Hasonlít rám, de nem – mondta Barbara.

- Esetleg nem a testvére, vagy valamelyik rokona? – kérdezte reménykedve Brennan.

Barbara válaszul újra megrázta a fejét. Booth átadott neki egy névjegykártyát.

- Hívjanak fel, ha mégis eszükbe jut valami.

- Rendben – hangzott fel még egyszer az öblös hang a szakáll mögül, majd Ubul becsukta az ajtót. Booth és Brennan sokáig néztek némán egymásra, és nem láthatták, hogy az ajtó túloldalán Barbara és Ubul ugyanezt tették.

 

Angelát most már nem hagyta nyugodni a játszótéren talált koponya, úgyhogy elhatározta, nem nyugszik, amíg meg nem találja a tulajdonosát. Több változatban is elkészítette az arcrekonstrukciót, variálta a szem- és hajszínt, életkort, néhány árnyalattal még a bőrszínt is, hogy eredményt érjen el. A sok munka végül meghozta gyümölcsét: az eltűnt személyek adatbázisában talált valakit, aki hasonlított az egyik vázlatára. Legalább annyira, mint Barbara az elsőre…

- Csikós Evet. 35 éves. Az albérlője jelentette az eltűnését tegnap – tudatta Booth-ékkal.

- Evet? Milyen név ez? – kérdezett rá Brennan.

- Utánanéztem. Régi, ritkán használt magyar név. Mókust jelent – válaszolta Angela. – Derítsétek ki, mi történt vele.

- Úgy lesz – ígérte Brennan.

Booth felhívta az albérlőt, és megbeszélt vele egy találkozót. Szőke hajú, fiatal lány fogadta nyomozóinkat. Brennannék leültek a kanapéra, egy plüss vidra mellé.

- Sophie vagyok – mutatkozott be a lány. Evet a főbérlőm… hivatalosan. De sokkal inkább a barátom.

Booth lerakta elé az asztalra az Angelától kapott vázlatokat.

- Felismeri őt valamelyik képen?

Sophie figyelmesen megnézte az összeset, majd rámutatott arra, amelyik alapján a találatot kapták az eltűnt személyek adatbázisában.

- Ez hasonlít a legjobban. Mondják, mi történt vele?

- Attól tartok, szomorú hírt kell közölnöm… - kezdett bele együttérző hangon Booth.

 

- Hiába a személyazonosság, ha nincs több nyomunk… még a halál okát sem tudjuk – fakadt ki Brennan, miután visszament a törvényszéki laborba és még egyszer átvizsgálta a koponyát, hátha talál valamit, ami továbblendíti az ügyet.

Sophie-tól megtudták, hogy Evet egy óvodában dolgozott, de ott is zsákutcába futottak, hiába kérdezte meg Booth Evet kolléganőjét, hogy a gyerekek szülei közül lehetett-e köze valakinek a halálához.

- Bármelyikből kinézem, hogy képes lenne gyilkolni… De nem, oka egyiknek sem volt rá – érkezett a válasz.

- Ha bármi eszébe jut, hívjon fel. Itt a névjegyem. Viszlát – köszönt el Booth, és Brennan után ment a laborba.

Tanácstalanságuknak egy telefonhívás vetett véget. Sophie hívta fel az ügynököt azzal, hogy szeretne beszélni vele valamiről. Hamarosan meg is érkezett a laborba, és magával hozta a laptopját is.

- Évek óta vagyunk egy sorozatgyilkos nyomában… - vágott rögtön a történet közepébe. – Heten. Illetve, most már csak hatan. Felhívom a többieket is, jó?

Booth és Brennan bólintottak. Sophie felnyitotta a laptopját, belépett egy csoportba, aminek egy csontváz volt a profilképe, és csoportos videóhívást indított. Hamarosan a csoport többi tagja is látta és hallotta őket.

- Mindenki más városban él – magyarázta Claire.

- A közös érdeklődési körünk hozott minket össze a neten – tette hozzá Enci.

- Eleinte csak viccelődtünk azzal, hogy mindenki minket olvas, de aztán a dolog komolyabbra fordult – mondta Viasz.

- Olyan, mintha valaki követne bennünket, vagy nem tudom… de nagyon para – szólt hozzá Esli.

- Eddig négyünk lakóhelyén találtunk nyomokat, amik emberi maradványokhoz vezettek. Ugyanaz az ember rejtette el őket, és ezt mindig meg is írta nekünk – mesélte Fecni.

- Még három város van hátra – Sophie bizonytalannak tűnt, ahogy a kis nyomozócsapat többi tagja is. – De egyszer a Gellért-hegyen is nyomoztunk már.

- Nem lehet véletlen! – ebben mindenki egyetértett.

Booth nyomozókat küldött ki a korábbi helyszínekre, és hamarosan a másik három városból is visszajeleztek neki, hogy emberi maradványok kerültek elő a megadott helyeken.

- Mindent szállítsanak az Igazságügyi intézetbe! – rendelkezett Booth, és nemsokára meg is érkezett egy kar, egy láb és egy fél törzs. Brennan újra belevetette magát a vizsgálatokba.

- A combcsontból megállapítható a magassága, 156cm. – gyorsan rápillantott Evet adataira. – Ez stimmel. A medencecsont alapján nő, aki már szült egyszer. DNS vizsgálatot végzünk, de egyelőre a csontokból úgy tűnik, az életkor is egyezik.

- Persze, 26 éves, igaz? – élcelődött Both. Brennan elhúzta a száját.

- Csak nézz rá a fotójára – vágott vissza. – Angela se mondaná többnek.

Sophie elnevette magát. Booth és Brennan meglepődve ránéztek.

- Semmi, csak… sokat viccelődtünk ezzel. Sokan mondták, hogy letagadhatna akár tíz évet is. Meg hogy biztos Ubul ismerőse – tette hozzá csak úgy mellékesen, még jobban meglepve ezzel nyomozóinkat.

- Ubul? – kérdezett vissza Booth – Ez nem egy gyakori név itt, úgy tudom.

- Nem, nem az – Sophie egyelőre nem nagyon értette, mi történik, de segíteni akart a nyomozásban. – Evet nagyon hasonlított valakire, akit nem ismerünk, de rendszeresen gondolták róla teljesen idegen emberek, hogy találkoztak már vele. Annyit sikerült megtudnunk róla, hogy Ubul ismerőse. Miért fontos ez?

- A nyomozás során már eljutottunk Ubulhoz – mondta Booth, és röviden elmesélte furcsa találkozásukat. Időközben Brennan is talált valamit a csontokon.

- Nincs meg az összes csont, de az itt lévőkön olyan sérülések vannak, amik balesetből származnak. Mintha elbotlott volna. Ezt alátámasztja a patella rendellenes elhelyezkedése a bal lábon. Bármikor kicsúszhatott oldalra, és akkor kificamodott a térde.

- Igen, így volt. A jobb térdét már megműtötték, de a balt még nem – erősítette meg Sophie.

- Nos, a sérülései alapján szinte teljesen biztos, hogy egy ficam során elesett, és ez a törött csontrész – mutatott Brennan a combcsont törésére – elvágta az artériát. Elvérzett. Persze amíg nem vizsgáltam meg minden csontot, nem mondhatom biztosra, hogy nem történt gyilkosság. De ebbe az esésbe biztosan belehalt.

- Már csak az a kérdés, ki helyezte el a testrészeit szanaszét az országban – Booth gyanakodva nézett Sophie-ra. – Jól értettem, hogy csak ti heten tudtatok a helyszíneken elrejtett hullákról?

- Nem mi voltunk – rázta a fejét a szőke lány. – Tudom, hogy gyanús… De mi barátok voltunk. Viszont, ha mondjuk én sorozatgyilkos lennék, egy idő után már nem elégednék meg azzal, hogy csak hét ember tud a zseniálisan kreatívnak gondolt tevékenységemről. Lehet, hogy így akarta felhívni magára a figyelmet.

- Úgy beszélsz, mint egy pszichológus – jegyezte meg Brennan.

- De logikus, amit mond – Booth hangosan gondolkodott. – Ha tényleg figyelte őket, előbb tudhatta meg, hogy a csapat egyik tagja meghalt, mint bárki más. És kapott az alkalmon… Ráadásul így éppen a többiekre tudta terelni a gyanút.

- Túl rövid idő telt el, Booth – vetette közbe Brennan. Nem olyan nagy ez az ország, de azért nem lehet ilyen gyorsan eljutni ennyi különböző városba, és emberi maradványokat elhelyezni, ráadásul feltűnés nélkül.

- Azt hiszem, itt az ideje, hogy újra elbeszélgessünk Ubullal és Barbarával.

 

- Megzsarolt minket – vallotta Barbara. – Már egy ideje követett… fényképei voltak rólam. Csak kisebb balhék, de megijedtem. Ez az ember megtudott rólam olyan dolgokat, amiket senki más, a nyomomban járt úgy, hogy észre sem vettem. Azt írta, tönkreteszi az életem…

- Írta? Nem találkoztak? – kérdezett rá Booth.

- Csak leveleket küldött. Aztán a testrészeket… - Barbara hangja itt zokogásba fulladt.

Az FBI ügynök csalódott volt. Azt remélte, kapnak egy személyleírást. De a levelek lenyomozása nem lesz gyors és egyszerű folyamat.

 

Szokatlan társaság gyűlt össze az Igazságügyi Intézet törvényszéki laborjában. Egy magyar csontszakértő, egy mindig kimerült kórboncnok, egy igazi FBI ügynök, egy törvényszéki antropológus, egy szőke lány, és két kisgyerek állt körül egy koponyát. A koponyát, aminek a történetében még maradtak rejtélyes részletek. Talán mindig is lesznek.

Lóránt megkérte Christine-t, hogy tanítsa meg neki a csontos dalt, mielőtt hazautaznak, hogy aztán ő is megtaníthassa a gyerekeinek. Sophie pedig a nyomozás állásáról szeretett volna részleteket megtudni.

- Ubul és Barbara rejtették el a testrészeket a korábbi nyomozási helyszíneiteken – Booth és Brennan egy újabb csoportos videóhívásban mondta el a baráti társaságból alakult kis nyomozócsoportnak, amit kiderítettek. – A másik három városban is keresést indítunk, de nem lesz könnyű dolgunk. A munkatársaink pedig elemzik majd a leveleket, hogy megtaláljuk az elkövetőt.

- Ha meglesznek a maradványok, át fogom vizsgálni őket – tette hozzá Brennan.

- Kapcsolatban maradunk, mindannyian, amíg csak végleg le nem zárjuk az ügyet – ígérte Booth.

A csoport tagjai megköszönték a munkájukat. Tudták, hogy bár most mind visszatérnek a saját életükhöz, a csontok és a barátság mindig össze fogják kötni őket, és egymásra bármikor számíthatnak.

1 hozzászólás
Idézet
2017.03.28. 06:59
Csé
Nagyon jó lett a ficced :D Magyarországi kirándulás :D
 
Gyorslink választó

 

 
Következő rész

kedd, szerda, csütörtök;
vasárnap

vasárnap

szombat, vasárnap

(USA)
A sorozat véget ért.

KATTINTS IDE
a részletes műsorért!

 
12. évad letöltés

1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
6. rész
7. rész
8. rész
9. rész
10. rész
11. rész
12. rész

 
12. évad részcímek

12x01 - The Hope in the Horror (ford.: A remény a borzalomban)

12x02 - The Brain in the Bot (ford.: Az agy a robotban)

12x03 - The New Tricks in the Old Dogs (ford.: Új trükkök a vén kutyákban)

12x04 - The Price for the Past (ford.: A múlt ára)

12x05 - The Tutor in the Tussle (ford.: Az oktató a küzdelemben)

12x06 - The Flaw in the Saw (ford.: A hiba a fűrészben)

12x07 - The Scare in the Score (ford.: A rémület a pontszámban)

12x08 - The Grief and the Girl (ford.: A bánat és a lány)

12x09 - The Steel in the Wheels (ford.: Az acél a kerekekben)

12x10 - The Radioactive Panthers in the Party (ford.: A radioaktív párducok a bulin)

12x11 - The Day in the Life (ford.: A nap az életben)

12x12 - The End in the End (ford.: A vég a végben)

 

Bones, bones, Dr Csont, drcsont, dr csont, emily, emily deschanel, david, david boreanaz, csontok, Temperance Brennan, Seeley Booth, Bones letöltés, bones online, Dr Csont letöltés, csontok letöltés, Bones download, Bones felirat, Dr csont felirat, Bones képek, Dr csont képek, dr csont galéria, dr csont legfrissebb hírek, dr csont infók, dr csont szereplők, dr csont színészek, dr csont gportál, bones gportál, bones dr. csont rajongói oldal , dr csont felirat, felirat bones, bones fan oldalak, bones felirat 6. évad, dr csont halloween, bones dvd magyar, bones következő része, booth hannah, booth és brennen első csókja, dr csont könyv, dr. csont zack addy, john francis daley, dr csont spin-off, bones spin-off

Dr. Csont Érdekességek Média Extrák Oldal
Epizódismertetők Booth és Brennan: Az első csók Dr. Csont online Bones fanfiction Vendégkönyv
Dallista Karácsonyi epizódok Dr. Csont letöltés Kathy Reichs E-books Fórum

Copyright ˆ 2010-2015 Bones | Dr. Csont rajongói oldal | www.drcsont.hu | Minden jog fenntartva!

Adatvédelem | Jogi nyilatkozat | Oldaltérkép | Oldal információk | Előző kinézetek | Keresés | Kapcsolat | Facebook | Források | Hirdess minket!