<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[Bones | Dr. Csont rajongói oldal | www.drcsont.hu]]></title><description><![CDATA[Folyamatosan frissülő szövegi-, képi- és multimédiatartalom a Dr. Csont (Bones) című sorozattal, annak részeivel, színészeivel, szereplőivel, filmes hátterével és magyarországi sugárzásával kapcsolatban.]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/bones/image/1412405028.jpg</url><title><![CDATA[Bones | Dr. Csont rajongói oldal | www.drcsont.hu]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Húsvéti nosztalgia]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1368375</link><pubDate>2017-04-16 21:11:44</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk minden kedves Bones rajongónak!

	Az ünnep alkalmából a nyuszi hozott nektek egy új kibeszélőt, amelyben megoszthatjátok egymással a kedvenc pillanataitokat a sorozatból:

	ITT

	Ezen kívül mi is készültünk egy kis összeállítással, de mivel ez spoileres lehet azoknak, akik nem látták az utolsó részt, így a részteket a Bővebben után találjátok. (Tipp: az emléktárgyakkal kapcsolatos )

	
]]></description><encoded><![CDATA[
	Az utolsó epizódban a labor romjait szedegetve a csapat egy-két régóta őrizgetett emléktárgyra bukkan, amelyek nem csak az ő, de a Bones-rajongók szívének is kedvesek lehetnek. Összeszedtük ezeket, és azt is, hogy melyik részben bukkannak fel, hogy újranézhessétek, ha esetleg nem emlékeznétek rájuk, vagy csak nosztalgiázni támadna kedvetek:

	- Jasper, a disznó - 2x04
	- Zack &amp; Hodgins karácsonyi képe - 1x09
	- Cam medve szobra - 4x18
	- Brennan és Max képe Bones esküvőjéről - 9x06
	- Vincent Nigel-Murray emléktáblája a Jefferson Intézetben - 6x22 (a tábla a 7. évadtól látható, ez az az epizód amelyben Vincent eltávozik )
	- Angela kiállítás képei - 11x03
	- Hodgins agresszió-levezető befőttes gumijai - 1x05
	- Sweets könyve - 10x11 (5x16, 4x21: ezekben a részekben is előkerül, de a 10x11-ben van abban a végleges verziójában, melyben végül kiadják)
	- Arastoo versei Camnek - 8x07

	Két tárggyal kapcsolatban nem jutottunk dűlőre, ebben segíthettek kommentben, ha esetleg tudjátok, mikor kerülnek elő:

	- Parker rajza Bonesnak
	- Brennan delfines medálja - UPDATE: 2x01

	Jó nosztalgiázást!
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Hart Hanson köszönőlevele]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1367744</link><pubDate>2017-04-11 21:43:44</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Köszönjük, Csontrajongók!

	Amikor elkezdtük a Bones-t, legvadabb álmainkban se gondoltuk, hogy a FOX leghosszabb ideig futó dráma-kategóriás sorozata lesz belőle, amit világszerte néznek az emberek. Sokat vicceltünk vele, hogy a test minden egyes csontjának kellene szentelni 1-1 részt, ami - mint azt minden igazi Bones-fan tudja - szolíd 206 epizódot jelentett volna.

	Állandóan megköszönitek nekünk, hogy megalkottuk ezt a sorozatot, de a legnagyobb tisztelettel: fordítva gondolkodtok. Mi köszönjük nektek, hogy ennyire lelkesen, hűségesen, kitartóan néztétek ilyen hosszú ideig. Köszönjük a szereteteteket, a haragotokat, a megbocsátásotokat. Köszönjük, hogy védtetek, hogy támadtatok, hogy padlóra küldtetek, majd felemeltetek. Köszönjük a sírást, a nevetést és az együttérzést.

	Köszönjük a szemeiteknek, a füleiteknek, de legesleginkább a szíveteknek.

	Mi, akik megalkottuk a sorozatot csak néhány százan voltunk benne, de a ti millióitok tették az egészet valóságossá. Mindenki a Bonesnál - színészek, stáb, stúdió, csatorna, írók, producerek - köszönjük nektek ezt a 12 évadot, ami ennyire összehozott minket, mert - mint ahogy azt a jóképű FBI ügynök mondta a gyönyörű törvényszéki antropológusnak: "Nem csak egy féle család létezik."

	- Hart Hanson [a Bones megálmodója]

	

	forrás: Bones-facebook
	fordította: Sophie
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA["Post Mortem" az évadzáróról]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1366812</link><pubDate>2017-04-05 16:41:31</pubDate><author><![CDATA[o.n.]]></author><description><![CDATA[
	A TV Line a sorozat egyik készítőjét, Michael Petersont kérdezte az utolsó epizódról, arról, hogy milyen lehetséges sorozatlezárások kerültek szóba, a 447-ről, és olyan történetszálakról, amelyeknek csak sejtettük, de nem láthattuk a végét.

	Vigyázat, aki még nem látta a sorozatzáró epizódot, annak a cikk spoileres!

	
]]></description><encoded><![CDATA[
	A labor lerombolásával kapcsolatban: úgy voltatok vele, hogy ha már a díszleteket a sorozat végeztével úgyis lebontják, akkor miért nem robbantsuk inkább fel az egészet?

	Igen, egy kicsit benne volt az is, hogy nem akartuk, hogy más játszon a játékainkkal. De azért, hogy tényleg szétszedjük az egész labort, az elég depresszív gondolatnak tűnt. Aztán a tervezők elkezdték mutogatni a képeket, hogy hogy is fog majd kinézni lerombolva, és szinte már bántuk, hogy nem léptük meg ezt valamikor korábban az évad során. Annyira gyönyörű lett, hogy nem győztük különböző szögekből kamerázni. Ezen kívül pedig, persze szerettük volna valami ütős húzással lezárni. David Boreanaz egyszer azt mondta, szeretne tankkal áthajtani a laboron. Nos, nem épp egy tank, de talán a bomba is megteszi...

	Volt olyan verzió, hogy valaki a főszereplők közül meghal a robbanásban?

	Volt. Sok féle verzión végigmentünk. De valahogy ez tűnt a leginkább sorozathűnek. Ez egy olyan műsor, aminek a végén mind ellovagolnak a naplementébe...

	Hasonlóan az előzőhöz: volt olyan verzió, hogy Brennan agya tartósan károsul és nem nyeri vissza az értelmi képességeit, ezáltal egy új irányba terelődik az élete?

	Ez visszavezethető mindarra, amiről az egész évad szólt: hogy Booth-t és Brennan-t szembeállítsa saját magával. A sorozat kezdetén Boothnak bűntudata van a tettei miatt, és igyekszik kiegyenlíteni a mércét azzal, hogy legalább annyi gyilkost kapjon el, ahány életet mesterlövészként elvett. Az utolsó évadban ezzel kell megbirkóznia, és újra rájönnie, ki is ő. Brennannek hasonlóképpen meg kell találnia magát. A sorozatnyitó részben még nem tudja, mi történt a szüleivel, aztán később rájön, hogy ő maga sem az, akinek hitte magát - még a neve sem az eredeti. Így a sorozat végén egy utolsó teszten kell átmennie. Kicsoda ő, ha az intelligenciája is elhagyja? És rájön arra, hogy ha az is történik, amit kérdeztél, akkor is értékes ember marad - mert Booth szemén keresztül így láthatta magát. Visszakapja a "szuperképességeit", de ekkor már tudja, hogy ennél sokkal több van benne.

	Hodgins "kissrác"-nak nevezi a születendő gyermeküket Angelával. Jól tippel? Tényleg kisfiút várnak?

	Bizony. Kisfiú lesz. Hodgins nem egy Avalon, de ezzel kapcsolatban elég jó megérzései vannak.

	Karen és Aubrey - lesz itt még valami az irodában csirkeevésen kívül?

	Hát mi reméljük. Ha bárki szeretne egy spinoffot, velünk lehet beszélni! Minden esetre jó tudni, hogy azok ketten valahol együtt csirkézgetnek, és jól érzik magukat.

	Sweetsnek is megvolt a maga pillanata a záróepizódban. Gondolkodtatok rajta, hogy John Francis Daley-t is visszahozzátok, mint szellem-Sweets, vagy ilyesmi?

	A szellem-dolog annyira nem illik bele a Bones világába, hiszen annyira a logika, tudomány és realitás körül forog minden - ennek ellenére megvoltak a maga természetfeletti pillanatai a sorozatnak. Kicsit azt érzetük, ezt a szellem-kártyát már kijátszottuk az Avalon-dologgal. Ha tovább feszegetjük ezt a szálat, az már inkább valami kísértet-sorozatként hatott volna, nem pedig a Bones-ként.

	Most akkor megoldódott a 447-rejtély? Csak mert én még mindig kissé zavarodott vagyok.

	Néhány ember megoldásnak tekinti, persze biztos lehet még több mögötte. Beszélgettünk Hart Hansonnal [a sorozat készítője] és Stephen Nathannel [régebbi producer], és kiderült, hogy midndenkinek más elképzelése van a 447-ről. John Colliernek [producer] és nekem ez volt az egyértelmű megfejtés.

	Akkor... Kovac volt az, aki megpiszkálgatta Booth és Brennan ébresztőóráját?

	Nem, dehogy. A 447 inkább egyfajta természetfelettiként volt jelen számunkra - egy ómen, egy előjel, ami egy-egy döntő pillanatot jelez B&amp;B életében. Valami, ami azt üzeni: "Booth és Brennan, az életetek új irányt fog venni."

	Volt több verzió is arra az utolsó B&amp;B jelenetre?

	Igen, és nem. Az egyik dolog, ami szuperré tette a műsort, azok a végén lévő párbeszédek voltak, amikor Booth és Brennan beszélgetnek valamiről, és tudod, hogy a párbeszédük kamerán kívül is folytatódik, ahogy vége a résznek. Néha megírtuk ezeket előre, de sokszor David és Emily csak improvizáltak valamit. Ez a kettő kombinációjából született. Megírtuk valamennyire, aztán David azt mondta: "Ne aggódjatok, majd mi megoldjuk." És megoldották. Mindig is egy olyan sorozat voltunk, ahol bíznak egymásban az emberek. Ők bíznak abban, amit mi a forgatókönyvbe írunk, mi pedig bízunk bennük, hogy ezt feldobják valami extrával, életre keltik azzal a szikrával, ami olyan szépen lobogott 12 évadon keresztül.

	fordította: Sophie
	forrás: tvline.com
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Képek az utolsó részről]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1365796</link><pubDate>2017-03-29 16:53:43</pubDate><author><![CDATA[o.n.]]></author><description><![CDATA[
	A sorozat több szereplője is élőben tweetelt a záróepizód alatt. Forgatási, és csoportképet osztottak meg.

	

	A főszereplőkről montázs is készült.

	

	

	

	

	

	

	További képeket ide kattintva nézhettek meg.
	Vigyázat, aki még nem látta a sorozatzárót, a képek spoileresek lehetnek!
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Sorozatzáró epizód - 12x12 The End in the End]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1365747</link><pubDate>2017-03-29 08:44:09</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The End in the End - 12x12 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	MAGYAR FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	*HDTV: KILLERS verzió és nem AVS
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[o.n.: Nyomozás a koponyám körül (FFF-FC)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6707222</link><pubDate>2017-03-27 16:56:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	- Bones, ülj már, le, jó ez a játszótér&#8230; Most nyaralunk, csak dőlj hátra, és kapcsolj ki egy kicsit, amíg a gyerekek játszanak &#8211; próbálkozott Booth, de Brennan makacsul ráfókuszált a kezében tartott Gellért-hegy térképre.

	- Van egy nagyobb játszótér is feljebb a hegyen, ami körül hulladékgazdálkodási és öko-gazdálkodási tanösvény is vezet. Te nem tartod fontosnak, hogy környezetvédelemre neveljük a gyerekeinket? &#8211; kérdezte szemrehányó hangsúllyal.

	- Dehogynem, és épp azt teszem. Nézz csak körül, ez a hely tele van kedves erdei állatokkal. Nézd, milyen aranyos rókák&#8230;

	Brennan fordított egyet a térképen és összehúzott szemmel olvasta fel az apró betűkkel írt információkat.

	- &#8222;A parkot Dargay Attila rajzfilmrendező emlékére hozták létre. Számtalan híres munkája közül, Vuk figuráját választották a tervezők, és ötvözték egybe egy igazán izgalmas játszótérrel.&#8221;

	- Na látod, az esti mese is meglesz&#8230; Ráadásul megismerkednek az itteni hagyományos gyerekmesékkel. Hát mi ez, ha nem komplex kulturális, nyelvi meg mittudoménmilyen fejlesztés? &#8211; érvelt Booth, mert már leszakadt a lába a félnapos budapesti városnézés után, és nem akart tanösvényül járni. &#8211; A nyaralás a pihenésről is szól&#8230;

	- Rendben, meggyőztél &#8211; adta be a derekát Brennan. Mivel Christine amúgy is bevette magát a gyerekek számára kialakított kis alagútrendszerbe, egyébként sem tudtak volna elindulni. Brennan leült Booth mellé, aki gyorsan kivette a kezéből a térképet, és legyezni kezdte magát vele, nehogy felesége további érdekes látnivalókat fedezzen fel rajta.

	Az idilli állapot azonban most sem tartott sokáig.

	- Anyaaaaaaaaaaa! &#8211; hallatszott Christine hangja az alagútból. &#8211; Találtam egy koponyát!

	Booth és Brennan egyszerre ugrottak fel.

	&nbsp;

	A test többi része nem került elő, hiába terjesztették ki a keresést egyre nagyobb sugarú körben a játszótér körül. A helyszínelők az egész Gellért-hegyet átkutatták, de néhány kövek közé dugdosott szivecskés papírfecnin kívül semmi elrejtett dolgot nem találtak. Hamarosan Booth egész családja az Igazságügyi Intézet folyosóján várakozott, hogy beengedjék őket a törvényszéki részlegre. Brennan ragaszkodott hozzá, hogy ő maga vizsgálhassa meg a koponyát. Egy kimerültnek tűnő kórboncnok végül ajtót nyitott nekik, és szólt, hogy vegyenek fel védőcipőt és &#8211;köpenyt. A szűk folyosóról a boncterembe jutottak. Brennan magabiztos léptekkel indult el a törvényszéki labor irányába, de az ajtóban egy középkorú férfi útját állta. Tekintete meglepetten siklott az anyja nyomában lépdelő Christine-re és a Booth karján ülő kicsi Hankre.

	- Üdvözlöm &#8211; köszönt rá Brennan, arra számítva, hogy a kötelező udvariassági gesztust letudva a férfi majd tovább engedi. Mivel nem állt félre, gondolta rátesz egy lapáttal, és be is mutatkozik, csak hadd menjen már. &#8211; Dr. Temperance Brennan vagyok a Jefferson Intézetből.

	Booth kuncogott egyet a háttérben, majd suttogva hozzátette:

	- Törvényszéki csontszakértő.

	Az ajtóban álló alak végre megszólalt, és viszonozta a bemutatkozást.

	- Jó napot! Dr. Magyar Lóránt.

	Majd Booth-ra nézett és suttogva hozzátette:

	- A magyar Dr. Csont.

	- Nem tudom, ez mit jelent &#8211; vágta rá rutinból Brennan.

	- Magának nincs tévéje? &#8211; kérdezte a férfi.
	Brennan most már teljesen összezavarodott, és különben is a koponyával akart foglalkozni.

	- De, van, a hálószobánkban, úgyhogy nem sokat nézzük. De miért fontos ez?

	- Nyers banán &#8211; suttogta bele a hirtelen beállt csendbe Christine. A felnőttek mind ránéztek. &#8211; Megvizsgálhatjuk a koponyát? &#8211; kérdezte a kislány, kihasználva a rá irányuló figyelmet, mert izgatottan várta, hogy újra a kezébe vehesse az első önállóan felfedezett emberi maradványokat.

	- És te ki vagy? &#8211; guggolt le hozzá Lóránt.

	- Christine Angela Booth vagyok, és én találtam meg a koponyát, a játszótéren, a domb alatti labirintus közepén.

	- A lányom kiváló téri tájékozódási képességekkel rendelkezik &#8211; szólalt meg Brennan.

	- Értem. Ennek ellenére még mindig nem látom az okát, mit keres a törvényszéki laborban, hiszen még gyerek &#8211; a férfi igazság szerint már semmit sem értett, de azért próbálta kibogozni, mi is történik. Hiszen valamilyen szinten neki is a nyomozás a munkája. Booth végre megszánta, és miközben egy kézzel az egyre nyűgösebb Hanket tartotta, a másikkal kibűvészkedte zsebéből a jelvényét.

	- Seeley Booth különleges ügynök, FBI. A társam, és egyben a feleségem, Dr. Temperance Brennan, antropológus. Ők pedig a gyerekeink, Hank és Christine. Nyaralni jöttünk, így nincs bébiszitterünk, aki vigyázna rájuk.

	Lóránt bólintott.

	- Attól tartok, a gyerekeket mégsem engedhetem a maradványok közelébe. Ez egy nyomozási ügy, a koponya pedig bizonyíték.

	- Ismerem az összes csontot &#8211; érvelt Christine. &#8211; Mind a 206-ot. Anyával egyszer írtunk róluk egy dalt.

	A magyar Dr. Csontnak egyre szimpatikusabb lett a talpraesett kislány.

	- Rendben, ifjú hölgy&#8230; - A vitrinekhez lépett, és elővett egy koponyát, aminek szarvai voltak. &#8211; Halljuk, mit tudsz mondani erről itt&#8230; Azon kívül, hogy maga az ördög.

	- De hiszen ez egy kecske! &#8211; nevetett Christine. &#8211; Rengeteg állatkoponyát láttam már.

	Brennan és Booth büszke fejet vágtak. A magyar tudós elmosolyodott.

	- Hát jó, bejöhetsz &#8211; adta meg magát. &#8211; De csak akkor, ha anyukád nagyon figyel rád, és nem nyúlsz puszta kézzel a boncasztalhoz, mert akkor a körmöd alatt viszed haza a hullát.

	Ijesztgetésnek, vagy legalább undorítónak szánta, de a várt hatás elmaradt. Christine-nel madarat lehetett volna fogatni. Vagyis ebben az esetben koponyát. Booth közben járkálni kezdett Hankkel, hogy megnyugtassa. A lift ajtajából hátranézett a kórboncnokra.

	- Használhatjuk a liftet? Nagyon szeret liftezni.

	- Természetesen.

	Booth megnyomta a hívógombot. A lift kattogva elindult felfelé a pincéből.

	- Hová visz? &#8211; kérdezte meg az ügynök.

	- Az alagsorba, a hullaházba &#8211; válaszolta síri hangon a kórboncnok.

	- Tudod mit Bones &#8211; gondolta meg magát Booth -, én sétálok egyet odakint Hankkel, amíg ti csontosok vizsgálódtok. Majd szólj, ha kiderült valami.

	Brennan egyetértése jeléül bólintott, és végre belépett a laborba.

	&nbsp;

	- Az áldozat nő &#8211; jelentette ki lelkesen Christine, miután a kedvéért lejjebb eresztették a boncasztalt, és alaposan megszemlélhette a koponyát.

	- Ne találgass! &#8211; szólt rá Brennan. &#8211; Még nem tudjuk a halál okát. Lehet, hogy természetes halált halt.

	- Akkor miért szedték le a fejét és vitték a játszótérre?

	A kérdés a cseppet sem professzionális szóhasználat ellenére jogos volt. Brennan és Lóránt átvizsgálták a csontok minden négyzetcentiméterét.

	- A koponya bal hátsó részén tompa trauma nyoma látható, a gyógyulás mértékéből ítélve akár 15 évnél is régebbről &#8211; mondta fel a diktafonba a férfi a kiderített információkat. &#8211; A fogai alapján kb. 30 éves nő. A lágyszöveteket a bogarak és rágcsálók szinte teljesen eltüntették, a megmaradt részekből toxikológiai vizsgálatra és DNS-elemzésre küldtünk mintát. A koponya alsó részén látható barázdákból megállapítottuk, hogy hagyományos fűrésszel választották el a test többi részétől. A halál oka és a személyazonosság egyelőre ismeretlen. Arcrekonstrukcióra küldjük át a Természettudományi Múzeumba.

	- Mennyi idő alatt lesz kész az arcrekonstrukció? &#8211; érdeklődött Christine.

	- Hagyományos módszerekkel körülbelül egy hónap alatt.

	- De mi pár nap múlva hazamegyünk&#8230; - szomorodott el a kislány.

	- Készítek a koponyáról néhány fényképet és elküldöm a kollégánknak, számítógépes rekonstrukcióra &#8211; ajánlotta fel Brennan. Beleegyező bólintás volt a válasz. Christine megnyugodott.

	&nbsp;

	Washingtonban Angela épp beért a laborba, ahol örömmel nyugtázta, hogy a törvényszéki emelvényen egyetlen gusztustalan maradvány sem fekszik. Lelki szemei előtt már meg is jelent a kép, amit aznap készült megjeleníteni a festővásznon&#8230; de ekkor hangos pittyegés jelezte, hogy e-mailje érkezett. Amikor meglátta a képeket, a telefonjáért nyúlt és tárcsázta Brennant.

	- Úgy tudtam, nyaralni mentek, nem pedig dolgozni! &#8211; hányta a szemére mindenféle köszönés nélkül.

	- Így is volt, de Christine talált egy koponyát a játszótéren&#8230;

	- Te jó ég! &#8211; sápadt el Angela. &#8211; És jól van?

	- Természetesen. Nagyon örült, hogy segíthetett a vizsgálatnál &#8211; válaszolta Brennan, megnyugtatónak szánt hangon.

	Angela inkább úgy döntött, nem akar többet tudni. Nagyot sóhajtott, és nekilátott az arcrekonstrukciónak. Az eredményt lefuttatta az arcfelismerő rendszerével. Az eltűnt személyek adatbázisában nem volt egyezés, de a magyarországi bűnügyi nyilvántartásban talált valakit. Az adatait átküldte Booth-éknak, akik az időeltolódás miatt közben aludtak egyet, és már a reggelijüket fogyasztották. Booth a kávéja fölött pislogva olvasta fel az információkat.

	- A neve Nagy Barbara. 26 éves. Többrendbeli bolti lopás, magánlaksértés és csendháborítás, polgári engedetlenség&#8230; semmi súlyos, de megvannak az adatai. A címe is. Odamegyünk?

	- És kire bízzuk addig a gyerekeket?

	- Bones, tegnap a törvényszéki laborban játszottak csontfelismerést, élő emberek közé meg nem mehetnek? Hogy is van ez? &#8211; tette fel a logikus kérdést Booth.

	- Elmehetünk a múzeumba megnézni, hogy csinálják az arcrekonstrukciót? &#8211; kapcsolódott be Christine is a beszélgetésbe. Mivel ez tűnt a legjobb ötletnek, a család nemsokára elindult a Természettudományi Múzeum embertani részlegére. Booth és Brennan megkönnyebbülésére a rekonstrukciót végző antropológusnő azt mondta, maradhatnak a gyerekek néhány órát. Christine lelkesen próbálgatta a hosszú folyosón hagyott rollereket, amikkel az ott dolgozók közlekednek. Hank pedig kapott egy kis plasztilint, amiből kedvére gyurmázhatott.

	- Ki az? &#8211; kérdezte egy öblös férfihang, amikor Booth kopogtatott Nagy Barbara lakásának ajtaján.

	- Rendőrség &#8211; válaszolta az egyszerűség kedvéért, és megvárta, amíg az öblös hang szakállas tulajdonosa kinyitja az ajtót. Akkor meglobogtatta a jelvényét és bemutatkozott. &#8211; Seeley Booth különleges ügynök, FBI. Ő pedig itt a társam, Dr. Temperance Brennan.

	A szakáll öblös hangú tulajdonosa csak nézett, mint a csokimikulás. Booth folytatta. &#8211; Úgy tudom, ez Nagy Barbara lakása&#8230;

	- Jól tudja &#8211; hallatszott az öblös hang a szakáll mögül. &#8211; Ubul vagyok. Barbara az&#8230; ismerősöm. Mit csinált már megint?

	Brennan válaszolni készült, de még mielőtt kimondta volna, hogy &#8222;meghalt&#8221;, egy ismerős arcú nő bukkant fel az ajtóban Ubul mellett. Brennan becsukta a száját, még épp idejében, hogy ne járassa le saját magukat. Tanácstalan pillantást váltottak Booth-szal. Az ügynök látszólagos magabiztossággal vette elő a képet, amit Angelától kaptak, hogy megmutassa a feltételezett áldozatnak, és öblös hangú, szakállas&#8230; hát, ismerősének.

	- Ismerik esetleg ezt a nőt?

	Ubul összehúzott szemmel járatta tekintetét a kép és Barbara arca között. Végül mindketten megrázták a fejüket, szinte egyszerre.

	- Hasonlít rám, de nem &#8211; mondta Barbara.

	- Esetleg nem a testvére, vagy valamelyik rokona? &#8211; kérdezte reménykedve Brennan.

	Barbara válaszul újra megrázta a fejét. Booth átadott neki egy névjegykártyát.

	- Hívjanak fel, ha mégis eszükbe jut valami.

	- Rendben &#8211; hangzott fel még egyszer az öblös hang a szakáll mögül, majd Ubul becsukta az ajtót. Booth és Brennan sokáig néztek némán egymásra, és nem láthatták, hogy az ajtó túloldalán Barbara és Ubul ugyanezt tették.

	&nbsp;

	Angelát most már nem hagyta nyugodni a játszótéren talált koponya, úgyhogy elhatározta, nem nyugszik, amíg meg nem találja a tulajdonosát. Több változatban is elkészítette az arcrekonstrukciót, variálta a szem- és hajszínt, életkort, néhány árnyalattal még a bőrszínt is, hogy eredményt érjen el. A sok munka végül meghozta gyümölcsét: az eltűnt személyek adatbázisában talált valakit, aki hasonlított az egyik vázlatára. Legalább annyira, mint Barbara az elsőre&#8230;

	- Csikós Evet. 35 éves. Az albérlője jelentette az eltűnését tegnap &#8211; tudatta Booth-ékkal.

	- Evet? Milyen név ez? &#8211; kérdezett rá Brennan.

	- Utánanéztem. Régi, ritkán használt magyar név. Mókust jelent &#8211; válaszolta Angela. &#8211; Derítsétek ki, mi történt vele.

	- Úgy lesz &#8211; ígérte Brennan.

	Booth felhívta az albérlőt, és megbeszélt vele egy találkozót. Szőke hajú, fiatal lány fogadta nyomozóinkat. Brennannék leültek a kanapéra, egy plüss vidra mellé.

	- Sophie vagyok &#8211; mutatkozott be a lány. Evet a főbérlőm&#8230; hivatalosan. De sokkal inkább a barátom.

	Booth lerakta elé az asztalra az Angelától kapott vázlatokat.

	- Felismeri őt valamelyik képen?

	Sophie figyelmesen megnézte az összeset, majd rámutatott arra, amelyik alapján a találatot kapták az eltűnt személyek adatbázisában.

	- Ez hasonlít a legjobban. Mondják, mi történt vele?

	- Attól tartok, szomorú hírt kell közölnöm&#8230; - kezdett bele együttérző hangon Booth.

	&nbsp;

	- Hiába a személyazonosság, ha nincs több nyomunk&#8230; még a halál okát sem tudjuk &#8211; fakadt ki Brennan, miután visszament a törvényszéki laborba és még egyszer átvizsgálta a koponyát, hátha talál valamit, ami továbblendíti az ügyet.

	Sophie-tól megtudták, hogy Evet egy óvodában dolgozott, de ott is zsákutcába futottak, hiába kérdezte meg Booth Evet kolléganőjét, hogy a gyerekek szülei közül lehetett-e köze valakinek a halálához.

	- Bármelyikből kinézem, hogy képes lenne gyilkolni&#8230; De nem, oka egyiknek sem volt rá &#8211; érkezett a válasz.

	- Ha bármi eszébe jut, hívjon fel. Itt a névjegyem. Viszlát &#8211; köszönt el Booth, és Brennan után ment a laborba.

	Tanácstalanságuknak egy telefonhívás vetett véget. Sophie hívta fel az ügynököt azzal, hogy szeretne beszélni vele valamiről. Hamarosan meg is érkezett a laborba, és magával hozta a laptopját is.

	- Évek óta vagyunk egy sorozatgyilkos nyomában&#8230; - vágott rögtön a történet közepébe. &#8211; Heten. Illetve, most már csak hatan. Felhívom a többieket is, jó?

	Booth és Brennan bólintottak. Sophie felnyitotta a laptopját, belépett egy csoportba, aminek egy csontváz volt a profilképe, és csoportos videóhívást indított. Hamarosan a csoport többi tagja is látta és hallotta őket.

	- Mindenki más városban él &#8211; magyarázta Claire.

	- A közös érdeklődési körünk hozott minket össze a neten &#8211; tette hozzá Enci.

	- Eleinte csak viccelődtünk azzal, hogy mindenki minket olvas, de aztán a dolog komolyabbra fordult &#8211; mondta Viasz.

	- Olyan, mintha valaki követne bennünket, vagy nem tudom&#8230; de nagyon para &#8211; szólt hozzá Esli.

	- Eddig négyünk lakóhelyén találtunk nyomokat, amik emberi maradványokhoz vezettek. Ugyanaz az ember rejtette el őket, és ezt mindig meg is írta nekünk &#8211; mesélte Fecni.

	- Még három város van hátra &#8211; Sophie bizonytalannak tűnt, ahogy a kis nyomozócsapat többi tagja is. &#8211; De egyszer a Gellért-hegyen is nyomoztunk már.

	- Nem lehet véletlen! &#8211; ebben mindenki egyetértett.

	Booth nyomozókat küldött ki a korábbi helyszínekre, és hamarosan a másik három városból is visszajeleztek neki, hogy emberi maradványok kerültek elő a megadott helyeken.

	- Mindent szállítsanak az Igazságügyi intézetbe! &#8211; rendelkezett Booth, és nemsokára meg is érkezett egy kar, egy láb és egy fél törzs. Brennan újra belevetette magát a vizsgálatokba.

	- A combcsontból megállapítható a magassága, 156cm. &#8211; gyorsan rápillantott Evet adataira. &#8211; Ez stimmel. A medencecsont alapján nő, aki már szült egyszer. DNS vizsgálatot végzünk, de egyelőre a csontokból úgy tűnik, az életkor is egyezik.

	- Persze, 26 éves, igaz? &#8211; élcelődött Both. Brennan elhúzta a száját.

	- Csak nézz rá a fotójára &#8211; vágott vissza. &#8211; Angela se mondaná többnek.

	Sophie elnevette magát. Booth és Brennan meglepődve ránéztek.

	- Semmi, csak&#8230; sokat viccelődtünk ezzel. Sokan mondták, hogy letagadhatna akár tíz évet is. Meg hogy biztos Ubul ismerőse &#8211; tette hozzá csak úgy mellékesen, még jobban meglepve ezzel nyomozóinkat.

	- Ubul? &#8211; kérdezett vissza Booth &#8211; Ez nem egy gyakori név itt, úgy tudom.

	- Nem, nem az &#8211; Sophie egyelőre nem nagyon értette, mi történik, de segíteni akart a nyomozásban. &#8211; Evet nagyon hasonlított valakire, akit nem ismerünk, de rendszeresen gondolták róla teljesen idegen emberek, hogy találkoztak már vele. Annyit sikerült megtudnunk róla, hogy Ubul ismerőse. Miért fontos ez?

	- A nyomozás során már eljutottunk Ubulhoz &#8211; mondta Booth, és röviden elmesélte furcsa találkozásukat. Időközben Brennan is talált valamit a csontokon.

	- Nincs meg az összes csont, de az itt lévőkön olyan sérülések vannak, amik balesetből származnak. Mintha elbotlott volna. Ezt alátámasztja a patella rendellenes elhelyezkedése a bal lábon. Bármikor kicsúszhatott oldalra, és akkor kificamodott a térde.

	- Igen, így volt. A jobb térdét már megműtötték, de a balt még nem &#8211; erősítette meg Sophie.

	- Nos, a sérülései alapján szinte teljesen biztos, hogy egy ficam során elesett, és ez a törött csontrész &#8211; mutatott Brennan a combcsont törésére &#8211; elvágta az artériát. Elvérzett. Persze amíg nem vizsgáltam meg minden csontot, nem mondhatom biztosra, hogy nem történt gyilkosság. De ebbe az esésbe biztosan belehalt.

	- Már csak az a kérdés, ki helyezte el a testrészeit szanaszét az országban &#8211; Booth gyanakodva nézett Sophie-ra. &#8211; Jól értettem, hogy csak ti heten tudtatok a helyszíneken elrejtett hullákról?

	- Nem mi voltunk &#8211; rázta a fejét a szőke lány. &#8211; Tudom, hogy gyanús&#8230; De mi barátok voltunk. Viszont, ha mondjuk én sorozatgyilkos lennék, egy idő után már nem elégednék meg azzal, hogy csak hét ember tud a zseniálisan kreatívnak gondolt tevékenységemről. Lehet, hogy így akarta felhívni magára a figyelmet.

	- Úgy beszélsz, mint egy pszichológus &#8211; jegyezte meg Brennan.

	- De logikus, amit mond &#8211; Booth hangosan gondolkodott. &#8211; Ha tényleg figyelte őket, előbb tudhatta meg, hogy a csapat egyik tagja meghalt, mint bárki más. És kapott az alkalmon&#8230; Ráadásul így éppen a többiekre tudta terelni a gyanút.

	- Túl rövid idő telt el, Booth &#8211; vetette közbe Brennan. Nem olyan nagy ez az ország, de azért nem lehet ilyen gyorsan eljutni ennyi különböző városba, és emberi maradványokat elhelyezni, ráadásul feltűnés nélkül.

	- Azt hiszem, itt az ideje, hogy újra elbeszélgessünk Ubullal és Barbarával.

	&nbsp;

	- Megzsarolt minket &#8211; vallotta Barbara. &#8211; Már egy ideje követett&#8230; fényképei voltak rólam. Csak kisebb balhék, de megijedtem. Ez az ember megtudott rólam olyan dolgokat, amiket senki más, a nyomomban járt úgy, hogy észre sem vettem. Azt írta, tönkreteszi az életem&#8230;

	- Írta? Nem találkoztak? &#8211; kérdezett rá Booth.

	- Csak leveleket küldött. Aztán a testrészeket&#8230; - Barbara hangja itt zokogásba fulladt.

	Az FBI ügynök csalódott volt. Azt remélte, kapnak egy személyleírást. De a levelek lenyomozása nem lesz gyors és egyszerű folyamat.

	&nbsp;

	Szokatlan társaság gyűlt össze az Igazságügyi Intézet törvényszéki laborjában. Egy magyar csontszakértő, egy mindig kimerült kórboncnok, egy igazi FBI ügynök, egy törvényszéki antropológus, egy szőke lány, és két kisgyerek állt körül egy koponyát. A koponyát, aminek a történetében még maradtak rejtélyes részletek. Talán mindig is lesznek.

	Lóránt megkérte Christine-t, hogy tanítsa meg neki a csontos dalt, mielőtt hazautaznak, hogy aztán ő is megtaníthassa a gyerekeinek. Sophie pedig a nyomozás állásáról szeretett volna részleteket megtudni.

	- Ubul és Barbara rejtették el a testrészeket a korábbi nyomozási helyszíneiteken &#8211; Booth és Brennan egy újabb csoportos videóhívásban mondta el a baráti társaságból alakult kis nyomozócsoportnak, amit kiderítettek. &#8211; A másik három városban is keresést indítunk, de nem lesz könnyű dolgunk. A munkatársaink pedig elemzik majd a leveleket, hogy megtaláljuk az elkövetőt.

	- Ha meglesznek a maradványok, át fogom vizsgálni őket &#8211; tette hozzá Brennan.

	- Kapcsolatban maradunk, mindannyian, amíg csak végleg le nem zárjuk az ügyet &#8211; ígérte Booth.

	A csoport tagjai megköszönték a munkájukat. Tudták, hogy bár most mind visszatérnek a saját életükhöz, a csontok és a barátság mindig össze fogják kötni őket, és egymásra bármikor számíthatnak.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x11 The Day in the Life]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1364651</link><pubDate>2017-03-22 07:52:03</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The Day in the Life - 12x11 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	MAGYAR FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csé: Howard Epps, avagy az utód visszavág/5. (befejező rész)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6706352</link><pubDate>2017-03-19 21:35:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Előző fanfiction: Howard Epps, avagy az utód visszavág/4.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Alex Epps.

	Aubrey elfogató- és házkutatási végzést kért. Egy csapat FBI-os emberrel ment Epps házához. A férfi ott volt, Aubrey a háta mögé ment és megszólalt

	- Ön Alex Epps?

	- Igen - válaszolta a fiú.

	- James Aubrey különleges ügynök vagyok az FBI-tól. Házkutatási engedélyünk van, és elfogatási parancs ön ellen. Ezennel le van tartóztatva. Jogában áll hallgatni. Bármi amit mond felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet fogadni. Ha nincs rá pénze akkor az állam rendel ki ön mellé... - mondta Aubray és rákattintotta a bilicsent....

	A kihallgató szobában félhomály uralkodott. Aubrey bevezette Alexet, és leültette az egyik székre.

	- Nos Mr. Epps. Erős a gyanú, hogy maga okozta két kollégám súlyos sérüléseit, továbbá egy lány halálát. Ebben a percben is átnézik a lakását. Bármelyik pillanatban kiderülhet hogy ön-e a tettes.

	- Nincs bizonyítéka fakabát.

	Aubrey felvette rezgő telefonját.

	- Aubrey... rendben ... köszönöm....

	- Most hívott a Jefferson Intézet csapata. Bizonyítékunk van ön ellen.

	- Milyen bizonyíték?

	- Nagy mennyiségű lőport, benzint és olajat vásárolt csütörtökön.

	- Bárki más is lehetett.

	- Igen ám, de a biztonsági kamera felvette magát, emellett megtaláltuk a gyilkos fegyvert, és a kocsija festékének egy részét.

	- Másnak is van piros Porschéja.

	- Igen lehet, de az egyik tudós megtalálta a csőkulcsot. Vér volt rajta. A DNS minta elemzése szerint Emily Hopkirk vére volt.

	- De... - nem tudott indokot mondani.

	- Csak egy okot mondjon hogy miért!

	- Hogy miért? Howard az apám volt, az a Booth ügynök meg megölte. Anyám mesélte hogy így volt. Láttam egy újságcikket amiben azok ketten szerepelnek és mindent elterveztem. Megöltem azt a lányt hogy kicsalogassam őket. Bombát rejtettem a lány koponyájába majd felrobbantottam. Tudtam hogy nem nagy cucc az a bomba de azért nagyot szólt. Amint láttam, Booth ügynök megkapta a magáét - nevetett.

	- Vigyétek - intett a két ügynöknek Aubrey. Ő is felállt és átsétált az irodájába. Írt egy SMS-t a Jeffersonnak hogy elfogták a tettest majd elindult a kórház fele....

	Tempe az orvos utasításai ellenére beszélt.

	- Apa, mi is történt pontosan?

	- Nem tudom, kicsim.

	- És Booth hol van? Ő is ott volt velem.

	- Mire emlékszel?

	- Reggel Booth-szal felkeltünk Hankhez majd sze...

	- Ezt ugorjuk át - vörösödött el Max. Szerette lányát de nem volt rá kíváncsi hogy mit csinálnak ők kettesben.

	- Aztán Booth elment zuhanyozni, én pedig kávét főztem, és narancs levet facsartam. Később pedig jött az SMS a maradványok miatt... - ennyire emlékszem.

	Belépett Aubrey.

	- Sziasztok. Hál Isten, hogy felébredtél.

	- Mi történt?

	- Maga még nem mesélte?

	- Most akartam.

	- Elmondanátok végre hogy miért fekszem itt, és Booth miért nincs itt? - dühöngött Brennan

	- Nos. Mikor odaértetek a helyszínre te elkezdted vizsgálni a maradványokat. Booth pedig meghalott valami csipogást. Megnézte mi az és egy bomba volt. Elkiáltotta magát majd téged védve a földre taszított, és rád feküdt. A bomba felrobbant és a hátát felperzselte a hő. A háta háromnegyed része megégett. Steril szobába van, és erős antibiotikumot kap. Nem látogathatjuk de az állapota stabil. - fejezte be Aubrey.

	- Uramisten.......

	4 hét múlva:

	Booth túl volt az életveszélyen. Háta szépen gyógyult, és ma végre haza mehetett. Mikor elsőnek felkelt azt hitte hogy belepusztul a fájdalomba. A háta nehezen akart gyógyulni és nem feküdhetett rá. Nem látogathatta senki. Csak a tudat hogy Bones jól van, az segített neki. Ma mikor reggel felkelt ott volt a felesége. Mosolygott rá. Bár még nem aludhat háton, és nem végezhet fizikai munkát, sokkal jobban volt. Állandóan kenegetni kell a hátát, mostanában nem napozhat, és még legalább két hétig nem állhat fel, de haza mehet. Egy fizikoterapeuta folyamatosan foglalkozott Booth-szal, de mikor Brennan meglátta a nőt, ahogy Bootht méregeti eltanulta a fogásokat és otthon már csak ő segített Boothnak a teljes felépülésben....
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csé: Howard Epps, avagy az utód visszavág/4.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6706351</link><pubDate>2017-03-19 21:28:37</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Előző fanfiction: Howard Epps, avagy az utód visszavág/3.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Másnap:

	Max még mindig abban a székben ült ahova előző nap leültette az orvos. Folyamatosan fogta Tempe kezét mintha attól félne hogy elveszíti lányát. Épp horkantott egyet, mikor egy határozott, erős kézszorítást érzett. Álmos szemeivel felnézett és elmosolyodott. Temperance szemei nyitva voltak és hevesen mozogtak.

	- Mindjárt szólok egy orvosnak kicsim - mondta Max és már szaladt is Dr. Williamsonért. Max hevesen gesztikulálva magyarázott, majd magával ragadta a sokkos orvost és Tempe ágyához húzta.

	- Értem már - motyogta az orvos.

	Dr. Williamson előhúzott egy kis zseblámpát és Tempe szemeibe világított. Tempe követte a fényt...

	- Rendben Dr.Brennan. Kivesszük a tubust. Háromig számolok, köhint és már kész is vagyunk. - magyarázott.

	- 1...2....3 - mondta és kihúzta a csövet.

	Tempe erősen köhögni kezdett. Dr. Williamson ráadott egy oxigén maszkot hogy kapjon levegőt.

	- Most még ne beszéljen Dr. Brennan.

	- V..i.ze..t - suttogta.

	- Mindjárt szólok egy nővérnek, majd ő hoz magának innivalót. Nemsokára visszanézek magához - mondta és elindult az egyik nővér felé.....

	Jack álmosan nézett bele a bögréjébe. Tegnap óta egy szemhunyásnyit sem aludt. Folyamatosan dolgozott. Az utolsó emléke a feleségéről hogy este 11-kor beszólt az irodába, hogy elmegy lefektetni a gyerekeket. Aztán egyedül a labor falai közt dolgozott tovább. Már közel járt a megoldáshoz. Megtalálta a gyilkos fegyvert ami egy csőkulcs volt. Sajnos minden autóban van ilyen kulcs, de szerencséjére a gyilkos megkarcolta az autóját a kulccsal így szűkíthette a kört....

	Angela gyermek sírásra ébredt. Hirtelen azt se tudta honnan jön ez a hang, de aztán eszébe jutottak a tegnap este történtek. Halkan felkelt és megnézte Hanket. Kikapta a babaülésből, és ringatni kezdte. Miután elrendezte, megetette és felöltöztette. Hank csendesen figyelte Angela lépteit. Angela biztonságba helyezte a picit és elkezdett reggelit készíteni....

	
	&nbsp;

	Cam már reggel hatkor a laborban volt. Tudta hogy Jack el se ment így rögtön az ő irodájához kanyarodott.

	- Jó reggelt, Dr. Hodgins. Sikerült valamit találni az éjszaka? - érdeklődött.

	- Jó reggelt, Dr. Saroyan. Igen, elég sok mindent.

	- Remek. Hallgatlak.

	- A benzin és olaj amit használt a gyilkos, ezek speciális készítmények. Csak az Agip benzinkúton lehet venni így lefuttattam egy keresést. Egyetlen egy kút van ahol nagy mennyiségben vásároltak olajat és benzint. Átküldtem az adatokat Aubreynak, aki kikéri a biztonsági kamera felvételeit. Továbbá megvan a gyilkos fegyver. Egy csőkulcs. Sajnos minden autóban található, de amit a gyilkos nem tud hogy véletlen megkarcolta a kocsit így festék ragadt a kulcsra. Lefuttattam a keresést és átküldtem Aubreynak.

	- Gondolom, van rá találat - vágott közbe Cam.

	- Igen. A gyilkos autója egy piros Porsche Cayman . Aubrey most futtatja a kereséseket.

	- A bombáról tudunk valamit?

	- Igen. Vártam már, hogy rákérdezz. A bomba egy egyszerű házi készítésű csőbomba volt, amit megtöltöttek srapper darabokkal és lőporral. Booth sérülése azért olyan súlyos mert túl közel volt a bombához, és az elkövető nem tudta a helyes arányokat.

	- Ezt hogy érted?

	- Még egy egyszerű bombánál is megvannak az arányok. Mivel itt a lőpor volt fölényben, nem a srapper, ezért az égési sérülés nagyobb arányban van mint a srapper okozta sérülés.

	- Aha - bólogatott Cam.

	- Tehát az adatbázis szerint 3 cég van ahonnan civilek is vehetnek lőport. Mind a hármat megkérdeztem és csak a Jon&amp;Josh lőpor gyártó cégtől rendeltek az elmúlt napokban nagymennyiségű szállítmányt. Kikértem az adatokat és megvan a cím.

	- Remek. Küldd át Aubreynak. Ő szerez házkutatásit. Szép munka volt, Dr. Hodgins.

	- Én vagyok a labor királya - hencegett.

	Megszólalt Cam telefonja.

	-Dr. Saroyan....Igen... remek...igen....visz hal.

	- Mi történt? - érdeklődött Hodgins.

	- Most hívott Brennan orvosa. Brennan felkelt. Hamarosan átszállítják egy sima kórterembe.

	- Az remek.

	- Igen......

	Aubrey lefutatott minden adatot és egy nevet dobott ki minden esetben
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csé: Howard Epps, avagy az utód visszavág/3.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6706350</link><pubDate>2017-03-19 21:22:36</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Előző fanfiction: Howard Epps, avagy az utód visszavág/2.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Aubrey sietve lépett be az archívum irodájába. Az információs pulthoz sietett.

	- Elnézést!

	Az idősödő nő lassan felnézett a speciálisra. Elmosolyodott és feltette a szokásos kérdést.

	- Miben segíthetek? - mosolygott.

	- Egy régebbi ügy aktáit szeretném kikérni, sürgős.

	- Nevet esetleg tud mondani?

	- Igen, persze. Az elkövető neve Howard Epps.

	- Egy pillanat - mondta. Sebesen pötyögni kezdett és pár másodperc múlva diadalittasan felnézett.

	- Igen. Megtaláltam. 36. sor 15. polc 32-es mellék.

	- Köszönöm - intett Aubrey és már ment is az aktákért......

	Cam épp a toxikológiai vizsgálatokat végezte mikor megjelent Mr. Abernathy.

	- Dr. Saroyan, találtunk valamit.

	- Mit találtak? - állt fel Cam. Magára kapta a köpenyét, és a gyakornok után sietett.

	Az egyik csontdarabban, a jobb claviculában valami van, Fisher szerint egy golyó.

	Cam lehúzta beléptető kártyáját amit hangos csippanás követett. A boncasztalhoz sétált. A csont egy óraüvegben hevert. Cam felvett egy gumikesztyűt, a nagyítós kamerát a claviculához húzta és megvizsgálta.

	- Gratulálok Mr. Fisher. Igaza van, ez egy golyó, kb. 9 mm-s töltény. Adják át a mintát Hodginsnak ő majd pontosan megtudja mondani......

	Max csöndben ült Tempe ágya mellett. Már vagy kétórája hallgatta a gépek sípolását, a lélegeztető gép hangját. Alig érzékelt valamit a külvilágból.

	Folyamatosan gondolkodott. Agya zsibongott a sok gondolattól. Fejében emlékek cikáztak. Ahogy Tempe bejelenti terhességét, az esküvőt, és a sok-sok egyéb pillanatot....

	Hodgins bogarakat vizsgált, miközben szövetmintákat elemzett, és talaj mintákat tett be a tömegspektrométerbe. Félő volt hogy a labor áramköre nem fogja elbírni a terhelést. Három gépen dolgozott miközben elektronmikroszkóppal vizsgálta a golyót, és számitógépén rögzítette az adatokat. Épp végzett az utolsó minta elemzésével mikor belépett Cam.

	- Mit tudunk Hodgins?

	- Most végeztem az elemzéssel. A szövetminta szerint az áldozat ott halt meg ahol találtuk. A golyó valóban 9 mm-s. A bogarak szervezetében ammóniát találtam. A tömegspektrométer szerint az áldozatot leöntötték benzinnel, és motorolajjal. Az elemzést még most kezdem el, de ha bármit tudok azonnal szólok.

	- Rendben.

	- Hogy vannak? - kérdezte.

	- Nem kaptunk hírt sem a kórháztól sem pedig Maxtől, így még élnek.

	- Bizakodjunk.........

	Este 10:00-kor végre híreket halottak.

	Max telefonált hogy Temperance felébredt. Habár rövid időre de mégis felkelt.

	Booth állapota stabilizálódott, de még mindig veszélyben volt az élete hisz bármikor elkaphatott egy fertőzést. Továbbra se szabadott meglátogatni és végre azonosították az áldozatot. Angela mindenkit behívott az irodájába és megmutatta az arcot.

	- Rákerestem az adatbázisban. Emily Hopkirk. 29 éves, két hete jelentették az eltünését.

	- Hogy kapcsolódhat Eppshez? - tette fel a kérdést Clark.

	- Arra is választ adok. Epps szőkéket gyilkolt. Mint látjátok ő is az...

	Továbbá kiderítettem hogy Epps barátnője volt. Megnéztem és az adatbázisunk szerint nincs élő rokona. Valaki titkon imádta Eppst....

	- Tehát szoros kapcsolatba álltak egymással. - egészítette ki Cam....

	
	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csé: Howard Epps, avagy az utód visszavág/2.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705959</link><pubDate>2017-03-16 16:30:38</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Előző fanfiction: Howard Epps, avagy az utód visszavág/1.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Cam már egy ideje figyelte a munkálatokat mikor eszébe jutott a labor. Sóhajtott egyet, és tárcsázott. Pár másodperc múlva Finn Abernathy vette fel a telefont.

	- Mr. Abernathy. Dr.Brennant és Bootht súlyos baleset érte. Kérem értesítse az összes gyakornokot, és szóljon Angelának hogy hamarosan megyek a kórházba, ha szeretne velem jönni hívjon fel - Darálta egy szuszra.

	- Rendben Dr.Saroyan, intézkedem - monda Finn és letette a telefont.....

	Kb. félórával később mindenki a helyszínen volt. Keresték a csontokat. Hodgins felügyelte a munkálatokat és ha találtak egy-egy bizonyítékot ő is átnézte hátha valami nyomra bukkannak....

	Cam és Angela két órája ültek a sebészet várótermében. Angela balján Christine, mellette Max, jobbján pedig Hank ült. Szembe ült még Booth anyja és férje és Hank nagypapi. A váró teremben még két fiatal lány és talán a lányok anyukája ülhetett ..... Kék ruhások jöttek, s mentek, de Brennanékről semmi hír sem volt. Aztán az egyik kékruhás megállt előttük.

	- Maguk Temperance Brennan hozzátartozói? - kérdezte

	Egy emberként válaszoltak Igent.

	Eközben a másik családhoz is odaért a választ hozó fiatal medikus....

	- Fel fog épülni. Súlyos füstmérgezést kapott, számos bordája eltört, de a belső vérzést sikerült elállítani. A következő 24 óra sorsdöntő, de nagy valószínűséggel fel fog épülni. Hamarosan átszállítjuk az ITO-ra. Egy ember mehet be hozzá. Maguk döntsenek. Ha bármi kérdésük van szóljanak a kezelő orvosának Dr.Williamsonnak. Viszlát.

	Egy emberként néztek Maxre. Bólintva jelezte hogy elválalja lánya figyelését. Felállt megpuszilta Hanket és Christinet és az őrzőbe ment....

	Újabb idegtépő félóra várakozás után híreket kaptak Booth állapotáról.

	Az orvos megállt a kiscsapat előtt és bele kezdett.

	Mr. Booth állapota válságos. Mesterséges kómában tartjuk, és reménykedünk benne hogy nem kap el egy fertőzést. Erős antibiotikumot kap, és sterilizált szobába helyezzük. Senki sem látogathatja míg életveszélyes állapotban van. Semmit se tehetünk. Imádkozzanak érte mert nincs sok esélye - felelte a doki.

	- Köszönjük - mondta Angela. Alig bírta visszatartani a könnyeit, de erősnek kellett lennie a gyerekek előtt, hisz az ő apjuk fekszik élet és halál között.....
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csé: Howard Epps, avagy az utód visszavág/1.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705865</link><pubDate>2017-03-15 21:46:59</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Booth látod ezt itt? - mutatott Brennan a koponyára. Booth elméjülten koncentrált, és végre sikerült előkaparnia egy régi emlékét egy igen hasonló ügyről.

	- Bones ez lehetetlen. Howard Epps halott. - jelentette ki Booth.

	- Tudom de az ütés nyoma, és az ammónia szaga mind erre utal. Ez tény Booth.

	- Nem lehet hogy egy régi áldozata? - reménykedett a speciális.

	- Nem! Hodgins szerint az áldozat kb. két napja halott és mivel Epps jópár éve meghalt, lehetetlen hogy ő legyen a gyilkos.

	Booth elmélyülten gondolkozott. Gondolatmenetét egy csippanás szakította félbe. Jobbra nézett és észre vett valamit. Óvatosan lehajolt és megnézte a tárgyat. Egy bomba volt:

	- BOMBA, mindenki futás! - kiáltotta. Ő is rohanni kezdett de már nem maradt ideje. Gyorsan letaszította feleségét a földre, és testével próbálta védeni... Érezte a robbanásból keletkezett hőt, ahogy felperzseli hátát és a hangos durranást, majd elsötétült előtte a világ.....

	Cam észlelte először a szörnyű valóságot. Néhány FBI technikus könnyebben megsérült, talán nem volt köztük súlyos. Aztán meglátott két embert. Brennant és Bootht. Mindketten mozdulatlanul feküdtek. Cam szemeivel felmérte a terepet, majd a sok értetlen arc láttán cselekedett. A közelében lévő FBI-os kocsihoz rohant. Behajolt a kocsi belső terébe és kezébe kapta az adóvevőt. Rádión beszólt a központba mentőért és tűzoltóért. Kivette az autó elsősegélyládáját és megnézte Bootht. Mivel nem tudta megmozdítani az ösztöneire hagyatkozott. Brennant alig látta mivel Booth szó szerint rajta feküdt. Óvatosan megvizsgálta. Látta hogy lélegzik, de nagyon stridolosan kapkodta a levegőt. Amint meglátta az első mentőautó sziluettjét odaszaladt, és az épp kiszálló mentő orvosnak kezdett el magyarázni.

	- Nyugodjon meg hölgyem, ellátjuk a barátait. - próbálta nyugtatni az orvos Camet.

	Mivel Cam nem akart akadékoskodni az FBI technikusokhoz sétált.

	- Aki megsérült láttassa el magát. A többiek, amint elmentek a mentők és tűzoltók minden nyomot rögzítsenek, meg kell találunk aki ezt tette Booth ügynökkel és Dr.Brennanel - intett a két áldozat felé. A tűzoltók megkezdték munkájukat, míg egy mentőhelikopter elszállította Bootht. Brennant roham kocsival vitték a D.C Memorialba.....
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x10 The Radioactive Panthers in the Party]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1363394</link><pubDate>2017-03-15 09:40:24</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The Radioactive Panthers in the Party - 12x10 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	MAGYAR FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Videó és képek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1363307</link><pubDate>2017-03-14 15:57:52</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Íme egy kis előzetes a sorozat utolsó 3 részéhez, a Bővebben mögött pedig a 12x10 - The Radioactive Panthers in the Party című részhez találhattok promóképeket.

	&nbsp;

	 

	felirat: Sophie
	forrás: Bones facebook
]]></description><encoded><![CDATA[
	

	

	

	

	

	

	

	

	

	

	forrás: buddytv.com
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Sophie: Poszt Mortem (FFF-FC)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705231</link><pubDate>2017-03-12 00:13:39</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Ajánlás: Apukámnak, akiből remek nyomozó lenne, ha kicsit gyakrabban akarná "embernek érezni magát". 

	&nbsp;

	&nbsp;

	Sophie izgatott szívdobogással állt a Jefferson Intézet zárt kapui előtt. Nem volt egyedül - rajta kívül még vagy harminc ország bloggerei, honlapszerkesztői vagy videobloggerei látogattak el az intézet és a kiadó által közösen szervezett eseményre. Dr. Temperance Brennan, a világhírű törvényszéki antropológus legújabb könyvének megjelenése alkalmából a Jefferson Intézet megtartja az első hivatalos rajongói bloggertalálkozót! Hiszen ki más foghatná jobban össze a világ különböző pontjain gépeik előtt ücsörgő rajongókat, mint az internet pásztorai: a bloggerek!

	Sophie történetesen Dr. Brennan munkásságának magyarországi híveit tömörítette zászlaja alá, és mérhetetlen megtiszteltetésnek érezte, hogy az oldalát elég színvonalasnak találták ahhoz, hogy a szerkesztőit felkérjék a bloggertalálkozón való részvételre. Két kezével megmarkolta fekete hátizsákjának pántjait, és nagyot nyelt. Tudta, ez lesz élete legnagyobb dobása!

	A Jefferson ajtaja feltárult, és a kisebb osztálynyi ember egyszerre próbált betömörülni rajta. Odabent aztán egyesével megkapták a látogatói kártyájukat, és egy lapot a találkozó részletes programjával.

	11:00 Megnyitó beszéd

	- Legyenek üdvözölve a Jefferson Intézetben! - egy elegáns de határozott kiállású nő lépett az emelvényre, melyet a bloggertalálkozó résztvevői és néhány kíváncsi kolléga állt körül. - Dr. Camille Saroyan vagyok, a Bűnügyi Labor vezetője. Mint ilyen, kötelességem felhívni a figyelmüket, hogy a hely ahová érkeztek mindenek előtt munkahely, és az ország vezető törvényszéki laboratóriumai közé tartozik. Így akár mennyire is csábító lehet, kérem ne nyúljanak semmihez, ne hagyják el a rendezvény kijelölt területét felügyelet nélkül, és tartsák be a játékszabályokat. - bólintott, mint aki letudta a feladatát, majd szigorú vonásai kissé enyhültek. - Ezen kívül pedig... Érezzék jól magukat a találkozón, és öregbítsék tovább az intézet jó hírét! Köszönöm a figyelmet!

	***

	Cam szinte lemenekült az emelvényről - már amennyire tűsarkú cipői ezt lehetővé tették. Amint fedezékbe ért, mély levegőt vett, majd kifújta.
	- Nem eresztetted túl bő lére! - vigyorgott rá Dr. Hodgins, aki Angela irodájából hallgatta a megnyitóbeszédet. Cam szúrós pillantással jutalmazta a kommentárt.
	- Ne mondj semmit. Tudjuk, hogy utálod ezt az egészet. - sietett a segítségére Angela. - Hidd el, mi se lelkesedünk azért, hogy egy rakás twitterező kölyök lepje el a munkahelyünket...
	- Most miért? - vetette közbe Hodgins. - Legalább történik valami!
	- Mert az, hogy gyilkosságok felderítésével foglalkozunk napi szinten, neked nem elég izgalom, Dr. Hodgins? - tette fel a költői kérdést Cam. Arckifejezése belefojtotta a szót a bogaras fickóba. Egy darabig mind csendben figyelték az eseményeket.
	- Legalább Jessica élvezi. - jegyezte meg Ange, ahogy a vörös hajú gyakornok lelkes hadonászását figyelte, amint maga után tereli a rajongóhadat.
	- Csak vigye őket jó messzire... - morogta Cam, majd felvette szokásos "vissza a munkához" arckifejezését, és egy biccentés kíséretében kisétált az irodából.

	***

	11:10 - 12:30 Körbevezetés az Intézetben

	- Ez pedig itt a Csont Szoba, ahogy hívni szoktuk. Itt laknak Dr. Brennan rajongói a másvilágról. Akár le is pacsizhattok velük! - Miss Warren benyúlt az egyik legközelebbi fiókba, és egy kezet vett elő belőle: egészen pontosan egy radius, egy ulna, kéztő- és kézközépcsontok, valamint ujjpercek összerögzített kompozícióját, majd meglóbálta a lelkesen vigyorgó bloggerhad felé. Egy ázsiai fiú előlépett, és a telefonjával levideózta, ahogy lepacsizik a csontkézzel.
	- Ezaz! Gyerünk, próbáljátok csak ki! - biztatta őket Jessica. A rajongók sorra belecsaptak a néhai tenyérbe.
	- Ez igazi? - kérdezte egy barna bőrű lány, aki kissé félénkebben közelítette meg a végtagot.
	- Persze! Egy bizonyos... - közelebb hajolt a csontokat tartalmazó tárolóhoz, hogy kibetűzze a nevet - Mr. Franklin Curtishez tartozik. Adj egy ötöst az öregúrnak! Ezaz! - Jessica visszatette a kezet a dobozba.
	- Miss Warren! - jelentkezett egy fiú, akinek a névjegykártyáján az Andy név volt olvasható, valószínűleg Dr. Brennan könyvének hőse után; a találkozó résztvevői ugyanis blogger nevüket viselték a kártyákon és nem a valódit.
	- Dr. Brennannel mikor találkozhatunk? - a kérdés hallatára a többiek is lelkes zúgolódásba kezdtek.
	- A doktornő a nap folyamán nagyon elfoglalt, úgyhogy kénytelenek vagytok beérni velem. - a csalódott pillantásokat látva Jessica egy vállrándítással hozzátette: - Persze ha én nem vagyok elég jó, szívesen átadlak benneteket bájos segítőmnek ott a túlvégen.
	Állával a folyosó távolabbi részén álldogáló nagydarab, és minden tekintetben barátságtalan kinézetű biztonsági őr felé bökött. A fickó pillantásával disznót lehetett volna ölni...
	Az elégedetlenkedő bloggerek mintha kissé leizzadtak volna a javaslat hallatán, de legalábbis igencsak csendben maradtak.
	- Mindjárt gondoltam... - motyogta magának elégedett mosollyal Miss Warren, majd kiscserkészes lelkesedéssel felkiáltott: - Utánam!

	***

	Bones és Booth a Royal Dinerben ültek egy-egy sajtburger társaságában. Brennan elmélyülten nyomogatta okostelefonját, a férfi pedig két harapás közt aggodalmas pillantásokat vetett feleségére.
	- Biztos, hogy jó ötlet volt ez a találkozó-dolog? - kérdezte végül, megtörve a csendet. Bones kérdőn nézett rá.
	- Természetesen. Hiszen te mondod mindig, hogy kerüljek közelebb a rajongóimhoz, és ez az esemény éppen ezt a célt szolgálja.
	- Igen, csak... Nem biztos, hogy szerencsés összemosni a munkát a... Szórakozással, tudod. - próbálkozott tovább a férfi.
	- Szórakozás?! Nem Booth, a rajongóimmal való kapcsolattartás éppen olyan munka, mint amit törvényszéki antropológusként folytatok. A különbség csupán annyi, hogy sokkal kisebb hozzáértést igényel. Éppen ezért bíztam jelentős részét a gyakornokaimra.
	- Hát, te tudod, Bones... - morogta Booth, és eldöntötte, hogy inkább nem mutatja meg a nőnek a telefonja képernyőjén virító twitter-képet, melyen egy pattanásos srác ad egy ötöst a Jessicánál lévő csontváz-kéznek.
	- Különben pedig, a munkámban nem fognak akadályozni. Ez volt az egyetlen kikötésem a kiadó felé.
	- Helyes. És mi a terv holnapra?
	- Délelőtt egy előadást tartok az antropológia alkalmazási területeiről, és kiemelt szerepéről a törvényszéki kutatói szakmákban. Délután pedig gyakorlati bemutatót tartunk egy már lezárt ügy áldozatának csontjait újravizsgálva, Dr. Fuentes segítségével.
	- Rendes tőled, hogy lehetőséget adsz nekik. Tudod, a kancsiknak. - jegyezte meg Booth egy szeretetteljes pillantást vetve a nőre.
	- Tudom. - mosolygott büszkén a nő. - Úgy gondoltam, ez jó lehetőség nem csak a rajongóimmal, hanem a kollégáimmal való kapcsolatépítésre is.
	A férfi mosolygott. Bones legutóbbi kísérlete a kollégákkal való kapcsolatépítésre egy csodás feleséggel és két gyönyörű gyerekkel ajándékozta meg őt, és ezért végtelenül hálás volt. A békés pillanatot egy sms érkezésének hangja törte meg.

	Vigyázzatok. Elszabadultak!

	A két szó vészjósló figyelmeztetésként virított Booth mobiljának képernyőjén. Az üzenetet Angela küldte, hogy értesítse őket: a bloggertalálkozó résztvevői ebédszünetre mentek.
	- Tudod mit, Bones? Csomagoltassuk el a maradékot, és menjünk. Christine lassan végez a sulival. - javasolta az FBI ügynök, és közben idegesen pislogott kifelé az ablakon.
	- Hová sietünk? - kérdezte a nő, miközben a kabátját vette.
	- Bárhová, ami nem a világhírű Dr. Temperance Brennan törzshelye.
	Pár perccel később a helyükön már őrült rajongók posztoltak arról, hogy mit is szokott rendelni a doktornő, mikor itt ebédel&#8230;

	19:00 A Jefferson Intézet bezárja kapuit

	James Aubrey különleges ügynök egy szárított marhadarabot rágcsált elmélyülten, és valami még sokkal finomabbról ábrándozhatott, mikor Jessica vörös hajzuhataga végre felbukkant az Intézet kapujában.
	- Bocs a késésért&#8230; Még el kellett rendeznem pár dolgot. A feje tetején áll az egész labor. - egy gyors, hús-ízű puszival üdvözölte a férfit.
	- Még szerencse, hogy a túlóradíjadból rengeteg mennyei vacsorára futja. - mosolygott rá Aubrey, és gyengéden belé karolt. - Mehetünk?
	Az aznap esti választás egy vidéki hangulatú pub volt, amely a kétszemélyes &#8222;Zaba-menü&#8221; egy órán belüli elfogyasztása esetén 50%-os kedvezményt biztosított a bátor vállalkozóknak. Jessica és Aubrey nem csak bátrak voltak, de éhesek is, valamint gyakorlottak, így egyáltalán nem okozott gondot számukra a feladat. Amikor az ember teli szájjal próbál vigyorogni, az valahogy úgy néz ki, mint egy lufira rajzolt mosolygós fej, ha túlfújják a ballont&#8230;
	- Egéffégefre! - csámcsogta a lány. Az ügynök válaszként feltartotta jobb kezét. Jessica keze már lendült, hogy belecsapjon, ám ekkor váratlanul megakadt a levegőben, és ezzel egy időben az élete során lenyelt legnagyobb falat csúszott le a torkán minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Arca először fehér, majd kissé zöldes árnyalatot vett fel, végül nagy nehezen megszólalt:
	- Vissza kell vinned a Jefferson Intézetbe!
	- Miért? - kérdezte Aubrey kissé morcosan, hiszen a váratlan események megakadályozták abban, hogy igazán kiélvezhesse azt az utolsó falatot.
	- Mert elfelejtettem szétszedni a kezet
	- A kezet&#8230;? - az FBI ügynöknek esélye sem volt. A lány szélvészként viharzott ki az étteremből. Aznap is Aubrey fizetett&#8230;

	20:58 A Jefferson Intézet éjjeli őre kedvenc sorozatát nézi

	...És roppantul nem örül az éjszakai látogatóknak.
	- Hodgins készített egy anyagot, ami a használatot követő 24 órán belül vízben maradéktalanul feloldható. - magyarázta Jessica a még mindig kissé értetlen FBI ügynöknek. - Azt használtam a csontszobában lévő kéz csontjain, hogy összeragadjanak. Rugalmas, de mégis fix. Zseniális!
	- És miért ragasztottad össze a csontokat? - kérdezte Aubrey, aki számára szakmai ártalom volt, hogy próbálta megérteni a teljes képet, noha a lányt ismerve jól tudta, hogy jobban járna, ha nem erőlködne.
	- Hogy a rajongók lepacsizhassanak vele. Gondoltam, feldobom kicsit az intézetlátogatást&#8230; - azzal belépőkártyájával kinyitotta a csont-szoba ajtaját. Aubrey éppen akkor érte utol, mikor kihúzta a Franklin Curtis maradványait tartalmazó fiókot &#8211; és megnyúlt az arca.
	- Ez nem jó&#8230; Nagyon nem&#8230; - morogta maga elé. Kivételesen nem kellett elmagyaráznia, mire gondol. James Aubrey különleges ügynök nem tudott sokat az emberi csontvázról, de azzal még ő is tisztában volt, hogy egy embernek mindössze egyetlen keresztcsontja van&#8230; A dobozban pedig kettő volt.
	Jessica lesújtva vette elő a telefonját, és tárcsázott.
	- Dr. B? Azt hiszem, van egy kis problémánk&#8230;

	***

	9:12 Jefferson Intézet &#8211; a Blogger-Találkozó második napja

	Sophie és társai egy antropológiai előadásra készülve érkeztek meg az Intézetbe. Ehelyett villogó autók, FBI ügynökök és szigorú beléptetés várta őket. Mindegyikük regisztrációját és papírjait újraellenőrizték, átnézték a táskájukat és ujjlenyomatot vettek tőlük. Egyesek hangosan tiltakoztak és követelték, hogy tájékoztassák őket arról, mi folyik itt. Mások egyszerűen élő adásként feltöltötték az eseményeket a blogjukra. Nehéz volt megállapítani, hogy az FBI ügynökök melyiknek örülnek kevésbé.
	Mikor végre nagy nehezen bejutottak, odabent az emelvényen egy fiatal, öltönyös ügynök várta őket. Arckifejezése lámpalázat és teljes kiőrlésű reggelit tükrözött.
	- Jól van emberek! - kezdett bele a mondandójába. - A nevem James Aubrey különleges ügynök. Az ok, amiért ilyen szigorú ellenőrzésen mentek keresztül az, hogy a Jefferson Intézetet bűnügyi helyszínné nyilvánítottuk, maguk pedig mind az érintettek közé tartoznak. Arra kérem önöket, hogy maradjanak az intézet vendégszobáinak területén, és a telefonjaikat adják át a kollégáimnak. A nyilvánosságra kerülő részletek hátráltathatják a nyomozást.
	A bloggerek minden eddiginél méltatlanabb megjegyzések kíséretében átadták a telefonokat az FBI-nak.
	- Kisebb csapatokban átvezetjük önöket az FBI épületébe kihallgatásra. Ott majd mindent megtudnak. - fejezte be Aubrey, és még egy utolsó zavart bájmosolyt küldött egy megvillanó telefonvaku felé; azonban a készülék rövidesen egy ügynöknél kötött ki, és Aubrey nem lett internetsztár&#8230;
	Sophie nem szívesen vált meg telefonjától. Hosszú évek óta ez volt az első darab, amely több mint két hónapig húzta a birtokában összetörés, meghibásodás, vagy egyéb fatális gikszer nélkül. Végül tehetetlenül vonult át néhány társával egy társalgó-szerű helységbe, ahol egyből nekilátott egy bögre kávé előállításának.
	- Miért vagy ilyen nyugodt? - kérdezte tőle az afroamerikai lány, aki előző nap még a csontkézzel is félt lepacsizni. Arcán a pánik félreismerhetetlen kifejezése ült.
	- Nem vagyok. - felelte Sophie. - Számomra a koffein stresszoldó. - mondta, azzal kezébe vett egy szimpatikus, Royal Dineres bögrét.
	- Tisztában vagy vele, hogy az élettani hatásai szerint abszolút nem alkalmas stresszoldásra? - okoskodott most egy vörös hajú srác. Írnek nézett ki. Sophie türelmesen elmosolyodott.
	- Én is olvastam Dr. Brennan könyveit, Weasley. - felelte nem kevés kihívással a hangjában. A vöröske épp visszavágni készült, mikor negyedik társuk, egy nagydarab és valamivel idősebb fiú rájuk pisszegett.
	- Nem akarjátok megtudni mi folyik itt? - kérdezte. A bloggerbanda érdeklődve fordult felé. Amaz intett nekik, hogy jöjjenek közelebb, és állják körül. Amikor ez megtörtént, elővett zsebéből egy tablet-szerű készüléket.
	- Hé, ezeket át kellett adnunk az FBI-nak! - támadt neki a vörös hajú srác.
	- Csak a telefonokat kérték. - vonta meg a vállát a másik. - Különben is, ha így álltok, éppen kitakartok a kamera elől. Talán lesz egy kis időnk, mielőtt elveszik tőlem Guzmót.
	- Guzmó...? - vonta össze szemöldökét Sophie. Mindig is furcsának tartotta azokat az embereket, akik elnevezték a tárgyaikat.
	- Internetem sajnos nincs, úgyhogy nem posztolhatok. De ez a kis masina jobb trükköket is tud annál&#8230; Figyeljetek! - azzal villámgyors pötyögésbe és hackelésbe kezdett. Pár perccel később a kis képernyőn egy félreismerhetetlen szoba képe jelent meg, benne egy félreismerhetetlen doktornő alakjával.
	- Azta! - kurjantott elismerően az ír. - Ez Dr. Brennan!
	- Egyenes élő adásban, bizony! - vigyorodott el Guzmó gazdája. A félénk lány arca most egészen halvány cappucino-színt öltött. A bloggerek mind érdeklődve hajoltak a kütyü fölé. A vizsgálószobában ugyan mikrofon nem volt, de a kamera egészen jó képet adott arról, mi is történik odabent. Nemsokára a csontokat vizsgáló Dr. Brennanhez csatlakozott egy vörös hajú gyakornok is &#8211; ugyan az, aki az előző nap körbevezette őket a Jefferson Intézetben.
	- Hiányzik a koponya. - állapította meg a barna lány, akit mostanra magával ragadott a titkos megfigyelés izgalma, és visszanyerte kissé a bátorságát.
	- Jó lenne, ha hallanánk, amit mondanak&#8230; - morogta a vörös hajú, majd támadt egy ötlete. - Ki tudod nagyítani a képet?
	- Megpróbálom&#8230; - Guzmó rázoomolt a csontokra és a doktornőre.
	- Ha jól látom, az ott az L3-L4-es csigolya&#8230;
	- L4-L5. - helyesbített Sophie.
	- Tényleg. Találtak rajta valamit&#8230; Nem tudsz jobban ráközelíteni? - a fiú ismét megnyomott pár gombot.
	- Nem sajnos, ennyi a max. De a mikroszkóp kivetített képéről talán többet is megtudhatunk. - azzal készített egy pillanatképet a monitoron megjelenő felnagyított csigolyákról.
	- Mikrorepedések&#8230;?
	- Nem, annál komolyabbnak tűnik&#8230; Vidd a képet a gerincre! - négy szempár hunyorított egyszerre a kicsi képernyőre.
	- Tudom mi ez! - vágta rá a lány, aki nem Sophie volt. - Spondilolízis. Túlzott terhelés vagy izomgyengeség okozza. A lumbális csigolyák legvékonyabb részén repedést és elmozdulást eredményez.
	- Túlzott terhelés a gerincre és hiányzó koponya&#8230;? - vonta össze a szemöldökét a vörös hajú fiú. - Mi történhetett az áldozattal?
	- Azt ennyiből nem fogjuk megtudni. - húzta el a száját Sophie. - Viszont abban majdnem biztos vagyok, hogy a Jefferson Intézetben találták a csontokat.
	- Miből gondolod?
	- Mert mind gyanúsítottak vagyunk. Hacsak nem találtak valamit az áldozaton, ami a Találkozóra utal, akkor ez az egyetlen lehetséges közös pont. - kijelentését halk hümmögés fogadta.
	- Nekem az tűnt fel, hogy ilyen hamar letisztították a csontokat. - mondta a vörös hajú. - Előbb a szövettani elemzést kellett volna elvégezni, de Dr. Saroyan csak kicsivel előttünk érkezhetett meg a laborba, mert mikor ellenőrizték a cuccainkat, még utcai ruhában láttam elsuhanni.
	- És mi van, ha nem voltak szövetek&#8230;? - a felvetést hallgatás követte. A bloggerek egymásra néztek, majd vissza a képre, melyen a két antropológus most a lábfejeket vizsgálta, ezzel teljesen eltakarva az áldozatot a kamera elől.
	- Ha ezt otthon megírom a blogra&#8230;! - tört ki végül Guzmó büszke tulajdonosa. Arckifejezése elárulta a mondat végét. A többiek egyetértettek vele.

	Mindeközben a csontvizsgálóban&#8230;

	- Koponya nélkül nem lesz könnyű azonosítani az áldozatot. - morogta maga elé Jessica, miközben egy ujjpercet analizált behatóan.
	- Ezért kell alapos munkát végeznünk a maradványok egyéb részeinek vizsgálatakor. Mindent tudni akarok, ami ezekből a csontokból kideríthető. - Dr. Brennan pillantása találkozott a gyakornokéval.
	- Igenis, kapitány... - motyogta Miss Warren kissé remegő hangon. A doktornő eddig még nem tett megjegyzést a felelőtlenségére, ami a csontszobában tett látogatást és egy valódi emberi kéz csontjainak összeragasztását illette. A csontkéz-ragasztás ügyében ugyan Dr. Hodgins elhárította a bajt, ugyanis épp mikor Dr. Brennan belekezdett volna kiselőadásába a maradványok megrongálásáról, a bogaras kijelentette, hogy ez tulajdonképpen kiemelt fontosságú előnyhöz juttatja őket az ügy vizsgálatát illetően, hiszen a ragacsban potenciális bizonyítékok lapulhatnak, amik akkor kerültek oda, mikor a gyilkos elhelyezte a csontokat a tárolóegységben, Franklin Curtis mellett.
	Jessica persze gyanította, &#8211; ahogy Hodgins is &#8211; hogy a ragacsban semmit nem találnak, hiszen bárki is tette oda a csontokat, gondosan letisztította őket. Egy árva szövetmaradványt nem találtak rajtuk. Ezen kívül hiányzott a koponya &#8211; de erőszakos eltávolítás nyomait nem találták a nyakcsigolyákon, így ez arra engedett következtetni, hogy a gyilkos nagyon elővigyázatos volt, és a személyazonosítás megnehezítése miatt távolította el az áldozat koponyáját, a halál beállta és a csontok megtisztítása után.
	Minden esetre a gyakornok egyelőre többé-kevésbé biztonságban érezhette magát, ami Dr. Brennan haragját illette. De természetesen kifogástalan munkát kellett végeznie, hogy ez így is maradhasson&#8230;
	- Ez érdekes&#8230; - vonta össze a szemöldökét a lány. - A csuklónál és a kéztő-csontokon deformáció figyelhető meg mind a két kézen. Mintha&#8230; Hosszú ideig rendellenesen használta volna a kezeit.
	- Mutassa csak! - Brennan a mikroszkóp alá helyezte az említett csontokat. - Enyhén kifelé forduló kezek, és nehézkes kézmozgás okozta kopások a sajkacsonton, trapeziumon és a hüvelykujj proximális metatarzális részén.
	- Ínhüvelygyulladás? - vélte felfedezni a magyarázatot Miss Warren.
	- De Quervain-szindróma. Az ínhüvelgyulladás egyik változata. Jellemzően szerelőknél, csecsemőkkel foglalkozó egyéneknél és olyanoknál jelentkezik, akik sokat használják írásra a kezüket.
	- És akik gépelnek&#8230;? - Jessica azt a tipikus arckifejezést öltötte fel, amit akkor szokott, mikor egy hirtelen jött ötlet magával ragadja.
	- Lehetséges. - nyugtázta Dr. Brennan. - A kifelé forduló kézfejek is erre utalnak, íróknál megjelenő tipikus abnormalitás.
	- És konzisztens a gerinc vizsgálata során találtakkal is. - Jessica már kapott is a mikroszkóp-fej után. - A súlyos gerincferdülés és az L4-L5 felületén talált repedések arra utalnak, hogy az áldozat ülőmunkát végzett. Gyengék voltak a hátizmai, ezért következhetett be a spondilolízis.
	- Tehát az áldozat ön szerint író volt? - kérdezte Dr. Brennan.
	- Vagy blogger! - kiáltott fel Jessica - Ha figyelembe vesszük a maradványok megtalálásának körülményeit, inkább az utóbbira tippelnék.
	- Kérem, ebben a laborban mellőzze a tippelgetést, Miss Warren. - pirított rá a doktornő. Majd az arckifejezése kissé megenyhült. - Mindazonáltal el kell ismernem, hogy a megfigyelése helytálló. Szép munka.

	Cam épp jókor érkezett, hogy meghallgassa a páros felfedezéseit.
	- Nos? - kérdezte a nő a frusztráció bizonyos félreismerhetetlen jeleit mutatva. Cseppet sem tetszett neki, ahogy ez a Bloggertalálkozó alakulni látszott.
	- Az áldozat europid nő, a húszas éveiben. A kéz csontjain és a gerincen felfedezett elváltozások alapján úgy gondoljuk, blogger lehet. - hadarta Jessica, azonban Dr. Brennan itt félbeszakította.
	- Ez elhamarkodott következtetés. Csupán annyit tudunk, hogy a deformitások konzisztensek egy olyan személyével, aki ideje nagy részét ülőmunkával és gépeléssel töltötte.
	- Értem. - bólintott Cam. - Csakhogy a találkozóra meghívott bloggerek közül senki nem hiányzik. Az FBI ma reggel újraellenőrizte a regisztráltakat.
	- Lehetséges, hogy az illető potyázni akart? - vetette fel Jessica. - Azért ez a találkozó biztos sokak fantáziáját megmozgatta.
	- Minden lehetséges, de egyelőre nincs rá bizonyítékunk, ahogy az ellenkezőjére sem. - mondta Dr. Saroyan fáradtan. - Angela átnézte az Intézet biztonsági felvételeit, de nem talált semmit. A csontszoba folyosóján szerencsétlen elhelyezésűek a kamerák, így semmi relevánsat nem tudtunk meg.
	- És a koponya? Nem találta meg az FBI? - érdeklődött Dr. Brennan.
	- Nem találtak semmit. Átfésülték az egész Jeffersont. Vagy nagyon jól elrejtették azt a koponyát, vagy nincs az épületben. - rázta meg a fejét lemondóan Cam.
	- A koponya hiánya rendkívüli módon hátráltatja a nyomozást. - jegyezte meg Dr. Brennan, ebből egy &#8222;Nem mondod...&#8221;-pillantást kiváltva kollégáiból. - A maradványokon egyelőre nem fedeztünk fel olyan elváltozást, amely az áldozat halálát okozhatta. További vizsgálódás szükséges, de nem zárható ki az az eshetőség sem, hogy a fejet ért valamilyen trauma végzett vele. Ezt figyelembe véve még fontosabb lenne, hogy mihamarabb megtaláljuk a koponyát.
	Dr. Saroyan mindössze egy bólintással nyugtázta a hallottakat, majd úgy döntött, legjobb lesz, ha hagyja tovább dolgozni kollégáit.

	11:11 J. Edgar Hoover épület, FBI - a Találkozó programjába be nem tervezett kihallgatás

	- Kérem, mondja el hogyan telt a tegnapi napja attól kezdve, hogy megérkezett a találkozóra. - darálta Aubrey már vagy huszadszorra a nap folyamán. Egy darabig Booth ügynök is beszállt, de aztán beleunhatott a minden célirányosságot nélkülöző kihallgatásokba, mert egy idő után már csak annyit kérdezgetett a gyanúsítottaktól, hogy &#8222;Te tetted a csontokat a dobozba?&#8221; Majd a kérdés bővült a &#8222;nyomorult&#8221;, &#8222;átkozott&#8221;, &#8222;tetves&#8221;, és egyéb még ennél is kevésbé szalonképes szavak valamelyikével, végül pedig Booth kávészünetre ment &#8211; mely immár másfél órája tartott.
	- Öhm&#8230; Hát tegnap reggel elmentem a regisztrációra. Ott be kellett mutatni az irataimat, meg a kódot amit küldtek a szervezők, amikor még csak a bloggernevemet tudták.
	- Maga &#8222;Sesudo&#8221;, igaz? Polgári nevén Aurelio Rojas. - vetette közbe Aubrey, mintegy rutinellenőrzés-képpen.
	- Igen. A Sesudo spanyolul okosat jelent. - szúrta közbe a nevéhez cseppet sem hű kinézetű srác, mintha ez lenne vallomásának legfontosabb részlete.
	- Ha maga mondja&#8230; - sóhajtott az FBI ügynök. - És mi történt a regisztráció után?
	- Sokáig dekkoltunk a kiadónál, aztán valami pasas köszöntött mindenkit, és kaptunk egy-egy kisokost a Találkozó programjáról. Közben összehaverkodtam egy-két arccal, valami kínai sráccal, meg egy csajjal aki nem emlékszem, honnan jött. Fekete táskája volt meg fura kék körmei.
	- Aztán átmentek a Jefferson Intézetbe?
	- Igen. Ott is várni kellett, aztán beengedtek. Aztán ott is köszöntött minket az a csini barna buksza &#8211; Aubreyban Dr. Saroyan ilyen fajta jellemzése olyan érzéseket keltett, mint egy nem eléggé megrágott, és túlságosan száraz falat burrito lenyelése&#8230; - Aztán körbevezetett minket valami kiscsaj, ő egész jó arc volt. Aztán ebédszünet volt. Délután várost nézhettünk, illetve aki akart az visszamehetett a Jeffersonba megnézni az állandó kiállításokat.
	- Bemehettek a bűnügyi labor területére?
	- Nem, azt mondták elő kell készíteni a terepet a másnapi bemutatóhoz.
	- És maga melyik programlehetőséget választotta? - Aubrey megérzése azt súgta, ebből a fickóból sem szed ki semmi hasznosat.
	- Várost néztem a kínai arccal. Lehet, hogy egy kicsit be is csiccsentettünk&#8230; - úgy röhögött, mint egy etikettből alulművelt gorilla.
	- Értem. Köszönöm, hogy befáradt. - az ügynök csalódottan összecsukta jegyzetfüzetét.
	- Szabadon elmehetünk?
	- Nos, ami azt illeti, gyanúsítottként 24 óráig mindnyájukat jogunkban áll nappali őrizet alatt tartani.
	- Haver, nemár&#8230; Legalább a telefonomat adják vissza. Vagy adjanak egy gépet wifivel! - próbálkozott a spanyol.
	- Végeztünk, Mr. Rojas! - azzal kitessékelte a bloggert a kihallgató ajtaján.

	12:34 Jefferson Intézet &#8211; Ebédszünet, melyet egyesek munkával töltenek

	- Hé, Angie! Hogy haladsz? - érkezett meg Hodgins két keréken. Angela arckifejezése elárulta a választ. Épp a Találkozón jelenlévők blogjainak olvasgatásával töltötte az idejét, hátha valami hasznos információt rejtenek, ami segít kideríteni az áldozat személyazonosságát.
	- Ezek teljesen kattantak! - fakadt ki pár gombnyomás kíséretében. - Ezen az oldalon van egy &#8222;Szerelmes levelek&#8221; menüpont. &#8222;Szerinted miért Dr. Brennan a tökéletes nő? Írd meg neki! A legjobb leveleket megpróbáljuk eljuttatni hozzá!&#8221;
	Hodginsból kitört a nevetés.
	- Jack, ez nem vicces! Ez beteges!
	- Ugyan, Ange! Ez csak egy-két kölyök aki túlzásba vitte a rajongást. - mondta Hodgins, mikor sikerült mosollyá szelídítenie nevetését.
	- Annyira túlzásba, hogy valamelyikük egy fej nélküli hullát hozott az Intézetbe. - fortyogott tovább a nő, ezzel letörölve férje arcáról a vigyort.
	- Van olyan köztük, aki elég őrült ahhoz, hogy gyilkoljon? - kérdezte megkomolyodva.
	- Nem tudom. Ehhez egy viselkedéselemző véleménye kéne&#8230; - egy pillanatig csendben meredtek egymásra. Bár már évek teltek el Sweets halála óta, vannak olyan veszteségek, amiknek fájdalmát nem mossa el az idő&#8230;
	- Te találtál valamit? - kérdezte Ange, hogy kissé oldja a nyomott hangulatot.
	- Nem sokat. A ragacsban amit Jessicának csináltam semmi rendellenes nem volt. Minden részecske, amit találtam akár a pacsizás során is odakerülhetett. A csontösszetétel vizsgálata eredményesebb volt.
	- Segít a személyazonosság felderítésében?
	- Egy kicsit. Az áldozat csonterősítőt szedett. Kolekalciferol, fitomenadion, xantángumi&#8230; Ezek jellemző összetevők. Viszont találtam tojáshéj-port.
	- Tojáshéj-port? - vonta fel a szemöldökét Angela.
	- Igen. Régen nálunk is használták, de mára már elavult és csak állatok kezelésénél fordul elő. De Kelet-Közép Európa egyes országaiban még most is összetevője bizonyos készítményeknek.
	Angela pötyögni kezdett.
	- Szlovénia, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Csehország. - sorolta. - Tehát az áldozat ezek közül valamelyik ország állampolgára. Ez még mindig kevés ahhoz, hogy azonosítsuk.
	- Úgy látom, szükségetek van egy friss szemre! - hallatszott egy ismerős hang az iroda ajtajából.
	- Daisy! - kiáltották kórusban a jelenlévők.
	- Te meg mit keresel itt? - kérdezte Hodgins, miközben odagurult a látogatóhoz egy ölelésre.
	- Az egyik rajongói oldalon valaki megosztott egy videót a Jeffersonról, amit ellepett az FBI. Tudtam, hogy valami izgalmas dolog történik, nem maradhattam ki! - vigyorgott, majd megérezte a hátán Dr. Saroyan pillantását, és meghallotta a magassarkú cipők tekintélyt parancsoló kopogását.
	- Úgy értem, egy ilyen fontos ügyben minden segítő kézre szükség van! - helyesbített gyorsan, rettenetesen imitálva a felelősségteljes törvényszéki antropológust.
	- Főleg, ha kevesebb, mint 15 óra múlva el kell engednünk a gyanúsítottakat, és még az áldozat személyazonosságát sem ismerjük, ahogy a halál beálltának idejét sem. Sőt, valójában semmi nyomunk nincs. - jegyezte meg köszönés helyett Cam.
	- Ezek szerint a kihallgatás sem halad túl jól&#8230; - tippelt Hodgins.
	- Valaki elmagyarázhatná, mi folyik itt. - vetette közbe Daisy csak úgy mellékesen.
	- Nekem sem ártana egy rövid összefoglaló, hogy is állunk&#8230; - hagyta jóvá Dr. Saroyan. Hodgins és Angela összenéztek, végül a bogaras fickó kezdett bele a magyarázatba.
	- Valaki csupasz csontokat helyezett el a csontszoba egyik tárolóegységében. Mivel tegnap a bloggertalálkozó összes résztvevője járt a bűnügyi laborban, így mindegyikük gyanúsított, viszont ennél több nyomunk nincs.
	- Az áldozat nő, a húszas éveiben. - vette át a szót Angela. - Brennanék szerint ő is blogger lehet, legalábbis ülőmunkával foglalkozott és sokat gépelt. Hodgins kiderítette, hogy valószínűleg lengyel, cseh, magyar, szlovén vagy szlovák állampolgár.
	- A koponyarekonstrukció nem segített? - kérdezte Daisy naivan.
	- Nincs meg a koponya. - magyarázta Dr. Hodgins.
	- Ráadásul Brennan szerint a halál oka sem állapítható meg nélküle.
	- Szentséges Makaróni, ez aztán az ügy! - füttyentett Miss Wick, azonban Dr. Saroyan arckifejezése elnémította.
	- A kamerák nem mutattak semmit, úgyhogy most a blogokat olvasom, hátha találok valami&#8230; Nem is tudom már, mit keresünk igazából. - csüggedt el Angela.
	- Várjunk csak! - kapta fel a fejét Hodgins. - Emlékeztek arra a kattant lányra a viselkedéselemzőktől? Aki segített megtalálni azt, aki miatt&#8230; - itt lenézett béna lábaira és a kerekesszékre.
	- Karen Delfs? - Camnek sikerült leghamarabb előkotorni a pszichomókus nevét emlékezetéből.
	- Igen, igen! Segíthetne Angelának átnézni a blogokat. Egy profil talán segítene az ügyünkön&#8230;
	- Normál esetben eléggé reménytelen ötletnek tartanám&#8230; - kezdett bele Dr. Saroyan &#8211; De most minden szalmaszálba belekapaszkodok. Felhívom Caroline-t.
	- És én&#8230; Mit csináljak? - kérdezte Daisy, mint aki most jár itt először.
	- Úgy hallottam, Dr. Fuentesnek elkél a segítség a csontok újraellenőrzésében és a katalogizálásban. - vetette oda Cam, miközben a füléhez emelte a telefont.
	- Rajta vagyok! - ugrott fel Daisy, azzal már indult is, hogy magára öltse laborköpenyét.

	13:01 Dr. Temperance Brennan kiadója

	- Ez az ügy aztán megdobja az eladásokat! - jegyezte meg elégedetten az öltönyös fickó, majd hátradőlt karosszékében.
	- Azért egy kicsit hátborzongató&#8230; - próbálkozott félénken a titkárnő.
	- Áhh&#8230; Nincs érzéked az üzlethez, Fiona. - legyintett a főnök. - Akárki csinálta ezt a kalamajkát, szívességet tett nekünk vele.
	- De&#8230; Nem kerülhetünk bajba miatta? - eresztett meg egy újabb hozzászólást a lány. - Csak mert&#8230; Tudja, a mi rendezvényünk, meg minden&#8230;
	- Ugyan! Nem vagyunk felelősek azokért a bloggerekért. A rendezvényünknek semmi köze az egészhez.
	A következő pillanatban megcsörrent a telefon. Az igazgató nagylelkűen megvárta, míg a titkárnője odafárad az íróasztalához, melyen épp a lábait pihentette, és felemeli a kagylót.
	- Dr. Brennan az. Önnel akar beszélni. - tudósított Fiona.
	- Ááá, Dr. Brennan! Örülök, hogy hallok magáról. Hogy van? - hadarta a férfi, miközben negédes mosollyal jelezte a titkárnőjének, hogy egyáltalán nem gondolja komolyan, amit mond. Aztán lefagyott arcáról a mosoly. - Hogy mi&#8230; Micsoda?! Ezt meg hogy&#8230;? Mi?! Nem, várjon, várjon&#8230; A francba! Letette.
	- Mi történt, Uram? - kérdezte a lány, ha lehetséges még inkább megszeppenve.
	- Az a buta liba kirúgott minket.
	- Kirúgott?
	- Ki. Azt mondta, nem bízza olyan ostoba emberekre a könyveit, akiknek az elővigyázatlansága gyilkossághoz vezethet.
	- De hát&#8230; Mégis mire gondolt? - kérdezte a titkárnő, noha pontosan tudta a választ. Magában lepacsizott ezzel a Dr. Brennannel.
	- Szerinte jobban le kellett volna ellenőriznünk, kiket hívunk meg a bloggertalálkozóra. Csak azt szabadott volna beengedni, akinek előzetesen tisztáztuk a személyazonosságát. Micsoda hülyeség! - a nyomaték kedvéért öklével az asztalra csapott. - Modern világban élünk, az e-mailben küldött ellenőrző kód teljesen elégséges biztonsági óvintézkedés&#8230;
	&#8222;És olcsó.&#8221; - tette hozzá magában a titkárnő.
	- És mi lesz a mostani megjelenéssel, Uram? - kérdezte Fiona.
	- A doktornő őméltósága visszavásárolja a jogokat és az összes nyomtatásban megjelent példányt&#8230; - a lány ezt már nem bírta mosolygás nélkül megállni. Egyre inkább felnézett Dr. Temperance Brennanre, pedig soha egyetlen könyvét sem olvasta.
	- És te? Miért is vagy itt? Mit akarsz? - kérdezte cseppet sem barátságosan az igazgató, majd arckifejezése megváltozott, és méregetni kezdte fiatal beosztottja testi adottságait&#8230;
	- Nos, Uram&#8230; - itt a titkárnő kezei előkerültek a háta mögül, és egy mappát nyújtottak át a férfinek. - Felmondok.

	15:44 Jefferson Intézet, központi emelvény

	- Dr. Brennan, Dr. Brennan, Dr. Brennan! - érkezett meg a szirénaként kiáltozó Daisy, és nem sokkal mögötte Dr. Rodolfo Fuentes, láthatóan kifulladva.
	- Igen, Miss Wick? Valami baj van?
	- Nem! Vagyis igen&#8230; Vagyis&#8230; - mély levegőt vett, majd&#8230; - Épp a csontokat vizsgáltuk újra Rodolfoval, aki egyébként remek szakember, és az akcentusa! Na igen&#8230; A lényeg, hogy rengeteg kávét megittam, hogy jobban tudjak koncentrálni, de persze nem találtunk semmit&#8230; De aztán, hát, biztos a kávé miatt&#8230; Mert ugye az vízhajtó, szóval el kellett mennem mosdóba, és tudja a legközelebb az van, amelyik a csontszoba folyosóján található, és&#8230;
	- Daisy, a lényeget!
	- Igen, igen, bocsánat! Szóval mikor várandósan jártam dolgozni, sokszor kellett abba a mosdóba mennem, mert hát&#8230; Tudja, hogy van ez, ha az ember lánya terhes. Állandó vizelési inger, a hormonok&#8230;
	Dr. Fuentes arckifejezése mostanra teljes ürességet tükrözött, Dr. Brennan még igyekezett tartani a lépést a lánnyal.
	- Szóval gyanús volt, hogy amikor lehúztam, nem olyan hangja volt, mint szokott.
	- És mennyiben releváns az ügy szempontjából egy angol vécé lehúzásának hangja? - Temperance kezdte elveszíteni a türelmét.
	- Nagyon! Mert olyan hangja volt, mint ha valami lenne a tartályban&#8230; Szóval miután végeztem, megnéztem mi van benne, és ott volt! Belerakta a tartályba! - Miss Wick szemei úgy csillogtak, mintha ezzel mindent tökéletesen el is magyarázott volna. Rodolfo és Dr. Brennan egyszerre kiáltottak rá:
	- Mi volt ott?!
	- Hát a koponya!

	***

	- Kész az arcrekonstrukció, de még mindig nincs meg a személyazonossága. - húzta el a száját Angela. - Az áldozat nincs benne az amerikai nyilvántartásban.
	- Ha Kelet-Közép Európából érkezett ide, akkor ez nem csoda. - Dr. Hodgins összevont szemöldökkel vizsgálta a fantomképet. - Kár, hogy a koponya is le volt tisztítva. Így nem igazán lehetünk biztosan a haj és szem színében.
	- Próbálkoztam több-féle variációval, de egyikre sincs találtat. - Ange megnyomott pár gombot az Angelatron kontrollerén.
	- Ha az áldozat ténylegesen a bloggertalálkozóra érkezett ide, nem lehet, hogy a napokban landolt az Államokban? - vetette fel egyre növekvő lelkesedéssel Hodgins. Volt egy ötlete.
	- Lehetséges. Miért?
	- Összevethetnéd a képét a repülőtér biztonsági felvételeivel az utóbbi néhány napról. Hátha megtaláljuk, és akkor a repülési adatok alapján beazonosíthatnánk.
	- Remek ötlet! Hívom Booth-t, hogy szerezze meg a felvételeket. - azzal Angela el is viharzott, Hodgins pedig vállon veregette magát &#8211; Franklin Curtis csontkezével, melyen a hosszas vizsgálódás miatt mostanra véglegesen megkötött a ragasztó&#8230;

	***

	- A halál oka a koponya temporális részét ért trauma. - jelentette kis Jessica Warren. - A gyilkos valamilyen éles tárgyat használt, és nagy erővel vágta neki a csontnak, így az betört, és a szilánkjai az agyba fúródtak.
	- Egy ilyen sérülésbe percek alatt belehalhatott. - egészítette ki Dr. Brennan.
	- Be kell vallanom, jobban éreztem magam, amíg nem tudtuk a halál okát&#8230; - jegyezte meg halkan a gyakornok.
	- Az igazság előbbre való a személyes érzelmeknél, Miss Warren. - Jessica már épp nyitotta volna a száját, hogy vitába szálljon, de Dr. Hodgins épp jókor érkezett.
	- Réznyomokat találtam a koponya szilánkjain, a törés helyén.
	- Tehát egy rézből készült, éles tárgyat keresünk? Ez nem szűkíti le nagyon a kört. - csóválta a fejét Jessica.
	- Angela próbál egyezést találni a fegyver lenyomata alapján, de ennyi információ kevés ahhoz, hogy pontosat tudjon mondani.
	- És már csak alig több, mint fél napunk van.
	- A reptéri felvételek nem vezettek nyomra? - kérdezte Brennan.
	- Nem. Túl sok találat lett, a felvételek pedig rossz minőségűek. Hatalmas szerencse kéne ahhoz, hogy időben megtaláljuk a gyilkost&#8230; - húzta el a száját Hodgins.
	- Az eddig lezárt számos ügyünket sem a szerencse oldotta meg, hanem a tudomány! - csattant fel Bones, elveszítve türelmét. Talán őt zavarta a leginkább, hogy csak részinformációk és feltételezések álltak rendelkezésükre a nyomozás során. Többet remélt a koponya megtalálásától is. Három gyakornokkal dolgozott az ügyön, és mégsem volt képes megoldani. Dr. Temperance Brennan ölni tudott volna valami kézzel fogható bizonyítékért&#8230;
	Szerencsére erre nem került sor, mert ekkor belépett a szobába Cam, arcán a Találkozó kezdete óta most először derült arckifejezéssel.
	- Azt hiszem, találtunk valamit!

	18:32 Jefferson Intézet &#8211; vacsoraidő

	- Aubrey, barátom. Kérlek mondd, hogy van valami használható azokban a dobozokban ott előtted. - mondta Hodgins kérlelően a videóbeszélgetés másik oldalán ülő FBI ügynöknek. Aubrey kissé zavartan lepillantott az előtte heverő barna dobozokra.
	- Használhatónak nagyon is használható&#8230; - morogta, majd kivett egy rózsaszín cukormázzal bevont fánkot az egyik kartondobozból, és beleharapott. - Ráadásul mennyei.
	Hodgins egyetlen röpke rosszindulatú pillanatra szerette volna, ha a fánkfalat megakad a férfi torkán, de aztán túltette magát rajta.
	- Azt hiszem, a másik doboznak jobban fogtok örülni. - magyarázta az ügynök két harapás közt. - A fordítóink segítségével Karen elkészítette az összes jelenlévő blogger profilját.
	- És van köztük gyilkos hajlamú? - kérdezte reménykedve Cam.
	- Több is. De nem ez a lényeg. - Aubreynak sikerült teljesen összezavarni a teamet. Ekkor jelent meg a képben Karen Delfs mindig túl lelkes, és nem kevéssé szétszórt alakja.
	- Bocsánat, itt vagyok! Csak szükségem volt egy káv&#8230; Hoppá! - a fekete ital gyönyörű ívben löttyent ki a papírpohárból, és eláztatta Aubrey fánkjait.
	- Ó, nemár! - méltatlankodott a férfi.
	- Bo&#8230; Bocsánat, csak&#8230;
	- Nem térhetnénk rá az ügyre végre?! - Dr. Brennan még soha nem gyűlölt egyszerre két olyan finom dolgot, mint a fánk és a kávé.
	- Szóval az egyik blogon találtam valami furit. - kezdett bele a magyarázatba Karen. - A régi bejegyzések olvasgatásával kezdtem, de aztán sikerült mellékattintanom, és megakadt a szemem valamin az egyik mostani bejegyzésen a találkozóról.
	Aubrey kitette a monitorra az érintett blogról készült képernyőképeket.
	- Ennek a Sophie-nak van egy jellegzetes szóhasználata. Először elsiklottam felette, mert akár elírás is lehetett volna, de aztán több alkalommal is felbukkant. Igazság szerint, minden alkalommal&#8230;
	Piros keretezés jelent meg a blog képernyőképeinek a szövegein.
	- &#8222;Zsebláma.&#8221;*
	- Zsebláma? - kérdezett vissza Angela zavartan.
	- A zseblámpa szó kicsavart változata. Minden egyes alkalommal, amikor felbukkan a szó, így írja. Direkt. - magyarázta Karen.
	- De hát ennek mi a jelentősége?
	- Egy blogger, aki szándékosan elírja a szavakat&#8230; Ettől csak még kattantabbnak tűnik, de gyilkos nem lesz.
	- Hogy nektek mindent a szátokba kell rágni&#8230; - jegyezte meg vicceeskedve Aubrey. Jutalma öt pár lesújtó pillantás volt.
	- Az alsó képen a Találkozóról posztolt egyik bejegyzést láthatjátok. &#8222;Összebarátkoztam a biztiőrrel. Menő Jefferson-logós zseblámpája van! Talán nekem adja, ha szépen kérem...&#8221;
	- Zseblámpát írt. Helyesen írta! - kiáltott fel Jessica. Aubrey elismerő és egyben szeretetteljes pillantást vetett a lányra.
	- Tudom, ez még önmagában nem bizonyít semmit. - jegyezte meg bocsánatkérően Karen &#8211; De ezek után jobban megnéztem magamnak ezt a bloggert, és a régi bejegyzéseinek egyáltalán nem ilyen a stílusa és a megfogalmazása!
	- Személyazonosság-lopás? - Hodgins felöltötte professzionális összeesküvés-elmélet gyártó arckifejezését.
	- Ezt könnyen leellenőrizhetjük. - mondta Angela, és már bele is kezdett a kutatásba. - Összevetem a régi bejegyzésekben található mintázatokat más online szövegekkel. A találatok alapján pedig&#8230; Bingo!
	A képernyőn egy online novellapályázat győztesének neve virított, mellette pedig egy kép a lányról.
	- Nem tudom kimondani a nevét&#8230;
	- Zsófia Kökény? - ejtette ki hibátlanul Jessica. - Most mi van? Egyszer elkezdtem tanulni magyarul, de aztán inkább más felé koncentráltam az energiáimat&#8230;
	- Nagyítsd ki a képet, Angela! - kérte Dr. Brennan. A felnagyított képen már jól látszott mindaz, amire Bonesnak szüksége volt. - A magassága és az életkora megfelelő. A rendellenes testtartás súlyos scoliosisra utal. Az arccsontok állása szintén egyezik.
	Angela megfelelő színűre állította az áldozat fantomképének haját és szemeit, és egymás mellé helyezte a két képet.
	- Ő az. Ő az áldozat.
	- De akkor ki az, aki a nevében érkezett&#8230;?

	19:14 &#8211; J. Edgar Hoover épület, FBI &#8211; A kihallgatószoba aznap nem unatkozik

	- Anna Farkas. Magyar származású, két éve tanulni érkezett az Államokba, de kitették az egyetemről, és most taxisofőrként dolgozik. Nem túl fényes pálya&#8230; - jegyezte meg Aubrey ügynök.
	- Mindig van lejjebb. - egészítette ki Booth ügynök, megvetéssel a hangjában. - Maga megölt egy lányt. Épphogy betette a lábát az országba, maga megölte és a csupasz csontjait becsempészte egy államilag elismert kutatóintézet laborjába. Mindezt azért, hogy részt vehessen egy idióta találkozón!
	- Nem öltem meg senkit. - felelte a gyanúsított faarccal.
	- Vége van, Anna! Beazonosítottuk a maradványokat és tudjuk, hogy te loptad el a személyazonosságát. - Aubrey szándékosan kerülte, hogy ki kelljen mondania az áldozat nevét. Lényegesen veszített volna látszólagos tekintélyéből, ha megpróbálkozik vele&#8230;
	- Az még nem gyilkosság. - vonta meg a vállát a lány.
	- Nem, de ahhoz elég, hogy végzést szerezzünk. A kancsik épp most kutatják át a lakásodat. Jobban jársz, ha beszélni kezdesz. - Booth farkasszemet nézett Annával. Végül telefon csörgése szakította meg a pillanatot. A különleges ügynök felállt, és becsukta maga mögött az ajtót.
	- Bones mondd, hogy megvan a gyilkos fegyver! - szólt bele a telefonba.
	- Megszabadult tőle. De most már tudjuk, mi volt az. Egy jégkaparó, ami kötelező felszerelése a taxiknak. Az övében nem volt, azonban vérnyomokat találtunk. Gondos volt, de nem eléggé.
	- Kösz, Bones! Elkaptad!
	- Csapatmunka volt.

	***

	- Mi történt, Anna? Az a találkozó kissé szegényes indítéknak tűnik egy olyan alapos személy számára, mint amilyen maga. - próbálkozott ismét Aubrey. A gyanúsított szemében most már éledezni kezdett valamilyen érzelem-féleség.
	- Régen jóban voltam Sophie-val. Tőlem kapta az első Brennan-könyvét. - kezdett bele ködös tekintettel. - Én találtam ki az egész blog-dolgot. Minden, ami azon az oldalon megjelent, az én öltetem volt.
	- És Sophie ellopta magától, ezért megbosszulta&#8230; Évekkel később?
	- Nem. Összevesztünk, elváltak az útjaink, én Amerikába jöttem, ő meg blogolt tovább és gyűjtötte a rajongókat. Aztán hallottam erről a találkozóról. Láttam az oldalán, hogy őt is meghívták rá. Gondoltam, esetleg összefuthatunk, megbeszélhetjük a dolgokat&#8230; Kibékülhetünk.
	- Fejbe vágni valakit egy jégkaparóval elég pocsék módja a kibékülésnek&#8230; - jegyezte meg Aubrey csak úgy mellékesen.
	- Az egész hülye véletlenek egymásutánja volt! - fakadt ki a lány. Most már határozottan dühösnek tűnt. - Az én taximba szállt be a reptéren. Beszélgetni kezdtünk, de tudják, másról se tudott beszélni, csak a találkozóról, és hogy milyen jó Magyarország első számú Brennan-rajongójának lenni. Mintha magától bukkant volna rá a könyveire&#8230; Az orrom alá dörgölte az egészet! Ő nemzetközi bloggertalálkozókra jár, míg én vezethetem azokat a tetves taxikat! Hát hol igazságos ez?!
	- Ezért inkább megölte?
	- Nem! Nem szándékosan tettem. Egyszerűen&#8230; Elpattant bennem valami, felkaptam az első kezem ügyébe kerülő tárgyat, és&#8230; Csak azt akartam, hogy elhallgasson.
	- És miután elhallgattatta, lecsupaszította a csontjait, és becsempészte őket a Jefferson Intézetbe. - most Booth arca volt kifejezéstelen.
	- Mikor ráébredtem, mit tettem, rájöttem, hogy még előnyt is kovácsolhatok belőle. Tudtam, ha csak simán elrejtem a testet, úgyis megtalálnak. Nem lehetek okosabb Dr. Temperance Brennannél&#8230;
	- Ezt eltalálta. - morogta a különleges ügynök.
	- Arra gondoltam, ha már mindenképp megtalálnak, legalább méltó módon tegyék. Legalább egy nehéz ügy akartam lenni, egy olyan, amire emlékeznek&#8230; Valami, ami könyveket ihlet! És persze&#8230; Ha nem találják meg ilyen gyorsan azokat a csontokat, még akár meg is úszhattam volna. Rendben lezajlott volna a Találkozó, és legalább egyszer az lehettem volna, akinek lennem kellene! Csak egyszer az életben&#8230;
	- Úgy érti, őrült gyilkos? - vetette közbe Aubrey.
	- Nem! Elismert személy. Legalább az olvasóim felnéztek volna rám! - Anna arca furcsa, álmodozó kifejezést öltött.
	- Úgy érti, Sophie olvasói&#8230;
	- Nekem járt volna mindez! - kiáltott a lány.
	- Magának egy valami jár mindazért, amit tett&#8230; - azzal Booth ügynök felállt, és bilincsét a gyilkos csuklójára kattintotta. - És jó sokáig lesz alkalma élvezni. Anna Farkas, letartóztatom&#8230; - itt a különleges egy pillanatra elakadt. - Tudja kinek a megöléséért!

	21:11 Alapító Atyák

	Aznap este még a bloggereknél is furább társaság ült egy asztalnál az Alapító Atyákban. Két különleges ügynök, egy pszichológus, egy törvényszéki patológus, három törvényszéki antropológus &#8211; egy kubai férfi, egy amerikai nő, és az Egyetlen Dr. Temperance Brennan &#8211; valamint egy gyakornok, egy entomológus és hivatásos összeesküvés-elmélet gyártó, és a felesége, aki leginkább művészként szeretett hivatkozni magára, noha tudománya már jóval meghaladta ezt az egyszerű kis jelzőt.
	- Ismeritek azt a viccet, amikor a törvényszéki antropológus és az FBI ügynök bemegy a kocsmába&#8230;? - kérdezte borospohárral a kezében Jessica Warren.
	- Azt hiszem, mind jól ismerjük. - vigyorodott el Hodgins, és szeretetteljesen végignézett a társaság tagjain.
	- Az jó, mert sokáig tartana elmesélni. - mosolygott kajánul a lány.
	- Azért én sajnálom azt a bloggert&#8230; - jegyezte meg halkan Karen. A nő az egész este folyamán elég csendes volt.
	- Tudod, hogy&#8230; Milyen ember lehetett? - kérdezte óvatosan Angela. - A blogja alapján, úgy értem.
	- Hát&#8230; Nehéz megmondani ennyiből. De&#8230; Volt egy poszt, ami azt hiszem sokat elárul róla. - azzal a telefonja után kezdett kutatni. Miután végigkotorta a teljes táskáját, és kétszer elejtette a készüléket, végül nagy nehezen megtalálta a keresett bejegyzést az ő nyelvükre lefordítva.

	
	&#8222;Szeretném megköszönni Dr. Temperance Brennannek, amit a könyveitől kaptam. Nem csak egy új érkelődés, és rengeteg hasznos tudás számára nyitotta meg az utat előttem, de barátokat is kaptam tőle, ha nem is közvetlenül. A történetei közösséget építenek &#8211; összehozzák azokat az agyasokat, akik másként nem találnák meg egymást. Hat nagyon jó barátot köszönhetek ezeknek az izgalmas történeteknek, ennek a nőnek, és ennek a tizenkét évnek. De kezdek nagyon érzelgős lenni&#8230; Azt hiszem, csak annyit akarok mondani: Köszönöm, Dr. Csont!&#8221;

	*zsebláma &#8211; copyright by o.n.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[hullaviasz: Azbeszt as you can (FFF-FC)/2. (befejező rész)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705097</link><pubDate>2017-03-10 20:41:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Előző fanfiction: Azbeszt as you can (FFF-FC)/1.
]]></description><encoded><![CDATA[
	- Ó, jaj, ó, jaj, hát el lehet ezt hinni? &#8211; jajveszékelt a fejét fogva Rowney. &#8211; Micsoda balszerencse, amikor már azt hittem, hogy ennél nem is lehetek pechesebb, erre tessék.

	- Kérem, nyugodjon meg &#8211; próbálta csitítani Macklenmoore.

	- De hát miért akarná ez a cég ellopni vagy tönkretenni a kutatásomat?

	- Ezt még mi sem tudjuk &#8211; morogta kissé bosszúsan Brennan. &#8211; Azért kell beszélnünk a laborjának összes tagjával, hogy mindezt kiderítsük.

	- Értem, értem, rendben &#8211; egyezett bele a professzor.

	Rowney ezek után gyorsan összehívta a kutatócsoportját a phD-diákokat is beleszámítva, és meghagyta nekik, hogy az összes kutatási anyagukat és mintáikat gyűjtsék össze, és hozzák magukkal. Mindeközben Macklenmoore is összehívta az embereit, hogy egytől egyik alaposan megvizsgálják, hogy minden megvan-e.

	- Mégis miért van erre szükség? &#8211; fakadt ki az egyik doktori hallgató, miután Macklenmoore elmagyarázta, hogy mire készülnek. &#8211; Az épület bezárása miatt van épp elég dolgunk a pakolással, és azzal, hogy megakadályozzuk a kísérleteink totális tönkremenetelét. Éppen elég időt elpazaroltunk azzal, hogy ide-oda hurcoljuk és újrakategorizáljuk az anyagainkat, erre most határozatlan időre elviszik, miközben az ösztöndíjamon ketyeg az óra!

	- Én is akadémikus vagyok, úgyhogy pontosan tudom, milyen bosszúságon és nyomáson mennek most keresztül &#8211; válaszolt Brennan. &#8211; De itt egy hete meghalt egy húszéves diáklány. A barátai azt mondták, hogy ő is doktorit szeretett volna, úgyhogy szívesen lett volna a maga helyében, de ez már soha nem történhet meg, mert valaki erőszakkal elvette az életét. Itt gyilkosság történt, az ég szerelmére, tágítson már egyet a perspektíváján!

	Erre halálos [elnézést &#8211; a szerk.] csend kerekedett a teremben, amelyet kihasználva Macklenmoore határozottan hozzátette.

	- Van még valakinek ellenvetése, kérdése?

	Mivel újfent csend volt a válasz, a rendőrök, Macklenmoore és Brennan nekiláttak a teljes Rowney-labor leltárának ellenőrzéséhez.

	*

	- Mr. Wakefield, ön eleinte nagyon ellenkezett az ellen, hogy leltárba vegyük a doktori disszertációjához használt mintáit. Azon töröm a fejem, hogy ez vajon azért volt, mert nem akarta, hogy kiderüljön, hogy csak nem az egész baktériumkultúrája eltűnt, amiről nem szólt a professzorának?

	- Ne válaszoljon a kérdésre &#8211; javasolta az ügyvéd a doktori hallgatónak, aki a kihallgatóteremben ült egy nyomozóval és Macklenmoore-ral.

	- Inkább hálásnak kellene lennem &#8211; felelte a diák, figyelmen kívül hagyva az ügyvéd tanácsát. &#8211; Így legalább megtudtam, hogy nincsenek meg.

	- Ezek szerint nem tudta, hogy eltűnt? &#8211; kérdezett tovább a nyomozó.

	- Ezidáig nem.

	- Kézenfekvő.

	- Van fogalma róla, mekkora kavarodás támadt a Zoológia bezárása miatt, főleg úgy, hogy csak naponta két órára jöhettünk be életben tartani a baktériumokat, és pakolni &#8211; gúnyolódott Wakefield. &#8211; Ebben a zűrzavarban biztos elfelejtettem rendesen felcímkézni a mintákat, és a kiköltözés során elkavarodtak. Tudom, jobban kellett volna figyelnem, de talán ez bocsánatos bűn, és bőven megkapom a büntetésemet az iszonyatos késéssel, ami ebből következik.

	- Hogyne &#8222;bocsánatos bűn&#8221;, ha a minták elhagyásáról van szó. Ha viszont eladja egy veszélyes vegyszerekkel és eltávolításukkal foglalkozó cégnek, az már kicsit problémásabb.

	- Mi a halálról hadovál?

	- Részben a halálról is beszélünk &#8211; vette át a szót Macklenmoore. &#8211; Mondja, Mr. Wakefield, egészen pontosan miről szól a doktori disszertációja?

	- Egy antibiotikumokra rezisztens TBC baktérium rezisztenciájának visszafordításáról. A rezisztencia kialakulásának mechanizmusát, ha megértjük genetikai alapon, akkor génmanipulcióval vissza lehet fordítani. Mivel a rezisztens típusok többnyire kevésbé versenyképesek a vad típusnál, a nem rezisztens verzió kiszoríthatja a rezisztens baktériumot, amit azután antibiotikumokkal el lehetne pusztítani. Elméletben magát a visszafordítás folyamatát a TBC-n kívül más baktériumra is lehetne használni.

	- Ez elég forradalminak hangzik &#8211; ismerte el Macklenmoore. &#8211; Különösen akkor lenne jelentős, ha például&#8230; nem is tudom, mondjuk, elszabadulna egy rezisztens TBC baktérium.

	- Ha nem is éppen TBC, de valamilyen rezisztens baktérium el fog szabadulni a nem is olyan távoli jövőben, arra mérget vehet.

	- Köszönöm, én inkább nem vennék mérget, de az Azbesthos We Can Inc. kapva kapott az ajánlatán.

	- Miről beszél már megint? &#8211; csattant fel a diák.

	- Akármit is mondanak, semmiképpen ne reagáljon &#8211; figyelmeztette az ügyvéd.

	- Nézze, Wakefield, nekem van egy hipotézisem &#8211; kezdte Macklenmoore. &#8211; Mikor azbesztot találtak az épületben, maga megtudta, hogy létezik ez a cég. Közben rájött, hogy míg a kutatási témája tökéletes választás volt, a modell élőlényt kicsit benézte. Viszont a kutatása sokkal értékesebb lenne, ha egy konkrét világméretű problémát oldana meg, például egy rezisztens TBC járványt. Mindeközben a cég is jól járna, hiszen melyik hadsereg ne fizetne egy potenciálisan halálos baktériumért, amelyiket semmilyen antibiotikummal nem lehet megförmeszteni?

	- Nevetséges &#8211; morogta Wakefield, de Macklenmoore közbevágott.

	- Még nem fejeztem be. Hogy találjon egy indokot a kutatási anyagának eltűnésére, a céggel együtt kitalálták, hogy bezáratják a Zoológiát, ezért extra azbesztet csempésztek a fűtőrendszerbe, ám egy diáklány, aki éppen hazamenni készült, rosszkor volt rossz helyen, és véletlenül szemtanúja volt az esetnek, ami miatt meggyilkolták.

	Wakefield bosszúsan fújtatott egyet, majd félmosolyra húzta a száját.

	- Nagyon érdekes hipotézis &#8211; felelte. &#8211; De attól tartok, az is marad. Ennek a felét sem tudja bizonyítani.

	- Még nem &#8211; vágta rá Macklenmoore &#8211; De csak idő kérdése. Dr. Brennan és az embereim most kutatják át az Asbestos We Can Inc. törzshelyét és raktárait a baktériumok után. Még vannak baktériumai a kísérlet korábbi fázisából, amiket lefoglaltunk. Ha a baktériumok, amiket találunk, genetikai egyezést mutatnak, az bizonyítja a hipotézisemet, akármilyen extravagánsnak is hangzik most.

	A fiú csak legyintett, és az ügyvéd tanácsát végre megfogadva többet nem beszélt. Nem sokkal később Macklenmoore-t és a nyomozót kihívta egy rendőr.

	- Dr. Brennan visszaérkezett.

	Ahogy Macklenmoore kisietett, Brennan csalódott arca fogadta.

	- Semmit nem találtunk &#8211; rázta a fejét.

	***

	- Szóval ennyi? &#8211; kérdezte Anna, miközben a cipője orrával a földet bökdöste. &#8211; Nincs elég bizonyíték, és ezért egyszerűen elengedik őket?

	- Sajnos igen. A rendőrség az elejétől kezdi a nyomozást, de az nem vezet majd sehova. Mi tudjuk, hogy ők tették, de a bizonyíték sajnos nem elég erős &#8211; vallotta be Brennan.

	- Köszönöm, hogy elmondta, mi történt &#8211; nézett végül a szemébe Anna.

	- Szívesen. Tudom, nem jó érzés, hogy megússzák, de talán mégiscsak jobb, hogy tudod az igazságot.

	- Sokkal jobb &#8211; jelentette ki határozottan Anna. &#8211; Az igazságszolgáltatás közel sem olyan fontos, mint az igazság maga. Egyébként sem jön már vissza, akármi is történik a gyilkossal.

	- Ez igaz. &#8211; Sóhajtott Brennan. &#8211; Talán egyszer elkapjuk őket.

	- Talán. Ha a személyzet elkezd gyanúsan véreset köhögni.

	Brennan agyában hirtelen bekattant valami.

	***

	- AZ EGEREK! &#8211; rontott be Macklenmoore irodájába, aki ijedtében akkorát ugrott, hogy bevágta a térdét az íróasztalba.

	- Mi van velük? &#8211; kérdezte a patelláját dörzsölgetve.

	- A cég egyik termében, ahova csak maszkban lehetett bemenni, volt egy csapat egér, amiken hivatalosan egy potenciálisan rákkeltő anyag hatását tesztelték &#8211; magyarázta sietve Brennan. &#8211; Már akkor is feltűnt, hogy sok a vérfolt a bundájukon, de arra gondoltam, hogy lehet, hogy a végső stádiumnak a jele. Az eddig nem jutott eszembe, hogy a vér a bundán nem feltétlenül az egyéntől származik, hanem a többiektől is, akikkel össze vannak zárva.

	- És?

	- Mi van, ha számítottak arra, hogy keresni fogjuk a baktériumokat, ezért teljesen eltűntették őket azzal, hogy beoltották az egerekbe.

	- Mivel a tüdőben elszaporodnak a baktériumok, később újra izolálni lehet őket az egerekből, mire már elvonult a gyanú &#8211; fejezte be a gondolatot Macklenmoore, és vette is a kabátját &#8211; indulás!

	***

	- Szóval akkor mégis letartóztatják őket? Nagyszerű &#8211; jelentette ki Anna mindenféle lelkesedés nélkül.

	- Az egerekben talált baktérium egyezett a korábbi kísérleti baktériumokkal, úgyhogy az eladás bizonyítható. Mind a céget, mind a hallgatót megvádolják gyilkossággal, de sajnos nem olyan erős az ügy, mint szeretném. Van rá esély, hogy végül felmentik őket.

	Anna elhúzta a száját, és bólintott.

	- Tulajdonképpen nem igazán érdekel, hogy mi lesz velük. Luca már sosem jön vissza, akár így, akár úgy.

	Brennan akart volna valami biztatót mondani, legalább annyit, hogy pontosan tudja, min megy most keresztül, de egyszerűen nem volt ereje hozzá.

	- Ez igaz. Szerencsére nem tud azon bánkódni, hogy halott &#8211; mondta végül, de azonnal megbánta.

	Ha Booth itt lett volna, biztosan a kezébe temette volna a fejét erre az érzéketlen kijelentésre, de nagy meglepetésére Anna csendesen felnevetett egy pillanatra.

	- Még szerencse &#8211; helyeselt szomorú mosollyal. &#8211; Csak nekünk, élőknek ennyire szar.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[hullaviasz: Azbeszt as you can (FFF-FC)/1.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705096</link><pubDate>2017-03-10 20:29:27</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	- Utolsó kérdés Dr. Brennannek? &#8211; A moderátor hangja elcsendesítette a tapsot, és a fél hallgatóság keze a magasba lendült.

	Brennan végigfuttatta a tekintetét a jelentkezőkön, majd végül a választása egy barnásvörös hajú, babaarcú, szemüveges lányra esett.

	- Mi a véleménye a Malafouris-féle tárgyi kölcsönhatás elméletről?

	Brennan mély levegőt vett, és az elé készített pohár vízért nyúlt, hogy időt nyerjen a válaszadáshoz. Eddig minden teljesen simán ment oxfordi látogatása során, egyszer sem tévedt el, részt vett egy konferencián, majd tartott egy sikeresnek elkönyvelhető előadást egy nemrég feltárt bolíviai tömegsírról. A diákok meglepő érdeklődéssel fogadták, és az azt követő kérdés-felelet formátumú beszélgetésen Brennan egyetlen kérdező lelkivilágát sem tördelte apró darabokra. Ez azonban ebben a pillanatban változni látszott.

	- Azt szeretném rögtön leszögezni &#8211; kezdte Brennan &#8211; hogy a tárgyi kölcsönhatás elmélet nem tartozik a szakterületemhez, és nincsenek alapos ismereteim róla. Azonban amennyit tudok, arra enged következtetni, hogy habár az érvelés maga meggyőző, és egy új, innovatív látásmódot teremt a késő őskori emberek kognitív állapotának felméréséhez, a tárgyi bizonyítékoktól való eltávolodása miatt az alkalmazhatósága és ezáltal a hasznossága a legnagyobb jóindulattal is kétséges.

	Halk moraj futott végig a termen, majd a kérdező diák rezzenéstelen babaarccal visszakérdezett.

	- De ha csak a csontmaradványokra támaszkodunk, mi a maximum, amit meg lehet állapítani a kognitív képességek evolúciójáról?

	- A koponya térfogatából az agy méretére lehet következtetni.

	- Az agyméretből viszont nem feltétlenül lehet a kognitív képességeket megállapítani, mivel az az agy barázdáltságától függ, ami nem hagy nyomot a csontleleteken. Ezáltal ha kizárólag fizikai maradványokra hagyatkozunk, szinte semmilyen következtetést nem lehet levonni.

	- Ez így van &#8211; értett egyet Brennan. &#8211; De akkor kérdeznék én is valamit, érdemes-e olyasmin gondolkodni, amit soha nem lehet bizonyítani? Származik-e a puszta spekulációból bármiféle haszon az elégedettségen kívül, ami eltölt minket attól, hogy mondtunk valamit?

	Egy pillanatra elcsendesedett a terem, amint egyszerre kezdett el a hallgatóság töprengeni a mélyenszántó kérdésen. A babaarcú lány szemöldökét összevonva elgondolkozott, majd kisvártatva megtörte a csendet.

	- Igaza van, ha csak azt tartjuk &#8222;hasznos&#8221; következtetésnek, ami új tényadat megállapításával jár, akkor a spekuláció teljesen felesleges időpocsékolás, azonban ebben az esetben a paradigmaváltás például szintén nem számítana hasznosnak. Ha például Richard Dawkins Önző gén elméletét vesszük alapul, ott semmilyen tény nem került felfedezésre, mindössze a korábban megalkotott hamiltoni rokonszelekció törvényére, számítógépes szimulációkra és logikára hagyatkozik, mégis forradalmi változást hozott az evolúcióbiológiába, nem az emberek tudásmennyiségét, hanem a gondolkodásukat változtatva meg. Továbbá ezen új gondolkodásmóddal a korábban a darwinizmusnak látszólag ellentmondó esetek, például az altruizmus vagy az államalkotó rovarok viselkedése is megmagyarázhatóvá váltak. Ugyanezt teszi a tárgyi kölcsönhatás elmélet is.

	- Azt hiszem, itt sajnos be kell fejeznünk &#8211; szúrta közbe a moderátor, kihasználva az időleges csendet. &#8211; Sajnos lejárt az időnk, úgyhogy át kell adnunk a termet a következő előadónak. Nagyon köszönjük az Oxford Anthropology Society nevében mindenkinek, aki eljött, és főképp Dr. Temperance Brennannek, hogy időt szakított erre az előadásra.

	A termet még egyszer utoljára megtöltötte a taps, majd a diákok fokozatosan hangosodó zümmögéssel kivonultak az előadóból. Brennan még egyszer kezet fogott az előadást moderáló diákkal, majd gyors léptekkel elhagyta a termet, nagy igyekezettel elkerülve a diáksereget, nehogy még órákig tartó kérdésekkel szóval tartsák. Az Oxfordban konferenciákon és előadásokon eltöltött pár napot meglepően élvezte, de úgy érezte, ennyi pont elég is volt, és örömmel gondolt bele, hogy két nap múlva visszatérhet a megszokott hulláihoz.

	A legidegesítőbb az itteni antropológusokban &#8211; mind a diákokban, mind a professzorokban &#8211; az volt, hogy túlzottan az elméletre specializálódtak. A szociális antropológia keményen dominálta a szakot, és ez meglátszott a diákok gondolkodásán. Épp ahogy elidőzött ezen a gondolaton, maga előtt megpillantotta a két lábon járó bizonyítékot: a babaarcú diákot, aki az utolsó piszkálódó kérdést tette fel neki. Elgondolkodott, hogy vajon megszólítsa, vagy inkább elvágtasson mellette, de mindkettő túl kínosnak bizonyult, így inkább lassan lépkedett mögötte, arra várva, hogy elváljanak útjaik. Azonban nagy bosszúságára a lány kitartóan abba az irányba haladt, amerre Brennan akart menni. Amikor az egyetemi parkban is ugyanarra az ösvényre kanyarodtak, Brennan feladta, és a lány mellé lépdelve megszólította.

	- Szép időnk van, nem igaz?

	A lány felkapta a fejét, de ha meg is lepődött azon, hogy Brennan megszólította, nem mutatta. Inkább nyomottnak tűnt, mint aki napok óta görcsöl valamin, de mindez Brennannek természetesen nem tűnt fel.

	- Nagyon szép &#8211; bólintott végül a lány egy halovány mosoly kíséretében. &#8211; Minden egy árnyalattal szebbnek tűnik, mikor végre hosszabbodnak a nappalok és világos van.

	Brennan egyetértően bólintott, és agyának fogaskerekei vészesen kattogtak, hogy valami válasznak mondható output kipöffenjen az elméjéből.

	- Minden nap erre szoktál sétálni?

	- Majdnem minden nap &#8211; felelte a lány. &#8211; Ez a legrövidebb út a college-om felé, így aztán csak akkor nem járok erre, amikor már bezárt a park, vagy amikor ki sem mozdulok a szobámból.

	- Melyik college-ba jársz? &#8211; kérdezte Brennan.

	- Lancaster college &#8211; válaszolt a lány szemkontaktus nélkül. Láthatóan máshol járt az esze, de ez Brennannek újfent elkerülte a figyelmét.

	- Valóban? &#8211; Brennan hangjából most először csendült ki valódi meglepettség. &#8211; Nekem is ott van az ideiglenes szállásom.

	&#8222;Így aztán várhattam volna, hogy másfelé kanyarodjon&#8221; gondolta magában Brennan. A lány udvariasan megkérdezte, hogy milyennek találja a Lancastert, de szellemileg egyáltalán nem volt jelen, aminek tudatában Brennan biztos megkönnyebbült volna, így hát nagy kár, hogy fogalma sem volt róla. Ahogy a közeledtek a park végén található keskeny patakhoz, a parton sürgölődő rendőrök és helyszínelők feltűnő csoportja megakasztotta a beszélgetést, amelyre egyik fél sem figyelt. Brennan száz méterről is kiszúrta a hullát a szorgosan fényképező helyszínelők gyűrűjében, és minden udvariasságról megfeledkezve szó nélkül elindult a helyszín felé. A diáklány fejéből hirtelen minden vér kiszaladt, és egy hullát is megszégyenítő fehérségűre sápadt, ennek ellenére szédült léptekkel követte Brennant.

	- Elnézést, hölgyem, de ez egy bűnügyi tetthely &#8211; állította meg Brennant egy rendőr. &#8211; Kérem, szíveskedjen tá&#8230;

	- Dr. Brennan! &#8211; kiáltott fel az egyik helyszínelő a háta mögött széles vigyorral. &#8211; Dr. Martha Macklenmoore vagyok, az oxfordi halottkém. Nagy rajongója vagyok, és el akartam menni az előadására, de sajnos pont hívtak az ügy miatt. Különben is nagy szerencse, hogy itt van, ugyanis ez a test különösen előrehaladott bomlási állapotban van, jól jönne egy törvényszéki antropológus szakértelme.

	Brennan bólintott, és gyors léptekkel a maradványok mellé guggolt. Még voltak lágyszövetek a csontokon, de a vér nagy része már elhagyta a testet, így a vörös és lila árnyalatai helyett sárgában pompázott. A belső szervek és a szemek szinte teljesen hiányoztak, és a csontvázon kívül alig maradt az azonosításhoz használható szövet.

	- A medencecsont alakja alapján nő és az ízületi kopásokból ítélve körülbelül húsz éves lehetett &#8211; vágott bele Brennan. &#8211; Körülbelül százhatvan centiméter magasnak tűnik, de az azonosításhoz kapcsolóan ennél többet nem tudok mondani. Az os frontale bal felén pókhálós törések találhatók, amik átterjednek az os temporaléra is. Ez tompa traumára utal, ami nagy eséllyel akár a halál oka is lehet, de ezt csak alaposabb laborvizsgálat után tudnám megmondani&#8230;

	Ebben a pillanatban a lány, aki csendes megfigyelője volt az eseményeknek, tompa puffanással elterült a földön. A hangra több helyszínelő és rendőr felkapta a fejét, és két rendőr gyorsan a segítségére sietett, Brennannel a nyomukban. A szerencsétlen diák fehér volt, mint a fal, de még eszméleténél volt. Brennan már kezdett aggódni, hogy sokkot kapott, de a lány erre gyorsan rácáfolt, mikor lassan felült, és megszólalt.

	- Elnézést&#8230; nincsen semmi bajom&#8230; csak hirtelen&#8230; elgyengültem.

	- Feküdj inkább vissza, nehogy megint elszédülj &#8211; javasolta az egyik rendőr. &#8211; Aztán, ha jobban érzed magad, menj haza. Ez egy lehetséges gyilkosság helyszíne, ezt nem kellene látnod.

	A lány visszafeküdt, ahogy a rendőr javasolta, de a hazamenetel gondolatára hevesen ellenkezni kezdett.

	- Nem&#8230; meg kell hallgatniuk&#8230; a barátnőm&#8230; két napja eltűnt. Nincs a szobájában és nem válaszol az üzeneteire, és ez egyáltalán nem vall rá. Korábban is aggódtam miatta, de most hogy találtak&#8230;

	Nem bírta tovább folytatni és az arcán szétterült a kétségbeesés.

	- Ssh, nincs semmi baj &#8211; próbálta nyugtatni az egyik rendőr. &#8211; Még szinte semmit nem tudunk, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni.

	- Sőt, kizárt, hogy ez a barátnőd lenne, ha két napja tűnt el &#8211; tette hozzá a halottkém. &#8211; Ezek a maradványok legalább két hetesek a bomlás mértéke alapján.

	- Hát, azért akad egy&#8230; &#8211; kezdte Brennan, de Macklenmoore csendre intette.

	- Uraim, valamelyikük lenne olyan kedves, hogy hazakíséri&#8230; hogy is hívnak? &#8211; kérdezte a halottkém lányt, akit időközben talpra segített két rendőr.

	- Anna Banana.

	- Annát &#8211; fejezte be a mondatot a halottkém. A két rendőr bólintott.

	- Tényleg ez a neved? &#8211; bukott ki Brennanből a kérdés.

	Anna megeresztett felé egy fáradt, halvány mosolyt.

	- Kegyetlen világban élünk &#8211; felelte, majd a rendőrökre támaszkodva elindult hazafelé.

	Amint Anna hallótávolságon kívülre került, Brennan rosszallóan a halottkémhez fordult.

	- Értem, hogy meg akarta nyugtatni, de felelőtlen kijelentés volt, hogy ez a halott biztosan nem lehet a barátnője. Még szinte semmit nem tudunk, de a nem és az életkor éppenséggel stimmel.

	- A halál ideje viszont nem &#8211; mutatott rá Macklenmoore. &#8211; Ha két nappal ezelőtt az a lány még életben volt, akkor kizárt, hogy az övé legyen ez a test, hiszen alig van rajta lágyszövet. Legalább két hetesnek, de inkább hónaposnak mondanám.

	- Ez igaz, de valami nem stimmel vele &#8211; vetette közbe Brennan. &#8211; Hol találták meg?

	- A patakból hoztuk fel nem sokkal azelőtt, hogy ön megérkezett. Egy idióta diákcsoport ladikozott ma késő délután, és valamelyik észlénynek kicsúszott a zsebéből a kulcsa. Erre elkezdtek búvárkodni a négyfokos vízben és az egyikük véletlenül egy kezet hozott fel a kulcs helyett.

	- Ezek szerint le volt súlyozva a test?

	- Le bizony. Ha nincs ez a néhány yolo-huszár, talán sose találjuk meg. Csak akkor bukkanhatott volna a test a felszínre, mikor már semmi szövet nem tartja össze, és darabokra esik a csontváz. Ez előre eltervezett gyilkosságra utal, vagy ha maga a tett véletlen is volt, az eltűntetést alaposan átgondolták.

	Brennan nem válaszolt, mert túlságosan el volt foglalva azzal a kellemetlen gondolattal, hogy valami nem áll össze. Ahogy újból tanulmányozni kezdte a testet, hirtelen beugrott neki, hogy mi az.

	- Ha a test le volt súlyozva, és folyamatosan a víz alatt volt, akkor hogy tűntek el a lágy szövetek ilyen gyorsan, és miért nem mutatja a test a vízi bomlás klasszikus tüneteit? Hol a puffadás, vagy a hullaviasz? Ha végig a vízben volt, sokkal inkább friss halottra kellene emlékeztetnie, nem pedig csontvázközeli állapotra.

	- Leginkább ez az, amiért megkértem önt, hogy tanulmányozza ezt a testet, dr. Brennan &#8211; felelte komolyabb hangvétellel Macklenmoore. &#8211; Tudom, hogy csak korlátozott ideig tartózkodik Oxfordban, de szeretném a helyi törvényszéki patológia nevében a segítségét kérni ehhez az ügyhöz. Nekünk is feltűnt a holttest sajátos állapota, és egyelőre halvány fogalmunk sincs, hogyan értelmezzük.

	- Egyelőre nekem sincs &#8211; vallotta be Brennan. &#8211; De örömmel segítek kideríteni. Beszélnem kell a főnökömmel a látogatásom meghosszabbítása miatt, de ha ő beleegyezik, szívesen csatlakozom a nyomozáshoz.

	***

	Brennant majd&#8217; szétvetette az ideg. Cam, amilyen jó főnök volt, megengedte, hogy a nyomozás idejére Angliában maradjon, de Brennan most már kezdte megbánni, hogy felajánlotta a segítségét. Egy nyomozás egyébként is elég lassú folyamat, de általában azért legalább valamerre haladtak, itt azonban még az azonosítás sem sikerült. Mivel igazolványt nem találtak, csakis a maradványokra, és az eltűnt személyek adatbázisára hagyatkozhattak, azonban azok az eltűnt személyek, akik nagyjából a hulla becsült idejével egyezően tűntek el egyáltalán nem passzoltak a test paramétereihez. Továbbá, az országos fogászati leletek sem adtak találatot.

	Mikor a maradék lágyszövetek leforrtak a csontokról, Brennan kiteregette a csontokat az asztalra és hozzáfogott a csontok összerakosgatásához és tanulmányozásához. A legszembetűnőbb sérülés a koponya bal felén volt, ami már az első alkalommal feltűnt neki. Néhány kisebb darab hiányzott a homlokcsontból, de a tompa traumára utaló jellegzetes pókhálós törés így is könnyen felismerhető volt. Az ütés epicentruma a homlokcsonton volt, közel a halántékhoz, és egy fura, vékony, kb. egy centiméter széles és három centiméter hosszú, téglalap alakú bemélyedés jelölte a találati pontot. Ebből Brennan arra következtetett, hogy bár a gyilkos fegyver nem volt különösebben éles vagy hegyes, teljesen lapos sem volt, mivel a mélyedés vonalai túl tiszták volt ahhoz, hogy véletlen csontdarab lepattanása okozza. Ezen felül a törés vonalaiban vörös elszíneződések voltak láthatók, amiből Brennan megállapította, hogy a koponyatörés volt a halál oka, és az ismeretlen halott minden valószínűség szerint gyilkosság (vagy véletlen emberölés) áldozata lett. Az ütés komoly sérülést okozott a homlokcsonton, a koponya legnagyobb csontján, így a gyilkos valószínűsíthetően erős, talán férfi. Ezen kívül a bal ulnán és rádiuszon is láthatóak tompa pre-mortem törések, amit minden bizonnyal akkor szerzett az áldozat, amikor az első ütést megpróbálta kivédeni. Ez azt is megmagyarázza, hogy miért a homlokcsontra sújtott le a gyilkos: sokkal több értelme lett volna, ha a jóval gyengébb halántékcsontot célozza meg, ám előfordulhat, hogy az áldozat megpróbálta elrántani a fejét, így az ütés a homlokot érte. Ez persze semmin nem segített, mert az ütés így is elég volt ahhoz, hogy megsérüljön az agy, ami végül viszonylag gyors halálhoz vezetett.

	- Mivel a fejsérülések erős vérzéssel járnak, mind a tetthely, mind a gyilkos fegyver várhatóan azonosítható lesz vérminták segítségével &#8211; fejezte be Brennan a holttest vizsgálatának narrálását, és lekapcsolta a diktafonját, majd magában morogva hozzátette &#8211; De mindez semmit sem ér, ha nem tudjuk azonosítani.

	Mivel nem jutott már eszébe semmi a csontvázzal kapcsolatban, és eléggé el is fáradt, úgy döntött, megengedélyez magának egy kávészünetet. A büfében összefutott dr. Macklenmoore-ral, aki a kávéjának utolsó cseppjeit szürcsölgette.

	- Hogy halad az analízis? &#8211; kérdezte a halottkém, mire Brennan röviden összefoglalta a kétnapos munkáját.

	- Van valami eredmény a lágy szövetekkel?

	- Nem sok, azon kívül, hogy sok mindent kizárhatunk &#8211; sóhajtott Macklenmoore. &#8211; A toxikológia negatív. Továbbá nincs benne a DNS bázisban, vagyis nem büntetett előéletű. Amennyi apró vért még sikerült kipréselni a szövetekből elég volt egy vérvizsgálatra, amiből megállapítottuk, hogy B, Rh pozitív, és ezzel sikerült a lakosság 8%-ára leszűkíteni a keresést, ha ennek körülbelül fele nő, akkor már 4%-nál tartunk, vagyis mindössze 2millió 400ezer embertől kellene DNS mintát venni és meg is van az áldozat. Nem hittem, hogy ilyen könnyű lesz!

	- 2millió 400ezer ember az rengeteg! &#8211; hüledezett Brennan. &#8211; Ez akár több hónapig is eltarthat.

	- Szerintem is, dr. Brennan &#8211; nevetett a halottkém. &#8211; Csak szarkasztikus voltam.

	- Oh.

	- Brennan diplomatikusan kortyolt egyet a kávéjából, míg Macklenmoore befejezte a sajátját, és felállt az asztaltól.

	- Azt hiszem, ideje visszatérnem a munkához. További szép napot, dr. Brennan.

	Brennan intett neki, de csak félig figyelt oda, mert ismét az ügyön járt az esze. Eddig a halál okán kívül szinte mindennel vakvágányra futottak, de mindebből leginkább az idegesítette, hogy nem sikerült azonosítani az áldozatot, mert anélkül szinte semmire nem mennek. &#8222;Haza akarok menni&#8221;, sóhajtott magában, miközben lehunyta a szemét.

	&#8222;Haza!&#8221; hirtelen kipattant a szeme. &#8222;Hát persze! Rengeteg nemzetközi diák van az egyetemen, akik biztosan nincsenek benne a rendszerben. Nagy kár, hogy ez nem visz minket sokkal előbbre, mivel rengeteg időbe telik, mire az összes lehetséges ország adatbázisán átfuttatjuk a fogászati leleteket.&#8221;

	Brennan a tenyerébe fektette az állát, és kinézett a büfé ablakán át a folyosóra, majd meglepetésére megpillantotta a babaarcú diákot &#8211; Annát. A lány a kezét tördelve magyarázott valamit egy rendőrnek, akinek a testtartásán látszott, hogy az első adandó alkalommal ki fogja tessékelni a lányt. Brennan felpattant és kisietett a folyosóra.

	- Igen, már jegyzőkönyvbe vettük a barátnőd eltűnését, és amint valamilyen nyomra akadunk, értesíteni fogunk, de most egy gyilkossági ügy prioritást élvez, ezért a türelmedet kell kérnem&#8230;

	- De éppen ezt magyarázom! Eltűnt, és találtak egy holttestet nem sokkal utána, ez megérne legalább egy próbát&#8230;

	- Nem adhatok ki információt a nyomozásról, &#8211; vágott közbe a rendőr &#8211; de annyit elmondhatok, hogy az eddigi vizsgálatok alapján kizárt dolog, hogy a barátnőd legyen az. Örülj neki, hogy még van remény, és mi természetesen mindent megteszünk, hogy megtaláljuk. Köszönjük a vallomásodat, így ha nincs más információ, ideje hazamenned&#8230;

	- Elnézést! &#8211; vágott közbe Brennan. &#8211; Válthatnék egy-két szót Annával?

	A rendőr összevonta a szemöldökét, de végül bólintott és sarkon fordult. Brennan fejével a büfé felé intett, és elindult, Annával a nyomában, azonban a büfé helyett egyenesen a laborba vezette, majd egyenesen a tárgyra tért.

	- Miből gondolod, hogy a barátnőd az? &#8211; kérdezte Brennan. &#8211; Nézd, a bomlás ténylegesen túl előrehaladott egy két napos testhez képest, de vizihullának is furcsa, úgyhogy a személyes véleményem szerint a halál idejének becslése nem túl megbízható. Éppen ezért, mivel egyébként sem tudtuk azonosítani, igazán megér egy próbát. Tudsz bármilyen adatbázisról, amiben a barátnőd biztosan benne van?

	- Van egy ötletem, amivel ki tudnám zárni, hogy ő az &#8211; felelte Anna. &#8211; De ahhoz látnom kell a koponyát.

	- Már le vannak tisztítva a csontok &#8211; felelte Brennan.

	- Annál jobb.

	Brennan bólintott, és bevezette Annát a labor ajtaján, majd a kezébe nyomott egy pár gumikesztyűt. A csontváz az asztalon feküdt kiterítve, ahogy hagyta. A lány nem tűnt úgy, mint akit különösebben megrázott a látvány, miközben finoman megfogta a koponyát a tarkónál, és óvatosan összecsukta a két állkapcsot. Egy pillantás bőven elég volt, és azonnal el is engedte a koponyát, mintha megégette volna.

	- Nos? &#8211; kérdezte Brennan értetlenül.

	- Ő az &#8211; Motyogta alig hallhatóan, annál hangosabban szipogva. &#8211; Legalábbis nem tudom kizárni.

	- Honnan tudod?

	Anna várt egy kicsit, hogy lenyugodjon legalább annyira, hogy ne törjön ki könnyekben, majd lassan beszélni kezdett.

	- A barátnőmet Luca Viasznak hívják, és Magyarországról jött, ami megmagyarázza, hogy miért nincs benne az adatbázisban. Egyszer elmagyarázta, hogy mivel az alsó állkapcsa jobban nőtt, mint a felső, ezért a két fogsora nem ér össze a metszőfogaknál.

	Brennan azonnal a koponya mellett termett, hogy maga is leellenőrizze. A két fogsor között valóban legalább egy pizzaszelet-vastagságú lyuk tátongott.

	- Ez önmagában persze nem elég az azonosításhoz &#8211; tette hozzá Anna. &#8211; De remélem, ahhoz legalább elég, hogy figyelembe vegyék a lehetőséget.

	- Nekem elég &#8211; felelte Brennan. &#8211; Még ma elkezdjük összevetni a fogsort a magyar adatbázissal.

	Anna bólintott, de továbbra is a cipője orrát bámulta.

	- Tudom, hogy ez nagyon nehéz most, de muszáj lesz kérdeznem egy pár dolgot Lucáról.

	- Persze. Bármire válaszolok, ha tudok.

	- Gyere, menjünk valami kellemesebb helyre &#8211; javasolta Brennan és a vállánál fogva kivezette a lányt a laborból.

	***

	&#8222;Minél többet tudok, annál kevésbé van ennek értelme!&#8221; Dühöngött magában Brennan, miközben az egyoldalas vázlatára pillantott, amit az ügyről készített. Bár soha be nem vallotta volna, arra gondolt, bárcsak itt lenne Booth, ugyanis amikor úgy tűnt, a bizonyítékok sehova sem vezetnek, az ő ösztöne valahogy mindig elvezette őket a következő nyomhoz. Ugyan Brennan az ösztönt, mint koncepciót humbugnak tartotta, az kétségtelen volt, hogy Booth néha olyan logikai szakadékokat is képes volt átugrani, ami neki soha nem sikerült.

	Mint az a fogászati leletekből kiderült, az áldozat valóban a Luca Viasz nevű másodéves biológushallgató volt a Lancaster college-ból. A szüleinek, barátainak és tutorainak vallomása alapján nem igazán voltak ellenségei, és a tanulmányai is rendben haladtak, nem volt kapcsolatban és nem viselkedett furcsán az eltűnése előtt. Az egyetlen hasznos információmorzsa Annától származott, aki szerint március 7-én látta utoljára, amikor egy öt órától hatig tartó tutorialra indult, amit a naptára alapján egy Christopher Rowney nevű professzor tartott.

	Egyrészt ez jó hír volt, hiszen végre volt honnan elindulni. Másrészt viszont ez bizonyította, hogy Viasz maximum két napja lehetett halott, mikor megtalálták, ami felvetette a kérdést, hogy mégis hogyan került ennyire bomlott állapotba. Brennan többször gondolt arra, hogy valaki direkt leforrázta a holttestet, hogy megnehezítse az azonosítást, mielőtt beledobta a folyóba, ami megmagyarázná, hogy miért nem úgy bomlott le, mint egy klasszikus vizihulla. De akkor miért nem forrázta le teljesen a csontokig? Valamint, még ha van is a városban elég ember, akinek megvan hozzá a tudása, a forralásos tisztítás sok előkészülettel és bűzzel jár, nem lehet csak úgy suttyomban elvégezni.

	Végül bosszúsan zsebre tette a vázlatot, és felállt a székéből, hogy visszatérjen a csontokhoz. Ahogy az eddig elzárt vérkeringés újraindult a lábában, a vádlijához kapott, ami úgy sajgott, mintha ezernyi rovar rágcsálta volna. Ahogy ez a gondolat átsuhant az agyán, visszahuppant a székre, és újra előkotorta a vázlatot. Egy további lehetőség a test lágyszöveteinek eltűntetésére a forraláson kívül a hús megetetése porvafélékkel, amelyek a bogaraknak egy csoportja, amelyek bőrt és egyéb lágyszöveteket félelmetes sebességgel képesek felzabálni. Néhány fajtát Hodgins is használt a laborban, így az egyetem több patológiai vagy biológiai épületében és a múzeumokban is akadhatnak ilyen bogarak. Brennan elégedetten felpattant, hogy közölje az ötletét dr. Macklenmoore-ral. A bogarak megfelelő számban akár két nap alatt teljesen le tudnak csupaszítani egy testet, vagyis körülbelül egy nap elég lett volna, hogy Viasz testét abba az állapotba hozzák, amelyben megtalálták, ami további egy nap ázkódást jelent a patak fenekén, ami a vér nagy részét elmoshatta. Ha a bogarakból vett DNS minta egyezést mutat az áldozattal, akkor be tudják bizonyítani, hogy ténylegesen bogarakkal etették meg a húst, ami betömi az ügyet nagyban gyengítő narratív lyukat az eltűnés idejét és a hulla korát illetően.

	- Ízirájder, testvérem! &#8211; dünnyögte magában Brennan. &#8211; Vagy valami ilyesmi.

	***

	- Ez az utolsó minta? &#8211; kérdezte Brennan, ahogy a Zoológia elé érkeztek a halottkémmel. Péntek délután volt, és miután már napok óta különböző porvaféle bogarakat gyűjtöttek, és DNS-t izoláltak belőlük, már mindketten a tűréshatáraikat feszegették.

	- Igen &#8211; válaszolta Macklenmoore egy elkínzott sóhaj kíséretében.

	Ahogy beléptek az épületbe, meglepetten figyelték, ahogy az ott dolgozó kutatók egymás után vonultak ki az utcára, különféle irodai- és laborkellékeket cipelve az irattal teli dobozoktól kezdve a cserepes növényekig.

	- Itt meg mi történt? &#8211; kérdezte a halottkém a recepcióst, felvillantva a névjegykártyáját.

	- Jövő hétfőtől bezárják a Zoológiát két évre, mert azbesztet találtak a fűtőrendszerben &#8211; felelte a recepciós. &#8211; Pár órája jelentették ki egy rendkívüli gyűlésen, úgyhogy most mindenki szedi a cókmókját, ahogy tudja.

	- Beszélnünk kell a szakvezetővel &#8211; vágta rá azonnal dr. Macklenmoore.

	Ahogy a két nő haladt a laborok felé, a káosz is egyre erősödött, és ahogy számítottak rá, a szakvezető professzor irodája a szervezési káoszciklon mértani középpontjában helyezkedett el. Mikor Macklenmoore udvariasságból bekopogtatott a nyitott ajtón, a szerencsétlen férfi majdnem kiugrott a székéből, majd egy &#8222;mi a halál van már megint&#8221; &#8211; pillantást küldött feléjük. Tulajdonképpen nem állt messze az igazságtól.

	Amint dr. Macklenmoore röviden elmagyarázta a tényállást, a professzor tejfehérre sápadt. Miután kiderült, hogy a Zoológiát jövő héttől hirtelen felindulásból két évre bezárják, ha valaki azt mondta volna neki, hogy lesz ez ma még ennél rosszabb is, valószínűleg bíztatta volna az illetőt, hogy ugyan próbálja csak fokozni. Erre kiderült, hogy ráadásul még egy diák is meghalt. Igazán nagyszerű. &#8222;Bárcsak lennék húsz évvel öregebb&#8221;, túrt bele az idegesítően nem ősz hajába a professzor. &#8222;Ez lenne a tökéletes időpont, hogy nyugdíjba vonuljak.&#8221;

	- Az azbeszt őrület idén ősszel kezdődött, amikor észrevettük, hogy az épület öregebb részein azbesztet tartalmaz a szigetelés. Ekkor persze pánik tört ki a szakosztályon belül, úgyhogy lemértük a levegő azbeszttartalmát, ami szerencsére bőven az egészségügyi határ alatt maradt. Vagyis amíg érintetlen marad, addig nem okoz veszélyt, viszont ha a levegőbe kerül, akkor mezoteliómát [mellhártyadaganat &#8211; a szerk.] okoz. Mivel eddig nem került a levegőbe, ezért kapcsolatba léptünk egy erre szakosodott céggel, hogy tervezzék meg az azbeszt eltávolítását. Ebben az esetben persze időben áthelyeztük volna a kutatócsoportokat és az oktatási kellékeket, mielőtt bezárjuk az épületet. Azonban néhány napja újabb adag azbesztet találtunk a szellőzőrendszerben, ami annyira kockázatos helyen volt, hogy kénytelenek voltunk azonnal bezárni az épületet, de mivel még beletelik egy kis időbe, mire a cég hozzáfoghat a munkálatokhoz, és mire az összes labort kiköltöztetjük, ideiglenesen még be lehet járni, de megszorításokkal. Így természetesen a porva-medencét a rendelkezésükre bocsátom, főleg, ha ez segít megoldani ennek a szegény hallgatónak a gyilkosságát. Különben sem használta senki túl gyakran, így nem lennék meglepve, ha valaki becsempészte a testet a bogarak akváriumába.

	- Ezek szerint akárki használhatta? &#8211; kérdezte Macklenmoore.

	- Igen, legalábbis akinek a magához az épülethez hozzáférése van &#8211; bólintott a professzor. &#8211; Másnak sem lehetetlen, de mindenképpen nehezebb.

	- Köszönjük, hogy időt szánt ránk &#8211; felelte a halottkém, majd elköszöntek.

	A professzor igazán mondani akarta, hogy &#8222;szívesen&#8221;, de nem maradt már ereje, hogy ekkorát hazudjon. Ezért inkább egy halovány mosolyt eresztett meg a nyomozók felé, legalább olyan őszintét, mint amilyet egy kínzókamra-selfie-n erőltet magára az ember.

	***

	Amíg Brennan a szobájában skype-on beszámolót tartott az esetről, Booth csendesen és figyelmesen hallgatta, csak néhányszor szakítva félbe egy-egy kérdéssel. Mikor befejezte, nagyot fújtatott.

	- Nagy megkönnyebbülés, hogy az utolsó DNS vizsgálat sikeres volt. Mind a természettudományi múzeum, mind a patológia vizsgálata negatív lett, de bogarak a Zooloógiáról még tartogattak némi DNS-t az áldozatból.

	- Igen &#8211; hümmögött Booth az állát simogatva &#8211; Ha nem tudtátok volna bebizonyítani, hogy az áldozat ténylegesen akkor halt meg, amikor, akkor nagyon nehéz lenne a későbbiekben bárkit is a tetthez kötni.

	- Szerencsére újabb jó hírrel szolgálhatok! &#8211; kiáltott Angela, amint besasszézott a kamera látószögébe. &#8211; A sebforma alapján, amit küldtél, készítettem egy listát a lehetséges gyilkosfegyver-formákról. Máris küldöm!

	- Köszönöm, Angela! &#8211; derült fel Brennan.

	- Ugyan, szívem! Inkább mesélj, milyen Oxford?

	- Az ügyet leszámítva egészen élveztem &#8211; mosolygott Brennan. &#8211; A konferencia érdekes volt, az előadás is jól ment, és az idő sem pocsék, főleg Angliához képest.

	- Ez elég tömör volt, de jobb a semminél.

	Brennan elengedte a füle mellett a megjegyzést, mivel időközben megérkeztek a szimulált formák, amik passzoltak a gyilkos fegyverhez. Három centiméter hosszú, egy centiméter széles, egyenletes téglalap. Ez sok minden lehet, például asztalszél, asztali lámpa-állvány, sőt akármi lehet, ami önmagában nem téglalap alakú, de olyan a kétdimenziós lenyomata. Brennan elmélyülten rajzolgatni kezdte az opcióit, megfeledkezve a monitor másik oldalán figyelő kollégáiról.

	- Valószínűleg fém volt, mivel vas- és alumíniumrészecskéket találtak a sebben &#8211; motyogta magában Brennan, &#8211; és egyébként is elég keménynek kellett lennie, hogy tiszta nyomot hagyjon a koponyán.

	- Van valami ötleted, hogy hol ölték meg? Az talán leszűkítheti &#8211; javasolta Booth.

	- Utoljára a Zoológián látták.

	- Az jó kiindulópont. Van fémasztal a Zoológián?

	- Nem tudok róla, de a legtöbb laboreszköz műanyagból van, és a bútorok többsége fából készült, műanyag bevonattal.

	- Van esetleg valamilyen gépházféle az épületben?

	- A pincében igen, de a diákok nemigen járnak oda. Mindenesetre egy lehetőségnek jó. Viszont a védekező sérülések az alkaron arra utalnak, hogy valaki fejbe vágta, nem pedig elesett. Valami olyat keresünk, ami elég nagy, hogy betörjön egy fejet, de elég könnyű, hogy lóbálni lehessen.

	- Egy csavarhúzó? &#8211; szúrta közbe Angela, arra várva, hogy Brennan lesújtó pillantást vessen rá.

	Azonban mindez elmaradt, helyette a felvilágosodás jelent meg az arcán.

	- Ez egészen elképzelhető. Főleg, mivel az azbeszthelyzet miatt állandóan szakemberek voltak az épületben. De miért vágna fejbe bármelyikük egy diákot?

	- Nem is biztos, hogy ők voltak &#8211; szúrta közbe Booth. &#8211; Az alapján, ahogy a holttesttel bánt a gyilkos: félig megetette bogarakkal, majd lesúlyozva elsüllyesztette a patakban, úgy tűnik, hogy valamennyi releváns szakértelemmel rendelkezik. Nem lepődnék meg, ha egy tudós lenne, akivel több konfliktust tudnék elképzelni, mint egy azbeszt-eltávolító szakemberrel.

	- Ennek van értelme, de ez mind spekuláció.

	- Eddig minden komolyabb előrelépés az ügyben spekulációból indult &#8211; mutatott rá Booth.

	- Igen, de ugyan meddig tart még a szerencsénk? &#8211; sóhajtott Brennan.

	***

	- Mi volt a véleménye Viaszról? &#8211; szegezte Macklenmoore a kérdést az aznapi sokadik interjúalanynak.

	- Nem ismertem túl jól &#8211; felelte dr. Aziz Amir. &#8211; Elvállaltam, hogy felügyelem a projektjét, úgyhogy beszéltünk néhányszor arról, hogy mi érdekli, és hogy én mit csinálok. Szorgalmasnak és jól szervezettnek tűnt, meg talán egy kicsit döntésképtelennek. Igazán szörnyű, ami vele történt.

	- Tudott esetleg valamilyen konfliktusáról, vagy valamiről, ami aggasztotta? &#8211; folytatta Brennan.

	- Nem igazán. Ahogy mondtam, nem ismertem túl jól, de nekem normálisnak tűnt.

	- Köszönjük, hogy időt szánt ránk &#8211; sóhajtott Macklenmoore.

	- Nincsmit.

	Ahogy éppen távozni kezdett, Brennannek hirtelen eszébe jutott valami.

	- Ön szerint lehetséges, hogy az azbesztszint veszélyesebb, mint amilyennek mondják?

	Dr. Amir, ha meg is lepődött a kérdésen, nem mutatta.

	- Nem hiszem &#8211; felelte kis töprengés után. &#8211; Az azbesztről köztudott, hogy addig nem veszélyes, amíg nem bolygatják. Én egyébként sem aggódtam miatta, mert az F szint, ahol az én laborom van, sokkal újabb építésű, mint az épület többi része. Mivel azután épült, hogy az azbesztet betiltották, ezért azon a szinten biztosan nem is volt.

	- Értem, köszönjük az információt.

	Miután elhagyták Dr. Amir irodáját, Macklenmoore és Brennan az utolsó kihallgatandó interjúalany, dr. Christopher Rowney irodája felé vették az irányt. Ő tartotta a tutorialt, amelyen Viasz a halála napján részt vett.

	- Igen, emlékszem &#8211; vakarta a fejét szórakozottan a professzor. &#8211; Az antibiotikus rezisztencia mechanizmusairól és evolúciójáról beszélgettünk. Természetesen nehéz egy találkozásból leszűrni, de semmi különöset nem tapasztaltam rajta. Nem tűnt úgy, hogy elkalandozott volna, elvégre végig figyelnie kellett, hiszen nem volt jelen más diák.

	- Ezek szerint egyedül hagyta el az épületet?

	- Minden bizonnyal. Nekem még itt kellett maradnom, hogy valamit befejezzek, úgyhogy mikor vége volt a tutorialnak, csak elköszönt, és azóta nem láttam.

	- Akkor minden valószínűséggel maga volt az utolsó, aki élve látta, a gyilkost leszámítva persze &#8211; állapította meg Brennan.

	- Jó ég. Maguk szerint a Zoológián történt?

	- Előfordulhat &#8211; felelte Macklenmoore. &#8211; De ennél többet nem mondhatok.

	- Ó, persze, persze &#8211; kapott észbe a tudós. &#8211; Nos, nem hiszem, hogy sok információval tudnék szolgálni, de ha valamiben segíthetek, csak szóljanak.

	- Köszönjük professzor &#8211; mosolyodott el Macklenmoore. &#8211; Mondja, hogy viseli a Zoológia bezárását.

	- Ó, szörnyű, szörnyű! &#8211; emelte égnek a kezét Rowney. &#8211; Ha tudnák, mekkora a káosz! Mindenki ezerfelé próbál kommunikálni, hogy találjon egy szabad zugot, ahova beköltöztetheti a laborját, és addig is épphogy be tudunk járni elégszer, hogy a jelenleg folyó kísérleteinket életben tartsuk. Mivel nálunk baktériumok is vannak, azokat is etetni kell ám! Szerencsére nem túl kényesek, de kényesebbek, mint gondolnák&#8230; Nem minden baktérium bírja, hogy egy agar-agar táptalajon növesszék, főleg nem a rezisztensek, mert azok sokszor kevésbé versenyképesek a vad típusnál&#8230; Aggódom, hogy amennyire korlátolt a hozzáférésünk, szerencsétlenek meg fognak pusztulni, így aztán kezdhetjük az egészet elölről. Szerencsére a doktori diákjaim folyamatosan menekítik ki őket, de lassan megy a folyamat, mert minden nap maximum két órát kapunk. Két órát! Elhiszik ezt önök? Egyetlen egy másik labor sincs ennyire megszorítva, mint az enyém! Micsoda balszerencse, hogy pont egy szellőzőrendszeri azbesztcsomó mellett van elhelyezve&#8230;

	A professzor szóáradatának se vége, se hossza nem volt, és Brennan látta, hogy Macklenmoore esze már rég máson jár, ám az utolsó mondat megragadt Brennan agyában.

	- Elnézést, professzor! &#8211; Szakította félbe. &#8211; Jól hallottam, hogy azt tetszett mondani, hogy egy azbesztcsomó mellett van a laborja?

	- Igen, igen, el tudja ezt hinni?

	- Épp ez az, hogy nehezen hiszem el &#8211; felelte Brennan. &#8211; Melyik szinten is van az önök laborja?

	- Az F szinten. Képzelje, minden nap hat sor lépcsőt kell megmásznom, mert a liftben körülbelül annyi hely van, mint egy kenyérpirítóban, én meg 190 centi magas vagyok&#8230;

	- Az F szinten? &#8211; vágott közbe Brennan. &#8211; Ez érdekes, mert épp az előbb beszéltünk Amir professzorral, aki azt mondta, hogy az F szint azután épült, hogy az azbesztet kivonták a forgalomból.

	Erre már Macklenmoore is újfent felkapta a fejét.

	- Márpedig nekem mutatták, és bizony jó nagy csomó azbeszt van abban a szellőzőben, ami a folyosónkon fut át. Megmutatnám, de nagyon szigorúan le van zárva, mi is csak napi két órára mehetünk be a laborba. Két órára! Hát el lehet ezt hinni?

	- Azért mi mégiscsak megnéznénk &#8211; vágott közbe Macklenmoore.

	***

	Az F szint folyosója fénykorában cseppet sem volt félelmet keltőnek mondható, de az evakuálását követően kongó ürességével, enyhén vibráló fényeivel és a cipőtalpak alatt hangosan csikorgó műanyag padlójával már thrillerhez méltóan kísértetiessé vált. A lépcső tetején a folyosó kettéágazott, majd mindkét elágazás két-két további folyosóra bomlott. A falakon nagyjából térdmagasságban tintával rajzolt vonalak húzódtak végig, amelyek a későbbi bontás helyét jelölték meg. Ennek mentén Rowley professzor és egy szakember végigvezette Brennanéket a folyosókon, a legnagyobb azbesztkoncentráció pontja felé.

	- Itt volnánk &#8211; a férfi egy pontra mutatott, ahol a cső szét volt csavarozva. &#8211; Egyelőre nem veszélyes, de ha lehet, ne nyúljanak hozzá.

	Brennan és Macklenmoore zseblámpákkal leguggoltak a kicsavarozott csődarab mellé, amelyet vékony, de könnyen észrevehető azbesztréteg fedett. Amíg, Macklenmoore a nagyobb csődarabokba világított bele, Brennan UV lámpával körbevilágított.

	- Nézze &#8211; kopogtatta meg a halottkém vállát.

	A padlót az UV fény hatására hirtelen egy hatalmas fehéren foszforeszkáló folt terítette be, amelyen vonszolásnyomok látszódtak, valamint a széleket kisebb vérpöttyök díszítették.

	- Azt hiszem, megvan a tetthely &#8211; állapította meg feleslegesen Brennan.

	- Hogyan találtak rá erre az azbesztfoltra? &#8211; kérdezte Macklenmoore a szakembert.

	- Az egyik kollégánk fedezte fel, miközben felméréseket készítettünk az azbeszt elhelyezkedéséről és mennyiségéről.

	- Lehetséges lenne egy hasonló darabot kivenni a csőből egy másik helyen? &#8211; kérdezte elgondolkodva Macklenmoore.

	- Lehetséges lenne, de minek? &#8211; ráncolta a homlokát a férfi.

	- Egy gyilkossági ügy megoldásához &#8211; felelte a halottkém. &#8211; Ha kell, bírósági végzést is szerzek.

	***

	- Tudtam! &#8211; kiáltott fel Macklenmoore, miután bepillantottak a csövekbe &#8211; Üres!

	- Nem tudom, ez mit jelent &#8211; ráncolta össze a homlokát Brennan.

	A halottkém a vállánál fogva elvezette Brennant, hogy más ne hallja a beszélgetésüket.

	- Emlékszik, hogy dr. Amir azt mondta, hogy az F szint azután épült, hogy az azbesztet betiltották? Ezek szerint nem kerülhetett volna azbeszt a csőbe normális építkezés során. És valóban, azon az egy szakaszon kívül máshol nem is látni. Ráadásul szeptember óra vizsgálják az épületet, akkor meg hogyhogy márciusig tartott, mire erre a nagyon kellemetlen helyen lévő adagra rátaláltak? Ezen kívül a gyilkosság helyszíne is éppen azon a helyen van, ahol az azbesztet is találták, ez aligha véletlen.

	- Arra gondol, hogy az azbesztet valaki direkt helyezte az épületbe? &#8211; kérdezte Brennan.

	- Minden jel erre mutat &#8211; bólintott Macklenmoore. &#8211; Ha az egészet nem is, de ezt a darabot az F szinten mindenképpen. És ahogy Viasz a tutorialról indult haza, véletlenül tetten érte az elkövetőt, aki éppen a csövet tömte meg azbeszttel, mire az fejbe vágta.

	- A csavarhúzójával &#8211; tette hozzá Brennan. &#8211; Ez egy nagyon szép, kerek történet, már csak bizonyítani kell.

	- Na igen &#8211; sóhajtott Macklenmoore. &#8211; Ez nagy probléma, ugyanis még az azbeszt becsempészése is elég ingatag lábakon áll a bizonyítékok tekintetében.

	- Ha a szándékos elhelyezést nem is lehet direktben bizonyítani, a gyilkosságot igen &#8211; vette át a szót Brennan, és visszatért a folyosón türelmesen várakozó munkáshoz. &#8211; Szeretnénk minden szakemberrel beszélni, aki a múlt héten az épületben dolgozott.

	- Miután kisvártatva összegyűlt az azbeszt-osztag, Brennan mindegyikük szerszámosládáját kipakolta, és egyesével rávilágított az UV-lámpával, amíg az egyik csavarhúzó végül fehéresen csillogó vérnyomokat nem produkált. Az időközben csatlakozó rendőrök azonnal a szerszám tulajdonosához léptek és hátracsavarták a kezét.

	- Ezennel le van tartóztatva gyilkosság gyanújával. Jogában áll hallgatni, mivel minden, amit mond, később felhasználható maga ellen a bíróságon&#8230;

	***

	- Nem mond semmit &#8211; közölte bosszúsan Macklenmoore, amint lehuppant a kávéját szürcsölő Brennan mellé, aki mindeközben Booth-szal beszélgetett. &#8211; Először az ügyvédjét akarta, majd ahogy az megérkezett, azt javasolta, hogy semmit ne mondjon, mivel a szerszám, mint gyilkos fegyver önmagában nem bizonyítja, hogy ő is ölte meg az áldozatot.

	- Legalább az azbeszt becsempészését rájuk tudjuk bizonyítani? &#8211; kérdezte Brennan.

	- Meglátjuk &#8211; sóhajtott Macklenmoore. &#8211; Most egy másik, független cég tárja fel az F szinten a fűtőrendszert. Ha sehol máshol nem találnak azbesztet, akkor valamivel erősödik az állításunk. Az igazi probléma az, hogy a közvetlen indítékot ismerjük, de arról halvány fogalmunk sincs, hogy minek akarták egyáltalán az azbesztet becsempészni?

	- Talán a cég munkát akart adni magának? &#8211; szúrta közbe Booth a monitor másik oldaláról.

	- Nem hiszem, hogy megérné a kockázatot &#8211; rázta a fejét Macklenmoore. &#8211; Egyébként is volt azbeszt az épületben, és már hónapokkal ezelőtt felbérelték a céget az eltávolításra.

	- Mi van akkor, ha az épület bezárása volt a cél? &#8211; ötletelt tovább Booth.

	- Kinek érné az meg?

	- Nem tudom, te beszéltél az ottani agyasokkal.

	- Mindegyikük teljesen le van sújtva &#8211; jegyezte meg Brennan. &#8211; Főleg Rowney professzor, mert az ő laborjába különösen korlátolt a bejárás&#8230;

	- Brennan itt elakadt, ahogy elmélázott a professzor korábbi szóáaradatának jelentőségén.

	- Érdekes, hogy pont arra a folyosóra tették az azbesztet, ahol elméletileg nem lehetett volna, amivel növelték a lebukás veszélyét. Ahhoz, hogy lezárják az épületet, elhelyezhették volna egy régebbi emeleten is, de éppen Rowney professzor laborja mellé sikerült becsempészni, akinek így alig van bejárása.

	- Mi is a kutatási területe? &#8211; kérdezett közbe Macklenmoore, aki már sejtette hova akar kilyukadni Brennan.

	- Antibiotikum-rezisztens baktériumok.

	- Lehetséges, hogy valaki tönkre akarta tenni a kutatását? &#8211; vetette fel Macklenmoore, mire Brennan bólintott.

	- Vagy el akarta lopni &#8211; toldotta meg Booth.

	- Mindkettő lehetséges, de beszélnünk kell Rowney professzorral.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Esli: Hát ezért kellett meghalnom? (FFF-FC)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705095</link><pubDate>2017-03-10 20:23:23</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	- Továbbra is keresik azt a 24 éves fiatal lányt, aki a barátaival volt nyaralni, ahonnan azonban nem érkezett haza. Barátai szerint látták amint felszáll a hazavezető vonatra, azonban a végállomáson szülei hiába várták. További híreink... - hallatszott a rádióba.
	
	Az egy hónapban szinte minden héten bemondták a hírekben. Booth épp a munkahelyére tartott, a Washingtoni J. Edgar Hoover épületbe, vagyis az FBI székhelyére.
	
	Savanyú ízzel a szájában indult el asztala felé, ahol már várta egy halom papírmunka. Ha épp nem volt megoldani való gyilkosság, akkor bizony papírmunkával teltek az órái. Már épp ült volna le unalmas tennivalóihoz, mikor megcsörrent telefonja.
	
	- Booth. - szólt bele monoton hangon, majd jegyzettömbjét elővéve felírta az adatokat. Amint megszakadt a vonal tárcsázta partnerét, hogy készüljön el, mert egy lehetséges gyilkosság helyszínére fognak menni.
	
	A tetthely egy elhagyatott raktárépület volt. Távol a főúttól a szomszédságban üres telek, vagy már összedőlt raktárépületek. Remek hely egy hulla elrejtéséhez.
	Az FBI emberein kívül már a Jefferson intézet szakértői is a helyükön voltak. A területet lezárták hogy&nbsp; bizonyítékok feltérképezése megkezdődjön.

	- Jó reggelt emberek, halljam, mit tudunk! &#8211; köszönt Booth az ott lévőknek, majd Cam felé fordult, aki már Hodginssal az áldozat körül vizsgálódtak. Brennan szintén leguggolt a test mellé és már mondta is az adatokat.
	- A szeméremcsont szögéből ítélve az áldozat nő. Kaukázusi. A fogazatát elnézve azt mondanám, hogy az áldozat 22 &#8211; 25 év közötti. &#8211; kezdte az antropológiai meghatározásokat.
	- A holyvafélék állapota szerint a halál beálltának ideje nagyjából 3 hét, pontosabbat a laborban tudok mondani &#8211; jegyezte meg Hodgins.
	- Szerencsénkre a belső szervek többsége még épp, így tudunk venni mintát a toxikológiához. &#8211; tette hozzá Cam, kezébe fogva az áldozat máját.
	- Rendben akkor pakoljanak össze mindent és vigyék a Jefferson Intézetbe! &#8211; adta ki az utasításokat Booth, majd Brennan társaságában ők is elindultak a laborba.

	***

	
	- Halljam mit tudott meg Mr. Bray! &#8211; &#8222;köszönt&#8221; Brennan a hulla mellett álló gyakornoknak.
	- Védekezésre utaló nyomok a jobb disztális rádiuszon, azonban nincs semmi régebbi sérülés, se eltört kar, se láb, semmi. &#8211; lepődött meg a fiatal srác a röntgenfelvételeket nézve.
	- Nos, a fogazat meglehetősen épp, így reméljük Angela ez alapján is tudja azonosítani az áldozatot.
	- És már meg is tette. &#8211; jelent meg Ange, majd a számítógépbe pötyögve meg is mutatta a maradvány kilétét.
	- Az áldozatunk nem más, mint az a 24 éves lány, aki a múlt hónapban tűnt el Springfieldben. Ashley Bray. - A szülei jelentették az eltűnését. A hírekben is hallani róla.
	- Netán rokona a lány Mr. Bray? &#8211; kérdezte Brennan a fiatal srácot, a névhasonlóság miatt.
	- Nem, nem tudok róla. &#8211; csóválta a fejét majd visszafordult a testhez, hogy kategorizálja a további sérüléseket.
	- Szólok Boothnak, tájékoztassatok, amint találtok valamit. Mr. Bray kérem, tisztítsa, meg a csontokat mire visszaérek! &#8211; adta ki az utasításokat Bones, majd irodájába sietett, hogy levegye jellegzetes kék köpenyét és telefonáljon FBI-os partnerének.
	
	
	
	&nbsp;Booth amint megtudta, hogy ki az áldozat lekérte a lány mappáját, hogy mindent újra át tudjanak majd vizsgálni az eltűnésével kapcsolatban. Sajnos nem sok információt tudott, meg, de egy biztos volt, hogy újra ki kell hallgatni azokat az embereket, akik utoljára látták. Rá is állította az egyik kollegáját, hogy hívja meg a listán szereplő embereket a tárgyalóba, mire visszaérnek Bones-sal.
	
	Az áldozat a szüleivel és testvérével élt együtt, így nem volt meglepő mikor egy családi ház előtt parkoltak le. Booth figyelmeztette társát, tudván a nő milyen szókimondó és néha érzéketlen tud lenni.
	Amint becsengettek nem kellett sokat várniuk. Az ajtóban egy középkorú kissé őszes férfi fogadta őket, és megkérdezte kit keresnek. Booth és Brennan is bemutatkoztak, majd részvétüket kifejezve, közölték jöttük mivoltát. A férfi teljesen összetört, zokogásba tört ki. Nem sokkal később egy sötét hajú nő is megjelent vélhetőleg, az áldozat édesanyja.
	
	- Nagyon sajnálom, hogy ilyen híreket hoztam, de fel szeretnénk tenni pár kérdést, a lányuk eltűnésével kapcsolatban.
	
	Az apa összeszedve magát, válaszolt minden feltett kérdése, amire pedig nem tudott, arra felesége adott választ. Időközben az áldozat 14 éves húga is megérkezett az iskolából, aki először fel sem fogta, hogy mi történt és enyhén sokkos állapotba került.
	
	A szülők elmesélték, hogy a lány barátaival együtt kempingezni voltak. Elmondták, hogy majdnem minden nap beszéltek, és nem vettek észre semmi szokatlant, ami esetleg magyarázat lenne az eltűnésére. Booth megjegyezte, hogy a barátait is meg fogják hallgatni, de még engedélyt kért, hogy láthassák lányuk szobáját, hátha találnak valami szokatlant. A szülők természetesen belementek, hiszen az ő érdekük is az volt, minél előbb rájöjjenek a történtekre.
	
	A szobába belépve, nem egy tipikus lány szoba nézett vissza. Az egész helység, tele volt színekkel. Az oldalfal lila, a plafon pedig sárga és kakaó színű volt. A hatalmas ágy mely a szoba egyik sarkában volt található rózsaszín pléddel volt lefedve. Felette egy könyves polc volt, amin nem csak könyvek, de egy csomó plüss állat is helyet foglalt. A falak különböző képekkel voltak tele, azonban szinte mindegyiken csak lányok voltak. Az ágy mellett lévő falon pedig egy hatalmas szivárványszínű zászló díszelgett. Ami nem kicsit keltette fel Brennan figyelmét.
	
	- Mondják, kérem a lányuknak volt esetleg barátja? &#8211; érdeklődött a nő tovább tanulmányozva a szobát.
	- Nem. Ash nem járt senkivel egy jó ideje. &#8211; felelte húga szipogva, könnyeit törölgetve.
	- Barátnője? &#8211; kérdezősködött tovább.
	- Persze voltak barátnői, az eltűnése előtt is velük volt. &#8211; válaszolt az apa a szerinte egyértelmű kérdésre. Brennan már épp készült volna feltenni a következő kérdést, azonban Booth torkát megköszörülve félbeszakította.
	- Mondják, elvihetnénk esetleg a lányuk a laptopját, hogy egy szakértőnk megvizsgálhassa, Hátha esetleg beszélt valakivel? &#8211; kérdezte a férfi a gép felé mutatva.
	Vigyenek amit csak jónak látnak, ha azzal segíthetünk.
	
	Az &#8222;engedélyt&#8221; megkapva, Booth fogta a laptopot, és eltette, míg feltettek pár kérdést, majd mielőtt elmentek még egyszer kifejezték részvétüket.
	
	A Jeffersonhoz érve Brennan a laptoppal a kezében egyből Angela irodájához ment, hogy mihamarabb átnézzék a gépet.
	
	Szerencséjük, nem volt bonyolult jelszó így azzal nem ment el sok idő. Angela először az e-maileket, böngészi előzményeket, netes portálokat nézett át, majd a közösségi oldalon megjelent képeket azok üzeneteit kezdte nézegetni, hátha talál valami szokatlant.
	
	Míg Angela a laptopon munkálkodott, addig antropológusunk a csontszobába ment a már megtisztított áldozat maradványihoz.
	
	Dr. Camille Saroyan amint meglátta beosztottja érkezését mappákkal a kezében indult felé, hogy elmondhassa eddig ő milyen bizonyítékokat gyűjtött össze az áldozat lágyszöveteiből.
	
	- A toxikológia oxikodont és pethidinét is kimutatott. &#8211; kezdte az afroamerikai nő.
	- Az nagyon erős nyugtató és fájdalomcsillapító.
	- Igen, valamint mindkét csuklón erősen sérültek a lágyszövetek&#8230; - folytatta Brennan pedig egyből az érintett rész csontos felületét vizsgálta.
	- Igen horzsolások vannak a sajkacsonton valamint az ulna és a rádiusz végén is. Hodgins vett mintát a szövetből?
	- Igen és acélszálat talált, vélhetőleg egy bilincsből.
	- A horzsolás mélységét tekintve az áldozat igen hosszú ideig volt megkötözve és elég szorosan.
	- És ez még nem a legrosszabb. &#8211; vette elő az eddig kezében szorongatott mappát. &#8211; Sérüléseket találtunk a hüvely belső falain, valamint comb belső részein minden bizonyíték arra utal, hogy az áldozatot megerőszakolták.

	***

	
	Eközben az FBI tárgyalótermében egy kisebb csoport gyűlt össze, hogy elmesélhessék Ashley Bray eltűnésének körülményeit a saját szemszögükből. A hatfős társaság mindent elmesélt, amire az ügynök kíváncsi volt, illetve amire tudták a választ. Elmondták, hogy hol voltak, mit csináltak, volt-e valami furcsaság a napokban. Booth megkérdezte, hogy esetleg tudnak-e valakiről, aki ártani akart a lánynak.
	Végül az eltűnése napjáról érdeklődött, mikor látták pontosan utoljára, melyik vonatra szállt fel. Fejben már készítette is a listát, amihez Angela segítségét fogja kérni.
	A férfi végül megköszönte a lányoknak, hogy befáradtak, illetve az információkat és megkérte, ha bárkinek valami is az eszébe jutna, hívja fel.
	
	Sajnos a nyomozás szempontjából ez a beszélgetés nem sokkal segített, egyelőre nem volt potenciális gyanúsított, legalábbis Booth így gondolta azután, hogy találkozott a lányokkal. Azonban ez az állapot megcáfolni készült, mikor megcsörrent telefonja, miszerint Angela talált valamit az áldozat gépén.
	
	A laborba érve egyből Ange irodája felé vette az irányt, ahol már Brennan és Cam is várta. Brennan állítása miszerint az áldozat LGBT tag vagy esetleg egy támogató beigazolódott. Ugyanis Angela több &#8222;bizonyítékot&#8221; talált arra, hogy az áldozat valószínűleg a saját neme iránt vonzódik.
	
	Azonban a fontos információ nem ez volt. Hanem hogy sikerült, helyre állítani olyan kitörölt üzeneteket, amiben az áldozat ex barátjával folytatott csevejt.
	
	Az első pár üzenet még nem tűnt olyan fontosnak, egymás hogy létéről érdekelődtek, hogy kivel mi történt ilyesmik. Aztán jöttek az olyan kérdések, hogy az áldozat miért szakított vele, vajon mit csinálhatott rosszul a fiú, hosszas beszélgetés után pedig Ashley bevallotta, hogy azért szakított vele, mert nem érezte helyesnek a kapcsolatukat és nem akarta továbbra is feláldozni a saját boldogságát, csak azért, hogy barátjának jó legyen. A fiú nem nagyon akarta elfogadni a választ és onnantól kezdve folyamatos bántó, sértő és egyben fenyegető üzeneteket kapott. Attól a pillanattól kezdve az áldozat nem válaszolt egyik levélre sem.
	
	Az áldozat mobilját átnézve pedig újabb bizonyíték szólt a srác ellen, aki nem csak e-mailben de sms-ben és hívásokkal is zaklatta.
	
	Booth úgy gondolta, hogy ezzel végre sikerült megtalálniuk egy potenciális gyanúsítottat. A férfinak közbe azt is elmondták, amit az eddigi sérülésekről megállapítottak, időközben pedig újabb eredmények születtek pl, hogy a lány körmei alatt találta hámsejtet is ami egyértelműen férfi DNS-ét mutatta ki. Minden eddig összegyűjtött bizonyíték a fiatal férfira utalt.
	
	A letisztított csontoknak köszönhetően pedig késszúrás nyomait is megtalálták, ami feltehetőleg az áldozat halálát okozhatta.
	
	Booth megkérte Angelát, hogy nézzék át azokat a felvételeket, amiken esetleg látni lehetett a lány eltűnésével kapcsolatban bármit is. Ugyanakkor megkérte, hogy küldje át a srác adatait, hogy behívhassa kihallgatásra.
	
	A férfi miután megkapta a nevet és a címet visszaindult kocsijához, de előtte még megkérte a többieket ha bármit is találnának hívják fel.
	
	A gyanúsított lakásához érve Booth-t csak a néma csend fogadta. Senki nem nyitott neki ajtót és a szomszédok szerint a tulaj már hetek óta nem tartózkodott otthon. Az FBI ügynök úgy gondolta, hogy megkérdezi a fiú családját, hátha ők látták a napokban. Azonban minden jel arra utalt, hogy a srác felszívódott, ami még inkább csak gyanúba keverte.
	
	Booth végül körözést adott ki a fiatal férfi után.&nbsp; Mindeközben Angela is visszahívta miszerint talált olyan biztonsági kamerán, amin határozottan látszik, hogy Ashley leszáll a vonatról a gyanúsítottal és beszállnak egy fekete sedanba. Sajnos a rendszámtábla nem volt olvasható, de egy pár kameraállásból még sikerült követnie, míg végül egy olyan útra tért rá, ahol már nem voltak térfigyelő kamerák.
	
	Alig egy óra sem kellett, a körözési eredmény úgy tűnt sikert aratott, hiszen több bejelentés is érkezett, hogy láttak a személyt és bizonyos lakótömb környékén.
	
	A lakóépülethez érve Booth megmutatta a gyanúsított képét a portásnak, aki felismerte a férfit és elmondta, hogy már pár napja nem látta ugyan, de valóban abban az épületben bérelt egy lakást. A férfi megadta a szoba számát és emeletét is. Booth a harmadik emelet 4B ajtaja előtt állt és először csak kopogtatott hátha kinyissa valaki, majd mivel zaj szűrődött ki a helységből úgy döntött, megpróbálja kinyitni az ajtót, mielőtt a betöréssel próbálkozna. Meglepetésére az ajtó könnyedén kinyílt.
	Booth nevét és beosztását kiáltva lépett egyre beljebb a lakásban. Újabb neszre lett figyelmes, ami egy konzervdoboz hangjához hasonlított, hamarosan pedig a hangforrásának kiindítója is előkerült, mégpedig egy fekete macska szerepében, aki épp egy üres kajás dobozzal játszott.
	
	A lakás hátsó szobájához érve Booth meg is találta a keresett személyt, azonban egyáltalán nem, úgy ahogyan azt ő várta.
	
	Ugyanis a fiatal férfi az íróasztal székén ült, arca az asztallapjára borulva. A halántékán lévő sebből rászáradt vér volt az asztalon valamint a földön is. A pisztoly pedig mellette hevert.
	
	&nbsp;A szobában körülnézve Booth megpillantott egy levelet, amiben az áldozat beismerte tettét, megnevezte a gyilkos fegyvert, illetve azt is, hogy hol találják. Leírta, hogy amit csinált azt nem úgy gondolta, és nem akarta Ashley bántani. Ugyan úgy azt is leírta, hogy mindent azért tett, mert szerelmes volt és nem tudta elfogadni, hogy akit szeret, az nem szereti őt viszont és be akarta bizonyítani, hogy ő igenis jobb, és ő igenis megtudja, adni azt, amire egy nőnek szüksége van. Hiszen ő férfi volt és minden nő életébe kell egy férfi és ezt a szerepet Ashley életében ő akarta betölteni&#8230;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[fencikoci: Halált hozó dallam (FFF-FC)/2. (befejező rész)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705093</link><pubDate>2017-03-10 20:13:49</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Előző fanfiction: Halált hozó dallam (FFF-FC)/1.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&#8222;2016.08.08 Ez egy nagyon hosszú egy hónap volt. Sok fellépés, új darab, rengeteg vágányzár. És Chris. Bocsánatot kért, mindent elmesélt, elmondta, hogy Bostonban szeretett belém, és azóta azon agyalt, hogyan is találhat meg. Mondjuk ettől megint a falra másztam, hogy micsoda nyomozómunkával sikerült rám akadnia. Sajátságos udvarlási technika bevonni egy komplett nyomozóirodát. Beszéltünk, kérte, hogy adjak neki egy esélyt. Még nem döntöttem. De kezdem azt érezni, hogy tényleg én vagyok Marilyn Monroe.&#8221;

	- Hé, Drágám! &#8211; ébresztgette Deeks Kensit. Brennannel akkor érkeztek az FBI központba. &#8211;
	Kens, Kensi, ébresztő! Hoztam neked kávét.
	- Mi? &#8211; kapta fel a fejét a nő az asztalról. &#8211; Már reggel van?
	- A Nap jelen állását tekintve igen, már reggel van &#8211; bólintott Bones. &#8211; Booth és Beckett
	eligazítást tartanak a technikusi csoportnak, Angela és is Eric egyeztetnek. Te találtál valami
	érdekeset?
	- Ez a lány önmagában is egy eléggé érdekes jelenség volt. Kérem azt a kávét. Basszus,
	elfeküdtem a nyakam &#8211; masszírozgatta az említett testrészt.
	- Valami, ami kapcsolatba hozható a halálával? &#8211; érdeklődött Brennan továbbra is.
	- Azt nem tudom, kapcsolatba hozható-e a halálával, de kavart a rendezővel. Nagyon sokáig
	kavart a rendezővel.
	- Érdekes, a rendező ezt nem is említette &#8211; lépett a szobába Beckett.
	- Azt hiszem, itt az ideje, hogy újra elbeszélgessünk Derek barátotokkal.

	***

	Derek Wilks az FBI kihallgatójában várta az ügyvédje jelenlétében, hogy legkedvesebb Marilynje
	halálának ügyében vallatóra fogják &#8211; ismételten. Kensi maga akarta kikérdezni, tekintettel arra a
	tényre, hogy magyarul egyedül ő beszélt folyékonyan, így be tudta vonni a naplót a kihallgatásba. És
	azt a rengeteg érzést és leírást, amit Enci papírra vetett. Beckett teljesen átengedte a gyanúsítottat
	Kensinek, ő és Brennan csak csendben figyeltek.

	- Magukat még nem ismerem! &#8211; nézett a rendező Kensi és Bones irányába.
	- Kensi Blye, NCIS, ő pedig a kolléganőm, Dr. Temperence Brennan. Azt hiszem, Mr. Wilks, Ön
	nem volt teljesen őszinte a kollégáimmal a legutóbb.
	- Mindent elmondtam.
	- Tényleg úgy gondolja? &#8211; A rendező erre bólintott, mire Kensi megcsóválta a fejét, és
	folytatta. - Megtaláltuk Enci naplóját, Mr. Wilks. Ő egészen másként mesélte el benne a
	maguk kapcsolatát. Teljesen máshogy &#8211; nézett vele farkasszemet.
	- Erre ne válaszoljon &#8211; mondta az ügyvéd.
	- Még nem tettünk fel kérdés, ügyvéd úr! &#8211; mosolygott negédesen Kensi.
	- Vádolnak valamivel?
	- Tisztázatlanok a körülmények, Mr. Wilks.
	- Mindent elmondtam maguknak, Beckett ügynök &#8211; válaszolt a rendező az ismerős arcnak. &#8211;
	Állhatnak felettem, ülhetnek velem szemben, megszállhatnak a női taktikáikkal és bájaikkal,
	nem is hagyna hidegen, de akkor sem bántottam a lányt, és tartom magam ahhoz, hogy
	mindent elmondtam Önöknek. Kérem, higgyenek nekem!
	- Mr. Wilks, ne mondjon semmit! &#8211; szólította fel az ügyvéd.
	- Lefeküdt vele. És ezt nem mondta el &#8211; kontrázott erre Bones. &#8211; Ha legutóbb hazudott
	nekünk, most miért hinnénk Magának?
	- Egy se veled, se nélküled kapcsolatom volt Encivel. (- Minek is vagyok itt! &#8211; mondta közben az
	ügyvéd.) És ezt elmondtam maguknak. Sőt, szó szerint ezt mondtam. Nézzék, hölgyeim! Nem
	akartam, hogy Eileen tudjon róla, hogy Encivel szexuális kapcsolatom is volt, mert már így is&#8230;
	- Sok van a rovásán. Igen, Enci ezt is leírta. És a rendszerben azért találtunk néhány szexuális
	zaklatási panaszt más színésznőktől.
	- Ködösítsen, Mr. Wilks! &#8211; szólt az ügyvéd.
	- Egyszerűbb volt mindegyiküknek engem okolni a bukásért, saját maguk helyett.
	- Karen, és Ivy, és Enci &#8211; az összes Merilyn megvolt a stábból.
	- Ivy és Karen csak szex volt. Levezetés egy nehéz nap után. Egyszeri esetek. De maga ezt nem
	értheti.
	- Én nem zaklatom a kollégáimat, ha nehéz napom van.
	- Erre ne válaszoljon!
	- Én sem zaklattam egyiket sem, Beckett ügynök. Sosem szexelnék úgy egy nővel, hogy az nem
	akarja. Nem vagyok egy vadállat!
	- Mr. Wilks, miért hívott egyáltalán ide, ha meg sem hallja a tanácsaimat?
	- Mert Eileen ragaszkodott hozzá, és mivel ő a producer, nem ellenkeztem.
	- És mi a helyzet Encivel? &#8211; kérdezősködött tovább Beckett.
	- Az egy egészen más dolog volt. A legjobb választás volt a szerepre, de a másik két lánynak
	már volt színpadi tapasztalata. Encinek csak annyi volt, amit Magyarországon magára szedett.
	Az kevés a Broadwayre. Megkért, hogy segítsek. Hogy tanítsam, foglalkozzak vele. Csodálatos
	volt a hangja, de a színpadon bizonyos jelenetcsoportokban nagyon bizonytalan volt. Hát,
	segítettem neki.
	- A szexszel?
	- Segítettem a gátlásai leküzdésében. Belement ebbe a kapcsolatba is. De az már azután volt,
	hogy eljátszotta Marilynt Bostonban. Jobb akart lenni, ez minden.
	- Az előbb azt mondta, hogy nem volt maguk között kapcsolat. Eldönthetné végre, mi is a
	közös sztorijuk.
	- Egymás &#8222;pajtijai&#8217; voltunk, ha érti, hogy mire gondolok.
	- Pajtik? És ez Encinek is, és magának is megfelelt?
	- Elfogadtam. Ennél többet nem kaphattam belőle, szóval megelégedtem ezzel.
	- A szoknyabolond megelégszik ezzel? Semmi alkalmi kapcsolat mellette, csak Enci?
	- Kielégítő volt ez a kapcsolat mindkettőnk számára. Gyakorlatilag minden éjjel együtt voltunk.
	- Maga szerelmes volt belé.
	Derek Wilks egy szót sem szólt. Beckett a rendezőt nézte, Bones pedig Beckettet. Kensi csak
	csendben állt a sarokban, és a férfi testbeszédét elemezte.
	- És ő is belém &#8211; mondta ki végül.
	- Ezt miből gondolja?
	- Mert elmondta. Hogy ha máskor, más körülmények között találkozunk, ha nem vagyok a
	rendezője, és ő nem a darabom egy színésznője, együtt lehettünk volna. Elmondta, hogy
	szeret, de sosem lesz ebből semmi.
	- Ez most nem komoly, igaz? &#8211; kérdezett vissza szkeptikusan Kensi.
	- Nem, tényleg nem. Vagyis hát&#8230; Nem ebben a formában tálalta, azt nem mondta ki, hogy
	szeret. Csak azt, hogy nagyon fontos vagyok neki, de ez köztünk sosem működne.
	- Ez mikor volt?
	- Kábé fél évvel ezelőtt. Elmesélte azt is, hogy talált valakit magának. Megkért, hogy többet ne
	próbáljam megszerezni. És hogy eddig tartott, nincs több szex. Volt közöttünk kémia, sokszor
	szeretkeztünk is, de soha nem jártam vele, és sosem zaklattam. Most elégedett?
	- Maga próbálta őt megszerezni?
	- Én nem csak szexre vágytam vele.
	- Mit mondott arról a valakiről, akivel összejött?
	- Beleesett. Nem én voltam, de attól még beleesett, és boldogok voltak. Nyilvánosan nem
	mutatkoztak együtt, ha Enci éppen a celeb életét élte, de biztos van olyan műszaki szaklap,
	ahol valamiféle gálaműsorban együtt jelentek meg. Itt-ott még engem is megtalálhatnak
	benne, mert általában engem vitt, mint kísérőjét.
	- És mi történt az előadás előtt?
	- Megleptem egy nyaklánccal. Megmondtam neki, hogy ha kell harcolni is fogok érte, csak
	engedje. Akkor megint elmondta, kicsit hangosabban is, hogy nem akar tőlem semmit. És
	hogy boldog ezzel a fazonnal. Még a nevét sem árulta el. Megcsókoltam, aztán pofon vágott,
	és azt mondta, soha többet ne merjek vele ilyet tenni. Felhúzták a függönyt, és
	csodálatosabban énekelt, mint valaha. Sosem tudtam volna bántani. Én tényleg szerettem
	ezt a csodálatos, gyönyörű nőt.

	Kensi bólintott Beckett felé, mire Kate is elmosolyodott.

	- Hiszek magának, Mr. Wilks. Köszönöm, hogy befáradt!

	***

	A FBI központban Angela utánanézett mindannak, amit Derek Wilks mondott. Megnézett minden
	szakmai lapot, amiben a NYWS akár csak említés szintjén előkerült, de Encit Chris társaságában
	egyikben sem találta meg. Csak a rendezővel volt pár közös képe a műszaki gálaesteken, ahol igazán
	rivalda fényben voltak, és senki mással.

	- Ami azt jelenti, hogy ez egy újabb zsákutca.
	- Mi zsákutca? &#8211; toppant be Kensi.
	- A rendező elmélete. Enci és Chris sehol sem jelentek meg együtt, ahol a sajtó is jelen volt.
	Nagyon ügyesen manőverezett ez a nő a két élete között. Mi van akkor, ha nem is jó a
	megközelítésünk? Mi van akkor, ha nem is Enci a lényeg?
	- Hogy értve?
	- Chris OSP ügynök, nem? Mi van akkor, ha a sok beépülés közben valaki megorrolt rá, ki
	akarta csinálni, de csak Encit találta, mint fogást Chrisen?
	- Úgy érted, hogy Chris az igazi áldozat, Enci meg a járulékos kár?
	- Nem lehetetlen, így sokkal könnyebben lehetett elkapni. Chris inkább célpontnak való, sok
	ellenséggel, mint Enci.
	- Van benne ráció.
	- Viszont ha igazam van, akkor lehet, hogy az egész nyomozást mindkét áldozattal át kellene
	vennetek.
	- A lány nem a mi hatáskörünk. Beszélek Hattyvel, megkérdezem, mi legyen.
	- Én meg Booth-szal. Mit nézel ennyire?
	- A levelet &#8211; mutatott az ügynök arra a papírra, amin az Ednek szóló üzenet volt. &#8211; A lakótárs
	azt mondta, hogy ezt Enci hagyta neki?
	- Igen. Miért?
	- Ez nem a nő kézírása.
	- Biztos vagy benne?
	- Egész éjjel a naplóját olvastam, ezer közül is felismerném. Ezt biztosan nem Enci hagyta. Nézd
	csak meg, egészen egyedien hurkolja a betűket, és több nagyon hasonlít egymásra. Látod? &#8211;
	mutatta Angelának a naplót. &#8211; Teljesen más az íráskép.
	- Tényleg.
	- Azt hiszem, el kellene beszélgetnünk még egyszer a kedves lakótárssal.
	- Létezik, hogy nem ismerte fel Enci írását?
	- Nem tudom. Lehet, hogy nem laktak együtt olyan régóta. Szólok Kate-nek.

	***

	Bár a férfi még mindig nem hittel el, hogy legkedvesebb barátja meghalt, immáron az FBI ügynökök
	bizonyítani tudták, és meg is tették. Booth a naplót és a levelet is megmutatta Edward Nortonnak.
	Kensi felfedezése egészen új irányt nyitott nekik, és Angela elméletét sem vetették el teljesen.
	Beckett pedig erőteljesen kételkedett benne, hogy egy annyira jó barát, mint amilyennek Ed vallotta
	magát a nő életében, ezt elnézte volna.

	- Most már elhiszi, hogy nem írt Magának levelet?
	- Én&#8230;
	- Tényleg nem ismerte fel a kézírását?
	- Én&#8230;
	- Ed, nagyon fontos lenne, hogy mindent elmondjon, amit tud.
	- Enci meghalt.
	- Ezen túl. Mit tud mondani nekünk a kapcsolatáról Derekkel? Vagy Chrisszel? Tudott Ön
	ezekről, Mr. Norton?
	- Én mindent tudtam Enciről. El sem hiszem, hogy meghalt.
	- Pedig így van, és maga segíthetne kideríteni, hogy ki ölte meg őt. Szeretne nekünk segíteni,
	Mr. Norton?
	- Persze, hogy szeretnék.
	- Akkor meséljen nekünk Enci kapcsolatáról a rendezővel, és Chrisszel.
	- Derekkel csak szexeltek. Nagyon, nagyon sokat szexeltek. Derek mindig mindenkivel csak
	szexelt. Szerintem azt nem is tudta, hogy én is tudok róluk. Bár sejthette, ha egyszer együtt
	laktunk Encivel.
	- Értem. És mi a helyzet Chrisszel? Vele is csak szexelt?
	- Chrisszel próbálkoztak valami komolyabb dologgal, de&#8230; Az a hapsi állandóan hazudott neki,
	és emiatt Enci sokszor volt szomorú. Derek legalább boldoggá tette. És rengeteget sírt is
	miatta. Mármint Chris miatt.
	- Hallotta őket veszekedni?
	- Igen, sokszor. Például, ha Chrisnek el kellett utaznia, és kijelentette, hogy nem fog
	telefonálni. Vagy amikor Enci rájött, hogy hazudott a munkájáról.
	- Maga tudja, hol dolgozott Chris?
	- Lövésem sincs. Az tuti, hogy nem a show bizniszben. Mi színészek mindenhol kiszúrjuk
	egymást. Szerintem annak a pasinak volt valahol egy felesége, és Encit csak arra használta,
	hogy néha jól meghúzhassa. Egy hülye paraszt volt Encivel.

	Az üveg másik oldalán ezt Deeks nem szívesen hallotta egykori legjobb barátjáról. Ő tudta, hogy Chris
	mennyire oda volt Enciért. Azt is tudta, hogy Chris meg akarta kérni kedvese kezét. Mert Enci sokkal
	több volt neki, mint egy sima hódítás.

	- Hú, de szeretnék most behúzni neki egyet! &#8211; nézett feszülten Deeks, mire Beckett megfogta a
	karját.
	- Nyugton maradsz, és nem csinálsz semmi olyat, ami hátráltatni fogja a nyomozásunkat.
	- Nyugton maradok, Kate, de a bicska kinyílik a zsebemben, amikor a barátaimat szapulják.
	- Akkor ez biztos nem gyakran fordul elő nálad.
	- Édes vagy &#8211; jött a szarkasztikus felelet a gunyoros megjegyzésre.

	Norton végül nem sok használható információt mondott el Boothnak. A párok szoktak veszekedni, de
	tekintettel arra, hogy Enci mellett Chris is holtan végezte, nem sokban jutottak előrébb, mint eddig
	voltak.

	***

	Booth és Deeks a színházból jöttek éppen vissza a központba. A színház hátsó bejáratánál dolgozó
	biztonsági őröket hallgatták ki. Azok is csak annyit tudtak elmondani, hogy a lány kiment beszélni a
	barátjával, szóváltás nem volt közöttük, aztán kapott egy telefont, elsiettek, és vissza már nem jött.
	De amúgy mindenki szerette.

	- Hogy van az, hogy mindenki szerette? Nem lehet, hogy ennyire oda volt érte férfi és nő
	egyaránt.
	- Ugyan miért nem? Engem például mindenki bír! &#8211; mondta Deeks.
	- Igen?
	- A kisugárzásom teszi, és a lehengerlő természetem. Megvadítom a nőket.
	- Biztos a hajad miatt, Bozont &#8211; nevetett fel Booth.
	- Csak irigy vagy, mert a tiéd nem áll ilyen szexin kócosan. De akkor is bírnának, ha nem lenne
	ilyen szexi a hajam. És nem csak a hajam. Például csapatom tagjai&#8230;
	- Ők mindig haragszanak rád &#8211; szállt be a beszélgetésbe Kensi.
	- &#8230; és a gyönyörű feleségem&#8230;
	- Én is mindig haragszom rád!
	- &#8230; és Hetty&#8230;
	- Ez mondjuk igaz, és ezzel együtt kész rejtély.
	- &#8230; meg Eric és Nell.
	- Eric és Nell mindenkit szeretnek, ők a kedvesség mintapéldányai. Szóval ez nem ér, keress
	jobbat!
	- Te tényleg mindig haragszol rám?
	- Azért néha vannak jó pillanataid.
	- Például mikor épp megmentem az életed?
	- Például. Vagy amikor fajitast készítesz. Akkor kifejezetten szeretlek.
	- Visszakanyarodhatnánk az ügyhöz? &#8211; szólt aztán bele a házastársi vitába Beckett. &#8211; Kérlek.
	- Igen! Beszéltem Ericcel. Kapaszkodjatok meg, kinek van képbe illő katonai múltja? &#8211; nézett
	rájuk a turbózás alatt álló FBI számítógép mellől Angela. &#8211; Leslie Hyde-nak. Az egyetlen a
	NYSW csapatában, aki nem bírta Encit. És mellé Ivy Linn pasija. Az egyetlené a Bombshell
	stábjában, aki nem bírta Encit. Nagyon bájos hangposta üzeneteket hagyott Enci telefonján.

	Például, hogy szívesen átvágná a torkát. És hogy legszívesebben kinyírná, lelökné a Brooklyn
	hídról, és a többi. Szerintetek rávehette Hyde-ot a cselekvésre?

	- Indíték, képzettség Meredek, de előfordulhat. Talán nem ártana újra elbeszélgetnünk Mr.
	Hyde-dal.

	***

	Mr. Leslie Hyde úr következő alkalommal bizony már az ügyvédjével érkezett. Booth és Brennan
	hallgatta ki, egyesével téve le a mérnökúr orra elé a fényképeket a két áldozatról.

	- Látja, Mr. Hyde? Ezek itt a kolléganője maradványai. Látja? A földbe ásták el. És Chris
	Ardeen? Látja? Egy fagyasztóban volt. Kőkeményre fagyott.
	- Miért mutogatja nekem ezeket a képeket?
	- Maga katona ember volt, nem igaz?
	- Igen, Booth ügynök.
	- Meséljen nekem a prérikutyákról!
	- Helyes kis rágcsálók, és ügyes városépítők.
	- Maga a Prérikutyák taktikai egységének volt a tagja. Saját technikák, saját fegyverek.
	- Ha maga mondja, Booth ügynök.
	- Látja ezeket a vágásokat, Mr Hyde? &#8211; érdeklődött Brennan. &#8211; Abszolút precízek, és pontosak.
	Ilyet csak az tud elvégezni, így átvágni a carotis artériát, és a nyaki vénákat, akit erre
	kiképeztek.
	- Ezt a pasast még életemben nem láttam.
	- Tényleg? Enci udvarlója volt.
	- Azt sem tudtam, hogy van udvarlója. Ivy mesélt arról, hogy a rendezővel mennyire jóban volt,
	és hát több mérnökbálon és gálaesten is megjelentek együtt. Én azt hittem, a rendező a
	pasija.
	- Maga mióta van együtt Ivy Linnel?
	- Kábé egy fél éve. De ennek mi köze van ahhoz, hogy Enci torkát elvágták?
	- Szerelmes maga Ivyba?
	- Jó elszórakozunk együtt, de Ivy a rendezőjébe szerelmes, nem belém.
	- Oh. És maga mit tenne meg a nőért?
	- Gyanúsít valamivel?
	- Nincs alibije, és képes mindarra, ahogyan megölték az áldozatokat.
	- Ivyval voltam.
	- Akinek szintén megvolt az indítéka arra, hogy végezzen a riválisával.
	- Gondolja, hogy én bármi olyat megtennék ezért a nőért? Nem vagyok csőlátásos, nem
	érdekel annyira. Jó vele a szex, de ez csak ennyi, és nem ölnék a kedvéért. Okom nem volt
	eltenni Encit láb alól, bármennyire is irritált, a pasast pedig soha életemben nem láttam. Nézzenek utána, ha kell adok DNS mintát is önmagam tisztázására, de akkor sem bántottam
	se a lányt, se a barátját. Ha tudom, hogy Ivy miatt ilyenekkel gyanúsítanak, tuti, hogy nem
	kezdtem volna vele.
	- Megtenné, hogy behozza nekünk a kését egy vizsgálatra? Az M.P.C kését?
	- Mufurckát? Ha ezzel tisztázhatom magam!
	- Köszönjük, hogy befáradt. Kérem, hogy ne hagyja el a várost!

	Leslie Hyde elment, Booth pedig Bonest figyelte.

	- Szerinted?
	- Valamit nem veszek észre. Valamit, ami gyakorlatilag az orrom előtt van.

	***

	A Hyde által behozott kés pengéje ugyan csorbult volt, de nem azon a ponton, hogy a vágások
	stimmeljenek az áldozatok sebeivel, így a csapat tovább kutakodott. Angela újabb használható
	fonalszálat talált az ügyben, méghozzá a töltényeket a két testben.

	- 9mm-es Glock 17 típusú fegyver, szabványgolyók. Csakhogy ugyan ilyen barázdájú golyókat
	szedtek ki még két áldozatból, 2009-ben, és 2013-ban. Az egyik egy művészhallgató a
	Darthmouth-ról, a másik pedig egy orvos. Ő Bostonban halt meg.
	- Sorozatgyilkos? &#8211; hűlt el rajta Brennan.
	- Attól tartok.
	- Valami kapcsolat az áldozatokkal? Egyezés, hasonlóság, akármi? &#8211; érdeklődött Booth.
	- Eric és Nell is dolgoznak az ügyön, az FBI technikusok pedig minden mozdíthatót behoznak a
	két lakásból. Továbbá a régebbi ügyek aktáit Espoék kikérik nekem a rendőrségtől, és
	behozzák. Megpróbálok valami kapcsolatot találni. Írtam egy algoritmust, aminek az a célja,
	hogy minden szekvenciális ismétlődést kimutasson, ami a négy üggyel kapcsolatban egyaránt
	előkerül. De ezen a gépen ez hosszú lefutású lesz, és még nincs is itt minden anyag.
	- Húsz dolcsit teszek rá, hogy a pasi volt. Állja valaki a fogadást? &#8211; nézett Castle a csapatra.
	- Melyik pasi? &#8211; kérdezett vissza Kensi.
	- A lakótársa.
	- Mi oka lett volna rá? Elsőre azt sem fogta fel, hogy a lány meghalt &#8211; tette be ellenérveit
	Deeks.
	- Szerintem azt csak megjátszotta. Elvégre színész volna, vagy mifene. Indítéknak pedig
	bedobom a féltékenységet.
	- De hát a pasi meleg. Olyan meleg, mint egy kazánkovácsműhely.
	- Megint tévedsz.
	- Miből gondolod?
	- Mert én így írnám meg. Hovatovább, ha meleg lenne, kikezdett volna veled.
	- Fujj, miért?
	- Mert van valami a kisugárzásodban.
	- Nincs semmiféle meleg kisugárzásom.
	- Végtére is te magad mondtad nekünk, hogy téged mindenki bír&#8230; - adta Castle alá a lovat
	Booth. Majd egyszer csak rendkívül gondolkodóba esett a tekintete.
	- Gusztustalanok vagytok.
	- Castle! Könnyű úgy fogadni, hogy ha biztosra mész.
	- Már miért menne biztosra? &#8211; értetlenkedett Bones. &#8211; Hiszen a bizonyítékok mind mellette
	szólnak, és semmi nem támasztja alá, hogy a másik két gyilkossághoz is köze lett volna. A
	töltények, a kés és a fegyver, és Norton sosem vett részt katonai kiképzésben, márpedig ilyen
	torok átvágást csak a különleges erőknél lehet látni. A négy gyilkosságból eggyel sem lehet
	összefüggésbe hozni. A lány lakótársa volt, és ennyi.
	- Akkor is Ő volt. Norton volt, Tempe, higgy nekem!
	- Én, Richard, a bizonyítékoknak hiszek, és nem holmi légből kapott ponyva elméleteknek.
	- Jujj &#8211; fintorgott az író. &#8211; Megszállt téged Gates aurája?
	- Jaj, Castle, nem mindenki vevő a hülye poénjaidra.
	- Egyszerűbb, ha ráhagyod Bonesra &#8211; súgta oda neki Booth, de Castle nem engedett a maga
	igazából, mindenáron meg akarta győzni antropológus barátját.
	- Csak azért, mert Richard így írná meg, még nem emellett szólnak a bizonyítékok. Sokkal
	inkább Hyde mellet. Még a neve is&#8230; Mr. Hyde.
	- Akkor meg nézzük a tényeket, rendben? Edward Norton egyedülálló, egyedül lakik &#8211; kezdett
	bele Castle.
	- Ez téves. Encivel lakott.
	- Előtte, és ne szakíts félbe! Szóval egyedül él, és egyedül érzi magát egész életében.
	- Ez csak feltételezés.
	- Minden jel szerint nem lehetett a szülei kedvence, ha egyszer ezt a nevet adták neki. Emiatt
	szegény flótás kirekesztve, magányosan élte át az élete fejlődésének leginkább rizikós
	pillanatait.
	- Erre sincsenek bizonyítékaid.
	- Ha megnéznénk a középiskolás évkönyvét, azzal alá is tudnánk támasztani. Szóval itt a
	szerencsétlen pasi, aki totál magányos, egész életében húzzák a neve miatt, tele van lelki
	törésekkel, és amit a Titkos Pánik című film miatt kaphatott, attól minden bizonnyal kikészült.
	Egy alig 8 évesnek ez akkoriban nagy megrázkódtatás lehetett. Tuti Ő volt a közröhej tárgya.
	- Aztán felbukkant a lány Magyarországról &#8211; tette hozzá Booth, mert ő értette Castle
	gondolatmenetét.
	- Így van &#8211; mesélt tovább Castle. - Idejött egy félig kínai nevű, abszolút, de nem kínai fiatal
	lány, aki mérnöknek tanult, és mellette színészkedett, csinos volt, kedves, és hozzá szólt.
	Magányos volt a lány is, és bár semmit sem akart Nortontól, a pasi hipp-hopp beleszeretett,
	és aztán féltékenységében megölte. És a barátját is.
	- Ennek így nincs sok értelme &#8211; nézett Deeks Castle-re. &#8211; Chrisszel nem sokan tudtak volna
	elbánni. Főleg nem így. Képzett NCIS ügynököt egy ilyen nímand ember nem fog elintézni.
	Kensi helyeselt a férje megállapításán, és nem adott túl sok hitelt Castle és Booth
	elképzeléseinek.
	- Deeksnek igaza van, Rick. Az egész OSP-nél nem volt még egy olyan pusztakezű ökölharcos,
	mint Chris. Ehhez Ed kevés lenne, édes kevés. Chris volt a legjobb közöttünk.
	- Kensi, higgy nekem, Norton volt!
	- De miért vagy ebben olyan biztos?
	- Egyszerű. Mert én így írnám meg. És be is fogom bizonyítani, csak kell hozzá pár nap, egy új
	jegyzettömb, néhány&#8230;
	- Van olyan még itt rajtam és Dr. Hodginson kívül, akit érdekelnek a bizonyítékok? Ne légből
	kapott történeteket rakjunk össze. Richard, ez most nem egy könyved, hanem két holttest.
	- Négy holttest. És Norton nevén nincs bejegyzett fegyver, Hyde-én viszont van &#8211; vette fel
	Angela.
	- A két testet egészen máshol találták meg, és az áldozatokat egészen másként ölték meg &#8211;
	tette hozzá Brennan.
	- A lány torkát elvágták, a férfit emellé megverték és lelőtték. Ugyan azzal a technikával &#8211;
	vetett ellen Castle.
	- De más-más sorrendben. Miért érzitek úgy, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz?
	sorozatgyilkosok egy bizonyos sémát követnek, és itt ez nincs meg. Sokkal inkább
	mondanám, hogy az egyik szándékos emberölés, a másik pedig elfajzott rablás. Talán másolta
	az egyik a másikat, de akkor sem hiszem, hogy kettőt össze lehet kapcsolni.
	- Na állj! &#8211; nézett rá Angela hitetlenkedve. &#8211; Édesem, te most találgatsz?
	- Nem! &#8211; háborodott fel Bones. &#8211; Csak a bizonyítékok alapján állítom fel az eseteket.
	- Ezer százalék, hogy nem így történt &#8211; mondta erre Booth is. &#8211; Túl sok lenne benne a véletlen.
	Enci és Chris egy pár voltak. És bár nem ugyan abban a sorrendben, de Castle-nek igaza van,
	ugyan úgy ölték meg őket.
	- Egyezzünk meg abban, hogy száz százalék a maximum, rendben? &#8211; kérte Bones az FBI
	ügynököt. &#8211; És nem értek egyet veletek. Ed Norton fizikuma nem megfelelő ahhoz, hogy ezt a
	két támadást végrehajthassa. Én még mindig úgy gondolom, hogy Leslie Hyde volt.
	Féltékenység pedig az ő esetében is simán lehetett indíték.

	***

	Láttam, hogy merre haladnak, de nem volt jó az irány. Előásták Phil csontjait. És Daniel csontjait.
	Őket vizsgálják, pedig semmi közük ehhez az egészhez. Miért csinálják? Miért így csinálják? Miért
	hiszik, hogy a kapcsolat ebben a kollégám lesz? Ne ezt az embert akarjátok, nem ő volt, nem ő tette.
	Engem elárultak! Halljátok meg, mikor a fületekbe üvöltöm! Halljátok meg, amit mondok nektek!
	Érezzétek és értsétek, hogy mit akarok sugallni! Nem ezt az embert akarjátok&#8230;

	- Nem fogják meghallani, engem sem hallottak meg soha.
	- De csak van valaki! Valaki, aki megérti, hogy mi történt. Én tudom, el tudom mondani, meg
	tudom magyarázni, és akkor&#8230;
	- Ne avatkozz bele! Nem teheted! Te bejártad a saját utad, ők még most járják az övéket. Ne
	formáld kedvedre, ne alakítsd, mert nem teheted meg. Nem a te dolgod, fogadd el!
	- De nem nézhetem tétlenül, ahogy valaki olyat akarnak bezárni, aki nem tett semmi rosszat!
	- Biztos vagy benne, hogy semmi olyat nem tett, amiért ezt érdemelné? Elvágták a torkodat!
	- De nem ez az ember volt.
	- Honnan tudod? Hisz sötét volt, késő éjszaka.
	- De én tudom.
	- Honnan tudhatnád?
	- Mert a barátom volt. Bíztam benne&#8230;

	-*-

	Néztem ezt a nőt, és annyira szerettem volna, hogy Angelának igaza legyen! Én tudom, mi történt,
	hiszen ott voltam. Én vagyok az áldozat, ki ismerhetné nálam jobban, és igazabbul a történetemet?
	Hagy mondjam el! Tudnotok kell róla! Így letérdeltem a szőke hölgy elé, és próbáltam szuggerálni,
	beszélni hozzá, csak hogy valami történjen végre.

	- Kérlek, csak halld meg, hogy beszélek hozzád! Kérlek, csak halld meg, hogy mit súgok!
	Hallgass a belső ösztönödre! Tudod, hogy én vagyok, Avalon. Kérlek, hallj meg!
	- Próbálok rád hangolódni!
	- Kérlek, hallj meg! &#8211; üvöltöttem a fülébe.
	- Enci?
	- Úr Isten, te meghallottál?
	- Távol vagy. És nyugtalan, háborog a lelked.
	- Mert kissé feldúlt, hogy elvágták a torkom, pont azután, hogy életem szerelme megkért,
	legyek a felesége.
	- Enci, nem értelek!
	- Avalon! Ő volt az! A barátom, a bizalmasom.
	- Nagyon távol vagy.
	- A bizalmamba fogadtam, elmondtam, hogy Chris eljegyzett. Ő volt, Avalon.

	Elúsztam. Reménykedem, hogy használt valamit. Mintha egy fal lenne előttem. Nem tudok közelebb
	menni hozzá. Már nem is hallom őt. Engem szólongat vajon? Vagy csak tátog? Megértette az
	üzenetem?

	-*-

	Angela és Hodgins farkasszemet néztek. Az egyik bűnbánó arccal, a másik félmosollyal. A férfi csak a
	fejét csóválta, és a tette miatt csak még jobban szerette a nőt, gyermekei édesanyját, a legnagyobb,
	legszeretőbb támaszát. Az élete volt, a furcsa, és viseltes dolgaival egyaránt. És újra csak azon
	gondolkodott, hogyan is önthetne észt abba a makacs, csökönyös fejébe.

	- Angie, ha Brennan rájön, hogy fel akarod hívni Avalont, ki fog akadni. Ahogy Beckett, Booth
	és a két NCIS ügynök is.

	Angela arca még bűnbánóbb lett.

	- Már fel is hívtad, igaz? Jaj, Angie&#8230;
	- Semmi gáz, Drágám, Castle velem van. Ő nem annyira szkeptikus, mint az összes többi. Talán
	még Beckettet is meggyőzi.
	- Nyomozók, olyanok, akik bizonyítékok alapján hajtanak fel gyilkosokat, és nem egy médium
	segítségével.
	- Az FBI-nál ez bevett szokás, és Avalon amúgy is FBI tanácsadó. Amúgy meg ők is
	feltételeznek, még Brennan is, ami eléggé hajmeresztő. Aztán, ha valami nem stimmel, akkor
	szépen letörlik a kis táblácskájukat, és újabb elméletet gyártanak. Ehhez képest egy médium
	sem akkora hiba. Ő is feltételez. És mondom, Castle nem volt szkeptikus. Ő teljesen elfogadta
	az elképzelésem, és szerinte is nagyon jó ötlet volt.
	- Brennan ennél merevebb lesz.
	- Miben leszek merevebb? &#8211; toppant be hirtelen Brennan, Booth-szal az oldalán.
	- Hogy te, Édesem? Nagyjából mindenben &#8211; kontrázott Angela.
	- Ez így, ebben a formában nem is igaz.
	- De, Édesem, ez így, ebben a formában nagyon is igaz. De semmi baj, azért én így is szeretlek.
	- Nem értelek.
	- Angela azt próbálja finoman a tudtotokra hozni &#8211; vette át a szót Hodgins,- hogy felhívta a
	jósnőjét, hátha tud nekünk segíteni ennek az ügynek a megoldásában.
	- De&#8230; Angela, ugyan miért tennél ilyet?
	- Jósnő? &#8211; nézett furcsán Beckett és Kensi, akik épp akkor értek oda a többiekhez. &#8211; A stábban
	egyáltalán semmit nem tudtak a magánéletéről. Igyekezett az életének ezt a részét távol
	tartani tőlük. Huszonhét embert hallgattunk meg, és semmi. Zsákutca.
	- Nem tudtak Chrisről, csak arról, hogy mérnökként dolgozott. De most komolyan, Angela,
	jósnő? &#8211; kérdezett rá Kensi is.
	- Beláthatnátok már, megrekedtünk! Két halottal összekapcsoltunk négy gyilkosságot három
	különböző államban, és csak a nő a közös bennük. Mert ő élt mindegyikben.
	- Mindegyikben?
	- Igen. A programom ezt találta meg, mint közös kapocs, Ericnek már szóltam róla. Sosem volt
	még olyan horderejű ügyünk, amiben egyszerre, egyforma lendülettel és joggal lett volna
	benne három állami rendőrség, az FBI és az NCIS. Ez túlmutat rajtunk, és egyfolytában,
	minden utcasarkon zsákutcába jutunk.
	- Ez így nem igaz!
	- Egészen meggyőző is lennél, Kate, ha nem egy perccel ezelőtt mondtad volna ki, hogy a stáb
	is zsákutca. Négy gyilkosság három államban. Hanover, Boston, New York. Három város,
	három férfi, egy nő. Sorozatgyilkosunk van, és tudod jól, hogy azoktól mennyire ki tudok
	akadni. És te, Brennan, ismered Avalont. Eddig még csak segített, és sosem hátráltatott.
	- Enci mindhárom városban lakott? &#8211; kérdezte Bones a barátnőjét.
	- Igen, meg még négy másikban is.
	- De csak ebben a háromban gyilkoltak olyan embereket, akik valamilyen okból kifolyólag
	összekapcsolódnak.
	- Egyazon fegyverrel lőtték le mindegyiket &#8211; összegezte Deeks. &#8211; De ez kevés.
	- Még valami egyezést találtam azóta &#8211; nézett Angela a számítógép felé, és betöltött két
	fényképet. - Vagyis hát találtunk Erickel. Ez itt Enci és a doki, ezen pedig Enci és Morrison
	van. Mindkettővel együtt járt azokban az időkben, amikor a másik két áldozat meghalt.
	- Valaki követi a lányt &#8211; mondta ki Beckett a nyilvánvalót. &#8211; De ki?
	- A lakótárs &#8211; vágta rá Castle. Ő még mindig hitte, hogy Edward Norton lesz a befutó.
	- Már megbeszéltük, hogy ő miért nem lehet gyanúsított, Castle. Ezeket a gyilkosságokat valaki
	olyan követhette el, aki képzett katonatiszt, vagy kommandós.
	- &#8230; aki képzett katonatiszt, vagy kommandós. Akkor is a lakótárs volt, Beckett. És nekem lesz
	igazam, hidd el!
	- Kellene valami abszolút különleges ismertető a gyilkosról. A töltény közvetett bizonyíték,
	nincs olyan fegyver az adatbázisban, amelyikbe illene.
	- Összekapcsolja a gyilkosságokat.
	- Arra a halott nő is éppen elegendő Eric felfedezése után.
	- A kulcs a pengében lesz &#8211; nézte Bones újra a képeket. &#8211; Az kellőképpen egyedi.
	Angela telefonja ekkor kezdett csörögni.
	- Ez Avalon. Mi van, ha megtudott valamit?
	- Angela! &#8211; csóválta a fejét Hodgins, Brennan, és Beckett, ellenben mindenki más inkább
	tartózkodott a vélemény-nyilvánítástól.
	- Tessék, Angela vagyok &#8211; szólt bele a készülékbe, aztán kihangosítva a mobiltelefonját letette
	az asztalra.
	- Angela, kedvesem, rossz ajtón kopogtattok!
	- Nem tudom, hogy ez mit jelent, Avalon. Kicsit pontosítanál?
	- Enci, megkeresett engem, nem is kellett nekem mennem utána. Eljött hozzám, megszólított,
	és azt mondta, hogy bizalmas.
	Érre már tényleg szkeptikus arcot vágott minden jelenlévő. Így azért könnyen lerázhat bárkit, egy
	jósnő.
	- Értem. De azért elárulod, mit mondott?
	- Ennyi. Ezt mondta, hogy bizalmas. Nehezen értettem a túlvilággal vegyített tájszólását. De a
	kártyák szerint az irányotok nem jó, nem egységes. És Enci azt mondta, hogy bizalmas.
	- Értem. Hát, köszönöm!

	Azzal letette.

	- Valamit kifelejtettünk. Valamit kifelejtettem&#8230;

	Bones meredten nézte a fényképeket, mindegyiket, amiket az áldozatokról készítettek. A helyszíni
	képeket, a bonctermi példányokat, majd a megtisztított csontvázakat.

	- Mit nem veszek észre? Mit lát a szemem, amit az agyam nem? És fordítva?
	- Bones?
	- Hagyd Booth. Ez az agya és a szeme közötti harc.
	- Ez az! Booth, nézd a vágásokat!
	- Nézem&#8230; gusztustalan, és véres.
	- A taktikai egységeknél az ökölharcra úgy képeznek ki, hogy mindkét kezedet egyformán tudd
	használni. A zúzódások Chris testén azt mutatták, hogy jobb kézzel verték össze. De nézd a
	vágást a nyakán, és a lány nyakán is! Mindkettő jobbról balra történő vágásképet mutat. És
	hiába tanítják a kétkezes harcot, a szerszámfogást nem lehet ugyan jól végezni mindkét
	kézzel, így a kés biztosan a domináns, jelen esetben a bal kézben volt. Szinte biztos, hogy a
	gyilkosunk balkezes. Hyde balkezes.
	- Norton is balkezes &#8211; mondta erre Booth, Castle pedig lelkesen helyeselt hozzá.
	- De Ed Norton túlontúl is alulképzett ehhez &#8211; szólt közbe Kensi. &#8211; Taktikai egység, te magad
	mondtad, Tempe.
	- Hyde alibije megáll. A szomszéd látta, ahogy megérkeztek Ivyval a lakására éjjel egy körül. Ha
	a Central Parkban ölték meg a lányt, akkor kizárt, hogy odaértek volna éjjel kettő és három
	között Newarcból.
	- Deríts ki mindent Ed Nortonról! &#8211; nézett Beckett Angelára. &#8211; Hol élt ezelőtt, hány testvére
	van, kínzott-e macskákat gyerekkorában, és hogy mi volt az aranyhala neve. Még azt is tudni
	akarom, hogy hányszor jár vécére egy nap! Mindent!
	Nagyjából ugyan ebben a pillanatban Eric és Nell arca úszott be a képernyőre.
	- Találtunk valamit, de ez annyira nem fog tetszeni nektek. Utánanéztünk a lakótársnak, a
	gyanúsítottak közül már csak ő maradt.
	- Épp most kért meg Beckett ugyan erre.
	- Király! A helyzet az, hogy a pasi 2006 előtt nem is létezett.
	- Micsoda?
	- A színészen kívül egyetlen Edward Norton sincs a rendszerben &#8211; magyarázta Eric.
	- Aztán lefuttattuk a képét a létező összes adatbázisban, és találtunk egyezést &#8211; folytatta
	gyorsan Nell. &#8211; Booth ügynök, Beckett ügynök, a hapsi a Pentagon nyilvántartásából került
	elő.
	- Katona?
	- Tengerészgyalogos &#8211; mondta, és kitette az adatlapot a képernyőre. &#8211; Marlon Alexander
	Brando tizedes. Irakból jött vissza, PTS-sel szerelték le. Aztán egyszer csak eltűnt a színről.
	- Mert személyazonosságot váltott.
	- Marlon Brando? Most komolyan? És én még azt hittem, hogy az Edward Norton volt szívás
	élni és létezni. Marlon Brando? Bocs, de ezt nem bírom ki röhögés nélkül &#8211; nevetett Deeks.

	Bones, Castle és Kensi egyszerre kiáltottak fel, mintha lámpást gyújtottak volna a fejükben:

	- A bizalmasa!
	- Rájöttem!
	- Tudom, mi történt!
	- Temperence, mit is mondtál, milyen irányban vágták el Enci torkát? &#8211; érdeklődött Beckett
	miközben Marlon Brando adatlapját olvasta.
	- Jobbról balra.
	- Tehát, a gyilkosunk bal kezes &#8211; bökött a képernyőn arra a rubrikára, ahol ezt a
	személyiségjegyet tüntették fel.
	- Tudom, mi történt, Kate.

	***

	- Maga volt, Ed. Maga volt az, aki elvágta a lány torkát.
	- Sosem tettem volna ilyet.
	- Ó, dehogyisnem. Megtette. Aztán le is lőtte.
	- Miért tettem volna? Mondja meg nekem, Booth ügynök, ugyan miért tettem volna, ha
	egyszer szerettem?
	- Pontosan ezért. Mert szerette, és nem bírta elviselni, hogy Ő nem így érzett maga iránt.
	- Ezt csak most találta ki! Enci szeretett engem. Szerelmes volt belém, csak még nem ismerte
	be saját magának sem. Velem volt, az enyém volt!
	- Sosem volt a magáé, Ed, és maga ezt sosem tudta elfogadni.
	- Mindig is az enyém volt. A Dartmouth óta, amikor együtt laktunk Hanoverben, aztán közösen
	béreltünk lakást itt New Yorkban is. Miért akart volna velem lakni, ha nem is akart tőlem
	semmit? Miért ünnepeltük meg minden év február 10-én az évfordulónkat, amikor először
	találkoztunk? Köztünk minden még a Dartmouth-on kezdődött. És amíg én élek, addig nem is
	fog soha megszűnni.
	- Így van, tényleg a Dartmouth-on kezdődött. Hét évvel ezelőtt.
	- Tizenegy évvel ezelőtt.
	- Nem, Ed, a maga története hét évvel ezelőtt kezdődött. Hiszen, amikor még Encivel járt,
	lelőtte Philip Morrisont. Egy művészettörténész hallgatót.
	- Ő öngyilkos lett. Enci sokáig volt búskomor miatta, de segítettem neki túllendülni ezen az
	öngyilkosságon.
	- Úgy rendezte, hogy öngyilkosságnak tűnjön, de a maradványokon, amelyeket Dr. Brennan
	megvizsgált, egyértelmű nyomát találtuk a maga közbenjárásának, és az előképzettségének.
	- Philip Morrison. Mindig is gyűlöltem őt. Nem érdemelte meg Encit. Bántotta, tönkretette.
	- Miért tette tönkre?
	- Nem értette meg Enci művészetét.
	- Ezért megölte?
	- Bántotta a lányt.
	- Na és Dr. Daniel Fillmore? Két évvel ezelőtt megkérte a nő kezét, igaz?
	- Enci igent mondott neki. De az a házasság nagy hiba lett volna.
	- Így maga őt is megölte. Ezt balesetnek próbálta álcázni, de nem az volt. És Dr. Brennan erre
	is rájött.
	- Mellette sohasem bontakozhatott ki. Nem engedte meg, hogy szárnyaljon, de egy angyalnak
	szárnyalnia kell, nem igaz? Az ő tehetségét nem lett volna szabad a négy fal közé zárnia, de a
	derék doktorúr másra sem vágyott, mint hogy ez a kincs csakis hozzá tartozzon. De Enci nem
	szerette ezt. Ő vagány volt, és csodálatos, de emellett az ember mellett&#8230; Egyszerűen eltűnt
	belőle az élet. Pszichológushoz kezdett járni, hogy elviselje. De én megmentettem.
	- Tényleg így gondolja?
	- Ő hálás volt. Nem azonnal, de pár hónappal később már arról mesélt, hogy hálás, amiért új
	lehetőséget kapott.
	- Új lehetőséget, magával?
	- Én csak egyengettem az útját. Elment a meghallgatásra. Ő lett Merilyn a Bombshellben. Enci
	a színpadra termett, imádta, és őt is imádták. Biztos vagyok benne, hogy maguk is hallották,
	milyen az, amikor Enci Fang-Lee kiereszti a hangját. Látniuk kellett volna Bostonban! Én soha
	olyan gyönyörűséget nem láttam és nem hallottam, mint akkor és ott ezt a lányt. Igazi sztár
	volt, a legszebb csillag aznap este. A doki mellett ez nem történhetett volna meg, és nagy
	megkönnyebbülésemre aznap szakítottak is. Mert Daniel megcsalta, és én lebuktattam Enci
	előtt. Megmentettem tőle a szerelmem. És Enci onnantól boldog volt.
	- Derek Wilkset nem bántotta.
	- Mert Enci boldog volt vele. Nem voltak együtt, de jól érezte magát. És újra megint sokat
	beszélt velem. A teste talán Dereké volt, de a lelke az enyém.
	- És mi a helyzet az ügynökkel?
	- Christian Ardeen. A szőke herceg, a Grál lovag, Luke Skywalker, az utolsó jedi&#8230; Az átverés
	legnagyobb művésze. Nem érdemelt meg egy ilyen kincset. Örökkön örökké csak hazudott
	neki. Először azt mondta, hogy tanár, aztán, hogy mérnök, de volt bárénekes, és maffia főnök
	is. Nem, egy ilyen alak sohasem érdemelhette ki egy olyan csodálatos lány szerelmét, mint
	Enci.
	- És úgy gondolja, maga igen? Hiszen megölte a nőt!
	- De csak véletlenül! Nem szándékosan tettem, csak baleset volt!
	- Viszont a hétfői két gyilkossággal már maga sem tudott mit kezdeni. Túl zsúfolt volt a hely, túl
	közel volt mindenki, és túlontúl is ismertté vált Ms. Fang-Lee ahhoz, hogy valaki észre ne
	vegye az eltűnését, vagy épp fel ne ismerje a holttestet. Hogy történt? Ránézett, és fejbe
	lőtte? Rájött végre, hogy úgysem lesz soha a magáé?
	- Enci mindig is az enyém lesz.
	- Hagyta neki, hogy végignézze az ügynök halálát?
	- Nem, előbb Őt lőttem le, de mondom, az csak véletlen volt. Eszemben sem volt bántani, de Ő
	Chris elé ugrott, és nem&#8230; Olyan zavaros volt, nem láttam igazán, hogy mi is történt. Aztán a
	másik, az&#8230; Az már viszont önvédelem volt. Előszörre nem, de aztán már igen.
	- Ed, el kell mondania, mi történt.
	- Megkérte, és Enci igent mondott. De nem hagyhattam. Elé álltam, és ráfogtam a fegyverem. Chris ki akarta csavarni a kezemből, igyekezett úgy fordulni, hogy Enci ne kaphasson golyót.
	belelőttem a hátába, összeesett. Enci sikítani akart, amikor megfogtam, hogy elvonszoljam
	onnan, én pedig elvágtam a torkát. De utána, utána ő még fogta a nyakát, tudja? Vérzett, de
	nem halt meg. Szenvedett, nem akartam, hogy szenvedjen. És akkor lelőttem. Kijöttem a
	sikátorból, és Chris üldözőbevett. Alig bírtam lehagyni, ő viszont csak futott, és futott
	utánam, golyóval a mellkasában. Fegyvert vett elő, és la akart lőni. Hát inkább én lőttem,
	kapott még két golyót.
	- Utána elvágta a torkát.
	- Nem bírtam azt hallgatni, hogy én öltem meg Encit. Úgy voltam vele, hogy az ő hibája volt.
	Aztán&#8230; beleeresztettem a tárat.
	- Ez lett volna az önvédelem?
	- Láttam, ahogy megcsókolta. De nem lett volna szabad neki, sosem lett volna szabad együtt
	lenniük. A lány az enyém volt. Engem választott! Minden reggel együtt mentünk munkába,
	elmondta, hogy nem is tudna mihez kezdeni nélkülem. Én szerettem őt, igazán szerettem,
	lestem minden kívánságát, és ő is így volt velem. Reggelente kaptam tőle csokoládét,
	süteményt, amit ő sütött, vagy épp kávét, és aztán elmesélte, milyen lesz a napja reggel az
	irodában, amíg mi a színházban próbáltunk, majd délután, amikor már ő is a próbán lesz, és
	este, ha fellép. Elmondta nekem, hogy nem szereti, amiért Chris mindig távol van, és hogy
	alig várja, hogy átkerüljön Los Angelesből New Yorkba dolgozni. De tudtam, hogy lépnem
	kell. Mert ha Christ áthelyezik, akkor soha többé nem lett volna nyugtunk tőle. Ő erőszakos
	volt, durva ember, sokakat bántott, megvert, lelőtt. Maga is tudja ezt! &#8211; nézett fel akkor
	Deeksre. &#8211; Maga is tudja, mert maga is pontosan ilyen!
	- Megvédem az embereket a bűnözőktől! És a rosszfiúkat bántom, ember, nem a jókat! &#8211; azzal
	hirtelen már fel is rángatta ültéből Edet, és úgy mondta neki a következőket: - Chris Ardeen
	jó ember volt. A legjobb barátom, és a kislányom keresztapja, és imádta a menyasszonyát.
	Soha, egyetlen ártatlan embernek nem ártott.
	- Deeks! Deeks, állj le! &#8211; próbálta leszedni Booth a gyanúsítottról.
	- Deeks nyomozó! &#8211; szólt rá felettesi hangon Beckett, - engedje el.
	- Én csak meg akartam védeni Encit &#8211; hajtogatta tovább Ed. &#8211; Csak meg akartam védeni. Nem
	akartam bántani! Sosem tudtam volna bántani.
	- Edward Norton, letartóztatom Enci Fang-Lee, Christian Ardeen, Philip Morrison és Dr. Daniel
	Fillmore megöléséért. Jogában áll hallgatni! Bármi, amit mond&#8230;

	***

	Bones Castle-lel együtt Kensit nézte. A nő arcán patakokban folytak végig a könnyek, amikor az FBI
	központ egyik kooperációs termében próbálták megenni a vacsorájukat. Megviselt mindenkit ez az
	egy hét, de jó érzés volt mindannyiuk számára együtt dolgozni, és újdonsült barátságokat kötni.

	- Hé, Kensi, elkaptuk! Nálunk van, és innen már úgysem szabadul &#8211; próbálta vigasztalni
	Beckett. &#8211; Szövetségi bűncselekményt követett el, és egy szövetségi ügynök megölése miatt
	nem ússza meg a méreginjekciót.
	- Azt hiszem, ez nem lesz olyan egyszerű. Tudod, Kate, Chris volt az egyik legkedvesebb
	barátom. Együtt jártunk az akadémiára, ő volt az esküvői tanúm, Chloé keresztapja, a
	bajtársam&#8230; És Enci? Most hétvégén szerettük volna megnézni Merilyn szerepében a
	Broadwayen &#8211; vett elő két jegyet a kabátja belső zsebéből. &#8211; Ezért repültünk ide. Amikor
	először hallhattuk Bostonban, engem teljesen lenyűgözött. A Don&#8217;t forget me című dalban
	egyszerűen csodálatos volt. Chris abban a pillanatban beleszeretett, pedig akkor még nem is
	ismerte.
	- Chris remek ember lehetett &#8211; mosolygott Booth a két NCIS delegáltra.
	- Tudtátok, hogy Chris zongorázott? &#8211; kérdezte tőlük Bones.
	- Igen. Elég jól tudott. Egyszer megkértük, hogy vigyázzon Chloéra, mert mi szerettünk volna
	elmenni évfordulós vacsorára. Chris az első pillanatban beleegyezett. Úgy altatta el Chloét,
	hogy magára kötötte kendővel, és zongorázott és énekelt neki. Fel is vette videóra, csak hogy
	felvághasson vele előttünk, mert általában Chloé nem alszik el egykönnyen. Nem is
	csodálom, hogy ennyire szerették egymást Encivel. Teljesen összekötötte őket a zene.
	- Angela és Hodgins, amikor átvizsgálták a lakást, találtak egy DVD lemezt.
	- Igen, szerintem látnotok kellene &#8211; húzta oda hirtelen a DVD lejátszós állványt, amit az elmúlt
	napokban egy kicsit felturbózott. Csak miniangelatronnak nevezte, de legalább használhatóvá
	tette önmaga számára.

	Bones betette a lemezt, és csak nézték, amin két szerelmes, minden gondját pár pillanatra nélkülözni
	képes fiatal arról énekel, hogyan is lesznek majd ők a tökéletes, boldog pár.
	Booth kézen fogva vitte ki Brennant a teremből.

	- Jól vagy? &#8211; érdeklődött feleségénél.
	- Nem tudom. Azon gondolkodom, hogy mi mindent veszített ez a fiatal nő azzal, hogy
	megölték. Szerencsésnek érzem magam, Booth, ha arra gondolok, hogy én is végezhettem
	volna így. Amikor Pam Newman le akart lőni, féltékenységében. Aztán, amikor téged lelőtt,
	majdnem meg is tapasztalhattam. Szerencsés vagyok, mert hozzád mehettem, és szerencsés
	vagyok, mert lett három olyan szuper gyerekünk, hogy kívánni sem tudnék Christine-nél,
	Hanknél és Parkernél tökéletesebb srácokat. Imádom a gyerekeinket, és imádlak téged is. És
	akkor ott bent ezt a dalt hallgatom két szerelmes előadásában, csak arra tudok gondolni,
	hogy ez az Ed Norton mit vett el ettől a két fiataltól.
	- Szeretlek, Bones. És tudod, ha csak egy minimális igazság is van a világegyetemben, akkor
	Enci és Chris igenis együtt vannak.

	***

	- Mr. &amp; Mrs. Smith. Szerettem ezt a dalt. Ezek mi voltunk. A különleges ügynök, és a lány, aki
	csak arra vár, hogy normális élete lehessen. És most itt vagyok, lebegek ég és föld között,
	mint Mohamed koporsója&#8230;
	- Vagy mint a saját koporsód &#8211; mosolygott rám a lány.
	- &#8230;vagy mint a saját koporsóm. És azon gondolkodom, hogy mi jön ezután? A Mennyország? A
	reinkarnáció? Vajon találkozom még valaha életem szerelmével? Ha már nem is élek?
	A Lány továbbra is csak mosolygott rám. Majd halkan odasúgta: Fordulj meg!
	És itt volt Ő. Itt volt Chris, velem, örökké.

	Szereplők:

	
		&nbsp;Enci Fang-Lee, áldozat, mérnök, szabadidejében ünnepelt Broadway színésznő
	
		&nbsp;Christian Ardeen, áldozat, sorhajó hadnagy, különleges ügynök, NCIS
	
		&nbsp;Dr. Temperence Brennan, törvényszéki antropológus, FBI tanácsadó
	
		&nbsp;Seeley Booth különleges ügynök, FBI
	
		&nbsp;Dr. Camille Saroyan, halottkém, FBI tanácsadó
	
		&nbsp;Dr. Arastoo Vasiri, törvényszéki antropológus, FBI tanácsadó
	
		&nbsp;Dr. Angela Montenegro, törvényszéki informatikus, elemző, FBI tanácsadó
	
		&nbsp;Dr. Jack Hodgins, entomológus, herbológus, FBI tanácsadó
	
		&nbsp;Katherine Beckett különleges ügynök, FBI
	
		&nbsp;Richard Castle, író, FBI tanácsadó, rendőrségi tanácsadó
	
		&nbsp;Dr. Lanei Perrish, vezető halottkém
	
		&nbsp;Kensi Blye különleges ügynök, NCIS
	
		&nbsp;Dr. Marty Deeks, rendőrségi nyomozó, LAPD
	
		&nbsp;Avalon Harmonia, médium
	
		&nbsp;Edward Norton, Broadway színész, Enci lakótársa
	
		&nbsp;Derek Wilks, rendező, Bombshell
	
		&nbsp;Julia Huston, szövegkönyv író, dalszöveg író, Bombshell
	
		&nbsp;Eileen Grant, producer, Bombshell
	
		&nbsp;Mrs. Triman, titkárnő, NYSW
	
		&nbsp;Leslie Hyde, mérnök, NYSW
	
		&nbsp;Ivy Linn, Broadway színésznő
	
		&nbsp;Eric Beale, operátor, informatikus, NCIS OSP
	
		&nbsp;Nell Jones, műveleti elemző, NCIS OSP

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[fencikoci: Halált hozó dallam (FFF-FC)/1.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705092</link><pubDate>2017-03-10 20:00:23</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Lebegek. A testem könnyű, a lelkem is könnyű, és nincs körülöttem semmi más, csak a végtelen. Tér és idő eltűntek. Fény van, akármerre is nézek. Nézek egyáltalán? Eltűnt a fájdalom, eltűnt a rossz, már nem hasít és szakít szét semmi. Mi lehet ez? Talán a halál?

	***

	Dr. Temperence Brennan hatalmas tapsot kapott a &#8222;Fegyverek által okozott csontsérülések élő és maradvány csontvázakon &#8211; diagnosztika és kezelhetőség&#8221; című előadása végén, amelyet kedves diákja, gyakornoka, kollégája és barátja, Dr. Arastoo Vasiri társaságában és segédletével tartott meg. Maga sem hitte volna, hogy a törvényszéki antropológusok ilyen nagy számmal fognak eljönni a New yorki konferenciára a világ minden tájáról, és pláne nem az ő előadásukra. Mindazonáltal ezzel rádöbbent, hogy még mindig Ő számít a világ egyik legjobb antropológusának, így mit is várhatott volna? És a rivaldafényének egy része bizony Arastoo megítélésének is jót fog tenni, bár megjegyzendő, a férfi is kitett magáért. Mind a projekt ideje alatt, mind pedig most, az előadásban. Nevet szerzett magának, és Dr. Temperence Brennan erre nagyon büszke volt. Igazából Arastoora volt nagyon büszke.

	De a közönség soraiban nem csak saját szakmájuk képviselőit látta, hanem olyan írókat is megtalált, akik hozzá hasonlóan a krimi műfajában voltak érdekeltek. Na igen, azért nem árt tudni, hogy egy-egy halottat, illetve maradványt a könyveikben hogyan is lehet azonosítani. Félelmetesen sok a kókler az írók között, akik alapvető antropológiai tényekkel nincsenek tisztában a maradványazonosítás területén, viszont szakértőket az irományaikhoz nem fogadnának fel semmi pénzért sem, nehogy ellopják az ötleteiket, ezáltal elérve a dilettáns szintre, mellőzve a tényszerűséget. Borzasztóak! De azért a sok ismert és ismeretlen krimi író között egynek nagyon megörült.

	- Richard? &#8211; ölelte át kedves barátját a nő előadás után. &#8211; A mindenit, el sem hiszem, hogy itt vagy!
	- Szia, Tempe! Úgy örülök, hogy látlak.
	- Én is örülök neked &#8211; mosolygott rá őszintén.
	- Remek volt az előadásotok, nagyon tetszett. Lenyűgözően mutattad be a kétélű pallos okozta sebeket. Személyes kedvenced?
	- Az egyik. Igazából a láncos buzogány a kedvencem &#8211; mondta, miközben majdnem felborították őket.
	- Fenébe, de nagyon sok itt az ember &#8211; mérgelődött a férfi.
	- Nem gondoltam volna, hogy ennyien eljönnek. Tegnap alig voltunk kétszázan. Bár annak igazán örülök, hogy sok érdeklődőnk van.
	- Szerintem csak miattad és Dr. Vasiri miatt vannak itt. A Jefferson Intézet munkatársai párjukat ritkítják mindenfelé. A könyveidből ez világosan kiderülhetett már mindenki számára. Hé, ember! &#8211; szólt hirtelen egy szemüveges férfi után Richard. &#8211; Én is azon járok, csak a másik oldalán. Bocsánat &#8211; Fordult aztán vissza a nő felé, - csak a lábamra taposott. Nem igazán szeretem a tömeget, ha én is egy vagyok benne. Pedig bőven volt már időm hozzászokni. A koncertek, és ugye a saját rajongóim &#8211; kacsintott. Brennan felnevetett.
	- Ezt megértem. De a dedikálásokon te egy asztal másik oldalán ülsz, és a lábfejed mentve van ezektől az atrocitásoktól.
	- Jogos. Mondd csak, lenne kedved nálam vacsorázni ma este?

	Booth pontosan ennél a mondanál érkezett meg &#8211; alapvetően büszkeségtől dagadó kebellel &#8211; a felesége mellé. És nem tetszett neki az a bizalmaskodás, amit ez az ismeretlen férfi mutatott kedvese irányába. Túl jól szabott zakót és elegáns cipőt viselt ahhoz, hogy Booth kedvelje. Majdhogynem ránézésre utálta.

	- Hé, haver, csak ne olyan hevesen! A hölgy a feleségem, és nem fog csak úgy a maga lakásán vacsorázni ma este! &#8211; lépett a férfi és Bones közé. &#8211; Csodálatosak voltatok! &#8211; adott egy puszit az arcára, és szorosan melléállt, átölelve a derekát előző szavait nyomatékosítandó.
	- Booth, ne csin&#8230;
	- Akkor maga Seeley &#8211; fogott vele gyorsan, lelkesen, és kéretlenül kezet az ismeretlen férfi, aki az előbb még az ő feleségét ölelgette, és Booth véleménye szerint még randevúra is hívta.
	- Parancsol?
	- Akiről Tempe Ryan ügynök karakterét mintázta. Mindent tudok magáról, Tempe rengeteget mesélt, és a feleségem is nagyon nagy rajongója. A karakterének is, és Önnek is. Tudja, ő is FBI ügynök. Jaj, de faragatlan vagyok, még be sem mutatkoztam. Castle. Richard Castle, író. És magánnyomozó. Na meg persze rendőrségi és FBI tanácsadó is. Kollégák vagyunk!
	- Arra azért ne tegyen nagy tétet! Várjon. Azt mondta, Castle? Mint a Nikki Heat könyvek írója? &#8211; nézett Booth döbbenten Bonesra.
	- Ő bizony, és ugyanakkor nagyon jó barátom is. Richard, ő pedig itt a férjem és a társam, Seeley Booth.
	- Muszáj bemutatnom magát a feleségemnek! Drágám, egy pillanatra! &#8211; intett Castle Kate felé. &#8211; Ők itt Dr. Temperence Brennan, és a férje, Seeley Booth különleges ügynök.
	- Üdv! Kate Beckett.
	- Hű, az anyja! &#8211; döbbent meg Booth. &#8211; Maga az életben még sokkal szebb, mint ahogy a Nikki Heat könyvekből elképzeltem, Beckett ügynök. Ugye, Bones?
	- Határozottan nagyon szépek és finomak az arcvonásai. A járomcsontja nagyon előnyös, és szépen ívelt az orra.
	- Köszönöm &#8211; nézett furcsán, de azért mosolyogva a nő.
	- Tempe, gyertek át hozzánk este vacsorázni, sokkal kötetlenebbül tudnánk beszélgetni, mint itt, ebben a forgatagban. Amúgy is, ha jól tudom, még lesz egy nagy interjúd is egy óra múlva. Arra is hivatalos vagyok &#8211; mosolygott.
	- Csak egy fél óra múlva &#8211; pontosított Bones.
	- Szeretnék veled konzultálni a legújabb könyvemről is. Most először fogok azonosíthatatlan emberi maradvánnyal foglalkozni, és nem szeretnék dilettánsnak látszani, mert a végén még lehúznád a könyvem az értékelésnél. Tudtad, hogy a kiadóm, téged akar felkérni?
	- Nem.
	- Egyszerűen muszáj átjönnötök!
	- Booth? &#8211; érdeklődött férjénél a nő.
	- Végül is&#8230; Wow, Nikki Heat, személyesen.
	- Booth ügynök, kérem...
	- Bocsánat, csak&#8230;
	- Most én is hívjam Andrew listernek? &#8211; mosolygott rá Beckett.
	- Nem, nem, nem azért mondtam. Csak hát&#8230;
	- Igen, tudom. De gondolom, azért maga is.
	- Igaza van, abbahagytam.
	- Booth élvezi, amikor hatalmas hősnek tartják &#8211; adta meg a kegyelemdöfést Bones.

	Booth és Brannen remekül szórakoztak az alteregóikkal. Az ügynököt lenyűgözte Kate munkássága, a Bracken szenátor ellen vívott harca, a rendőrségi előmenetele, a különleges irodai munkája Washingtonban, és most az FBI-nál. A saját részlegének vezetője lett, itt New Yorkban. De Booth-t a leginkább Castle és Beckett kislánya, Lily csavarta az ujja köré, aki nagyjából Hankkel lehetett egyidős. A kislány nagyon játékos természetű volt, és Booth-t alig két perc alatt elvarázsolta, ahogy az ölében ülve szőlőszemekkel etette.

	- Ne haragudjatok Lily miatt, de Alexisnek az utolsó pillanatban közbe jött valami, így nem tudta elvinni magukhoz, anyámnak pedig előadása van.
	- És apám a legnagyobb rajongója, az éjszakás bébiszittert pedig csak vészhelyzetekben szoktuk riasztani.
	- Van éjszakás bébiszitteretek?
	- Igen, az egyik régi kollégám felesége mindig nagyon szívesen vigyáz Lilyre, de csak ha nagyon muszáj, akkor kérjük meg, mert azért nekik is van két gyerekük.
	- Semmi baj, Lily nagyon aranyos kislány &#8211; olvadozott Booth, ahogy a kislánnyal játszott az asztalnál.
	- De azért majd egy ortopéd szakorvosnak mutassátok meg, mert a bal ileum mintha feljebb lenne, mint a jobb.
	- Bones! &#8211; szólt Booth a feleségére, de Brennant ez sosem tartotta vissza.
	- Ez különösebben nem nagy probléma, de a lépés stabilitásban zavarhatja majd, ha felnő, és a szex esetében is okozhat kényelmetlenséget az egyes pózok&#8230;
	- Állj! &#8211; szakította félbe Castle a nőt. &#8211; Tempe, Lily két és fél éves, és én nagyon nem szeretnék azon gondolkodni, hogy ez az édes, aprócska kislány egyszer majd miket fog művelni. Pláne, ha az anyjára üt.
	- Castle!
	- Ne is mondd, a minap gondolkodtam el azon, hogy Christine-t akkor is szeretném ártatlan kislánynak tekinteni, amikor már férjnél lesz, két gyerekkel &#8211; helyeselt Booth.
	- Nagyon durva dolog lányos apukának lenni.
	- Az bizony!
	- És nekem ráadásul két lányom is van.

	Aztán a gyerekekről beszélgettek. Castle Alexis kiskoráról mesélt történeteket, Booth Parker és Christine gyermekkoráról mesélt, és a kicsi Hankről. Beszéltek a féltestvérségi, és nagyon nagy korkülönbséggel kialakult kapcsolatokról a gyermekeik között. Castle elmesélte, hogy Alexis tulajdonképpen anyáskodik Lily felett, ennek oka lehet az is, hogy a huszonkét év miatt tényleg a kislánya is lehetne. Booth azt mesélte el, mennyire rajong egymásért Christine és Parker, és hogy Christine mennyire élvezi, hogy csakis ő a lány a család három gyereke közül. Brennan és Kate is tapasztalatokat cseréltek egymással a férjeik előző házasságából érkező gyerekekről, de Brennan elmondta azt is, hogy mennyire szereti Parkert már egészen kicsi kora óta.

	- Parker egyszerűen csodálatos és lenyűgöző fiú. Bízom benne, hogy Hank is ilyen fiatal felnőtt lesz, amikor felnő. Pontosan olyanok, mint az apjuk.
	Olyan normális, olyan könnyed baráti estét töltöttek együtt, amilyenre mindkét páros életében már elég régóta nem volt példa annak ellenére, hogy barátokban azért egyáltalán nem szűkölködtek. Majd egyszer csak rezegni kezdett Beckett telefonja.

	- Bocsánat, de ezt muszáj felvennem, az örsről hívnak. Szia Lanie! Igen, igen. De hiszen az nem is a mi körzetünkhöz tartozik! Bocs, Esposito kapitány körzetéhez. Miért nálatok van az ügy? Oh! És mit mondott Morther kapitány? Értem. Rendben, szóljatok Espónak és Ryannek, hogy mi is indulunk. Persze, megbeszélem velük, biztos belemennek. Szia!
	- Minden rendben? &#8211; érdeklődött Castle a feleségénél.
	- nem egészen. Azonosíthatatlan emberi maradványokat találtak a Central Park északi részén. Annak ellenére, hogy az nem a mi körzetünk, mármint Esposito kapitány és a tizenkettes körzet területe, átadják nekik a nyomozást, és bevonják az FBI-t is. Szeretnének felkérni téged, Temperence, a maradványok azonosítására. Ha már itt vagy, nagyon szívesen venném, ha segítenél!
	- Persze, nagyon szívesen.
	- A halottkémünk nagyon jó, de sajnos az antropológusunk nem egy Dr. Temperence Brennan. Néha szót is nehezen értek vele.
	- Hát, ne haragudj, Kate, de én Booth-szal tudok hatékonyan együtt dolgozni.
	- Természetesen őt is felkérem. Én vagyok a részleg vezetője, megtehetem &#8211; kacsintott Beckett, majd felnyalábolta Lilyt és a pelenkázó táskáját, és hívta Jennyt. &#8211; Gyere, Castle, láss egyszer egy jeffersonos esetet is!

	***

	A Central Park északi részén voltak. A játszótér ugyan kihalt volt, hiszen az éjszaka közepén amúgy sem sok ember lézengett arra, de a rendőrségi kordon mögött egyre többen álltak. Hatalmas tölgyfák vették körül a helyszínelőket, ám az egyik fa tövében valami szörnyűség bukkant felszínre.

	- Hú, az anyja! Hát őt meg ki ette meg félig? A mindenit, ez&#8230; rém gusztustalan.
	- Száz, kétszáz eset, és hozzászoksz &#8211; veregette hátba Booth Castle-t. &#8211; A félig szaftos egyedek a legrosszabbak. És mint érzed, rendkívül büdösek is. A bogárenzimek, és egyéb ahhoz hasonlók miatt. Meg az ürülék, amit benne hagynak.
	- Sokat tudsz.
	- Tizennégy év alatt az ember igazi szakértője lesz a témának &#8211; kacsintott.

	Brennan kesztyűvel a kezén elkezdte vizsgálni a hullát. Felemelte a koponyát, jól szemügyre vette, megtapogatta a fogakat, a járomcsontot, a fal- és halántékcsontokat, majd visszatette, és a felkarcsontot vette szemügyre.

	- Én most elmegyek oda a kukákhoz hányni, rendben? &#8211; kérdezte Castle a látvány miatt, aztán el is ment hányni. Jó hangosan.
	- Kár a vacsoráért, olyan finom volt &#8211; nézett utána Bones.
	- Igen, Rick nagyon jó szakács. De őszinte leszek, ez még az én gyomromnak is kifejezetten durva.
	- Szerintem egyáltalán nem az &#8211; vonta meg a vállát Brennan, és visszafordult a maradványt vizsgálni. &#8211; Egyszerűen csak nem vagytok hozzászokva. Néhány ilyen eset, és a lineáris
	extrapoláció elvén az egyes esetek ismétlődő felbukkanása miatt már nem is fogjátok a helyzeteket rosszul kezelni.
	- Ezt most nem tudtam követni &#8211; nézett Beckett Boothra.
	- Nyugi, én sem. Csak&#8230; Engedd el &#8211; intett a férfi révetegen a távolba, mire Beckett elmosolyodott és bólintott.
	- Nem mellesleg Castle kérdése helytálló volt. Mi ette meg szegény flótást?
	- Ez a Central Park, Kate, akármik lehettek. Lepkék, legyek, kisragadozók, amik az állatkertből szökhettek ki&#8230; Feltételezem, a tegnapi nagy esőzés moshatta ki a nő felét a földből. Elég sekély sírba temették.
	- Értem, szóval kapkodtak. Azt mondtad, nő?
	- Igen. Látod a tágult medenceívet? A keresztcsont alapján nő, a húszas évei végén, harmincas évei elején. Fehér bőrű, százhatvanöt &#8211; százhetven centiméter lehet. A medence alapján még nem szült. A felkarcsont és a csuklócsont szerint aktívan sportol. Vagy sportolt. A csípője szerint pedig táncolt.
	- A halál oka?
	- Ezt még nem tudom megmondani. Ahhoz előbb meg kell tisztítanom a csontokat. Ráadásul, ahogy nézem, a test alsó fele eléggé húsos. Szükségem lesz a halottkémre.
	- Jó. Mennyi ideje fekhet itt?
	- Nem tudom megmondani, nem vagyok entomológus. Értesítettétek Hodginst? &#8211; nézett férjére a nő. Booth bólintott, miközben mindenféléket írt a kis füzetébe.
	- Erőszak áldozata lehetett? &#8211; kérdezte Beckett, aki szintén egy jegyzettömbbel állt Bones felett.
	- Azt majd a halottkémünk megállapítja.
	- Hogy-hogy a tiétek?
	- Ide tudnád hívni Camet, Booth?
	- Miért kellene bárkit is idehívni? Itt van Dr. Parish. Lanie nagyon jó a szakmájában, New York vezető halottkéme &#8211; válaszolt a kérdésre Beckett.
	- Maximum csak azért, mert az előző vezető halottkém jelenleg a mi teamünk tagja. A miénk az ország legjobb csapata, 89%-os mutatóval dolgozunk. Szerinted jó az, ha nem a legjobb személy vizsgálja meg a maradványt? Ha ez a Dr. Parish van ennyire jó, vagy ennél jobb, akkor nem bánom, segíthet, egyébként viszont kérem ide Dr. Saroyant, aki, mint már említettem, az ország legelismertebb halottkéme.
	- Cam Saroyan őrmester? &#8211; pislogott Beckett Boothra. &#8211; Így értette Dr. Saroyan?
	- Jaj, tényleg, hiszen ő is a tizenkettes körzetben volt rendőr itt, New Yorkban, mielőtt hentesnek állt. Hogy is felejthettem el! &#8211; lelkendezett Booth.
	- Lanie oda lesz, meg vissza. Nagyon híres a mieink között!

	***

	Angela csak ült a koponya mellett, miközben Brennan és Arastoo a megtisztított csontvázat vizsgálta, Hodgins pedig összegezte a maradvány körül a földben talált anyagokat, miközben Lanie is rendszerezte az eredményeit.

	- Be kell valljam, nem éppen ilyen nyaralást terveztem. Már-már olyan érzésem van, mintha mi lennénk Taylor és Bonasera legújabb gárdája.
	- Nem tudom, hogy ez mit jelent.
	- CSI New yorki helyszínelők &#8211; mosolygott Lanie. &#8211; Minket is mindig azzal cukkolnak.
	- Édesem, vegyél egy tévét!
	- Nem szeretem a helyszínelős sorozatokat. Nekem azok túlságosan is elrugaszkodnak a valóságtól. Beforradt törések a singcsonton, orsócsonton, sajkacsonton, csuklócsontokon, bordákon&#8230;
	- Megint sikerült megfognod a dolog lényegét.
	- Postmortem sérüléseket nem látok.
	- A válla kifordult. Merev kagylós lepattanással. Brennan, véleményem szerint ez portmortem.
	- Igazad van, Arastoo. Katalogizálnád a csontsérüléseket?
	- Persze, nagyon szívesen.
	- Arról volt szó, hogy csak az első két nap lesz szörnyen unalmas a kötelező antropológus konferenciával, és a kettőtök előadásával &#8211; kínlódott továbbra is Angela. - Ami egyébként igazán jó volt. Főleg a digitális anyag.
	- Azt már megköszöntük &#8211; kotyogott közbe Arastoo, miközben számbavette és leírta a találtakat. &#8211; Láttam már ilyen kiterjedt sérüléscsoportokat, Brennan. Méghozzá a tornászok körében.
	- Ehhez képest ez a harmadik napom New Yorkban &#8211; folytatta Angela mit sem törődve Brennan és Arastoo csontsérüléses dialógusával, - és láss csodát, a szabadságom alatt dolgozom. Hullák. Megint! Én munkamentességet szerettem volna, meg az Empire State Buildinget, a Times Square-t és a Broadwayt. Nem megint koponyarekonstrukciót, ráadásul a gépem nélkül.
	- Felkértek minket, Angela, ez elég nagy megtiszteltetés! Hodgins nem panaszkodik.
	- Nem is! &#8211; lelkesült a bogaras.
	- Megállapíthatjuk, hogy szertornász volt &#8211; bólintott Brennan Arastoo tényközlésére.
	- Ugyan már, Arastoo, ne légy ennyire udvarias! Hodgins pedig megszállott, te is tudod. Amúgy meg azt gondolom, kedves Dr. Vasiri, hogy te is szívesebben lennél Cammel egy múzeumban, vagy valami romantikus helyen. De akár a hotelszobában is. Mióta Shania megszületett, szerintem sehol sem voltatok még kettesben. Ahogy Kat születése óta mi sem. Ez lehetett volna a &#8222;remegújító kapcsolathétvégénk&#8221;. Meg nektek is!
	- Ezt nem itt és most fogjuk megbeszélni. Néha adhatnánk egy kis tiszteletet a halottaknak.
	- Próbálkozz csak megkerülni, úgysem fog összejönni! &#8211; kacsintott rá Angela.
	- Ti mindig ilyenek vagytok munka közben? &#8211; kérdezte Lanie Angelától.
	- Még szép! Ennyi halál között szükség van némi jóérzésre.

	Rajzolás közben azért persze tovább faggatta Arastoot, és Lanie-t is kikérdezte a New yorki életről, amíg a nőnek nem kellett elmennie a bíróságra tanúskodni egy gyilkosság ügyében. Miután Angela készen lett az arcrekonstrukcióval, és beszkennelve feltöltötte a rendszerbe, elképedve tapasztalta, milyen eredményt adott ki a jogosítványok adatbázisa. Smink nélkül nem ismerte fel elsőre.

	- Enci Fang-Lee? Azta!
	- Minden rendben, Angie?
	- Brennan! A nő egy Broadway színésznő. Enci Fang-Lee, vagyis Marilyn Monroe a Bombshellben.
	- Enci Fang-Lee? &#8211; kérdezett vissza Hodgins. &#8211; Ó, ne már, Angie! Meglepi jegyet vettem neked a szombat esti előadására.
	- De édes vagy! Kár, hogy nem fogjuk már látni énekelni.
	- Ő valami híresség? &#8211; érdeklődött Brennan.
	- Híresség? Most jelölték Tony-díjra. Ne már, hogy nem ismered!
	- Oda vagyok a hangjáért &#8211; áradozott Hodgins. &#8211; Amúgy a legjobb musical, musical énekesnő, musical énekes, szövegkönyv, vázkönyv&#8230; Szinte minden kategóriában jelölték a Bombshellt. De kár érte! Csodálatos énekesnő volt.
	- Igen, a rekesz és a bordák alapján én is arra jutottam, hogy úszott, vagy énekelt. Tessék, Angela, a Broadway házhoz jött.
	- És ez megmagyarázza a csillogó ruhát, valamint a parókát. És a vezetéket, ami nagy valószínűséggel mikroport lehetett újkorában &#8211; tette hozzá Hodgins.
	- Édesem, hallod te, amit mondunk? Ünnepelt színésznő, egy celeb! Híres, meg minden. Ez nagy sajtóvisszhangot fog kavarni.
	- Szólj Booth-nak, hogy nézzenek utána! &#8211; utasította az antropológus.
	- Mintha a falnak beszélnék.
	- Hallottam, Angela, csak ez nem releváns a nő halálának kiderítésében. Szólj Booth-nak, ő majd intézi a többit!
	- Nem inkább Beckettnek kellene? Mégiscsak az ő nyomozása.
	- Együtt vannak, bent az FBI irodában. Csak értesítsd valamelyiket!
	- Rendben, szólok nekik. Csak ne kiabálj velem, mert azt nehezen viselem.

	***

	Booth és Beckett meglepve hallották, hogy a holttest kihez is tartozott. Aztán megnézték, hogy hét napja jelentették be a nő eltűnését &#8211; egyik este szimplán nem jelent meg az előadás második felvonásán.

	- És senki nem gondolt semmi rosszra? Azért az úgy elég meredek. Van egy olyan sejtésem, hogy ez még New Yorkban sem mindennapos.
	- Ahogy az sem, hogy egy washingtoni ügynök vezessen a New yorki ügynök helyett.
	- Én vagyok a rangidős, és a férfi is, szóval én vezetek.
	- Hím soviniszta&#8230;
	- Inkább azt mondd, mi van a papírokon!

	Az autóban ülve olvasta fel Beckett Boothnak a fiatal nő aktáját.

	- 29 éves, Magyar származású, hajadon, testvérek, anyukák Európában.
	- Anyukák?
	- Igen.
	- Mármint&#8230; Olyan módon?
	- Milyen módon?
	- Hát tudod&#8230; Olyan módon. Olyan&#8230;
	- Leszbikus módon?
	- Igen, valahogy úgy &#8211; feszengett Booth.
	- Jaj Booth, ne legyél már ilyen merev! A színészvilágba tartunk épp, a szabadszellemű szexualitás melegágyába. Amúgy meg nem, nem leszbikus anyukák lánya. Egy édesanya, egy nevelőanya. Mindkettőt megadták baj esetén értesítendő személynek. A külügyeseknek már szóltunk, felveszik a családdal a kapcsolatot, és a nyomozás végeztével hazaküldik a csontokat.
	- Azért ez tényleg borzalmas lehet. Úgy értem, otthon várni egy koporsót a reptéren. Volt egy agyastanoncunk még évekkel ezelőtt, Angliából érkezett az Államokba. Aztán 26 évesen lelőtte egy sorozatgyilkos, aki után már majdnem egy éve nyomoztunk, egy ex kommandós. Vincent édesanyja összeomlott, órákig csak sírt a telefonba. Cam es Mrs. Nigel-Murray a mai napig tartják a kapcsolatot.
	- Az egyik kapitányomat lelőtték, miközben engem védelmezett. A temetésén én is kaptam két golyót a mellkasomba. Szóval értem, miről beszélsz.
	- Harci sérülésekről, azt hiszem, mindketten tudnánk mesélni. Mit tudunk még a nőről?
	- 2006 júliusában költözött az Államokba, és szeptemberben kezdett a Darthmouthon tanulni. Mérnökként diplomázott, munkavállalói engedéllyel itt maradt, és egyszerre dolgozik mérnökként a NYSW vasúttársaságnál, valamint színésznőként. Enci Fang-Lee jelenleg a Marilyn Monroe musicalben főszereplő. Még Tony-díjra is jelölték. Érdekes, erről a pletykalapok sosem írtak. Mármint hogy mérnökként is aktív. Le a kalappal előtte, én ezt az egyet is alig bírom gyerek mellett. Amúgy mindkét munkahelyéről nagyjából egy időben jelentették be az eltűnését. Csütörtök este a színházból, és péntek este vágányzárból. Mi a fene az a vágányzár? Merthogy azt nem vette fel időben.
	- Amikor a vasúti üzem leáll, és dolgoznak a pályán. Kizárják a forgalmat teljesen, így nincs semmi zavaró tényező, amíg kiveszik a síneket, például.
	- Jól tájékozott vagy.
	- Volt már dolgunk vasúti pálya mentén talált maradványokkal. Az egy nagyon hosszú eset volt. Szegény gyerek, még most is olyan nehéz visszagondolni rá.
	- Viszont engem komolyan megdöbbent, hogy egy színésznő eltűnése, méghozzá előadás közbeni eltűnése nem kelt sajtóvisszhangot.
	- Férj vagy gyerek?
	- Nem, semmi.
	- Megérkeztünk. Kíváncsi vagyok, hogy mit fognak nekünk elárulni. A cirkuszban például abszolút nem hajlandóak mesélni. Remélem, a színésztársadalom nem ennyire zárt világ. Nagyon nem hiányzik a beépülés.
	- Ez a Broadway, Booth. Itt a sajtó a legjobb barátod, és egyben a legnagyobb ellenséged is. Szóval&#8230; Ők beszélnek, mert kell nekik a reklám. Ha meg mégsem, idehívom az anyósomat.

	***

	A próbateremben nagy volt a nyüzsgés. A zene ugyan nem szólt, de a koreográfus csettintésekkel és számolásokkal éppen úgy adta az ütemet, mintha valamelyik dalra táncolnának. És hébe-hóba egy-egy dallamszót is lehetett hallani valamelyik táncos torkából. Dobogtak a lábak, repültek a lányok, pörögtek a fiúk, teljes káosznak tűnt az egész, mégis benne volt az abszolút szervezettség. Különleges volt a két ügynök számára, hogy próba közben láthatták a Tony-díjra jelölt Bombshell musical egész csapatát.

	Egy asztalnál, az egésztükrös fal és a táncoló stáb között öt ember ült, a legkülönbözőbb arckifejezésekkel illetve a táncoló csapatot. A három nő, és a két férfi vegyes érzelmekkel viseltetett a koreográfia modernsége iránt. Végtére is egy 50-es évekbeli történetet akartak elmesélni, és nem egy új pompon tánc koreográfiáját megalkotni.

	Booth és Beckett csak néhány másodpercig ámultak a csoport tehetségén, majd jelvényt villantottak az asztalnál ülő személyek felé. Egy horgas orrú, lapult hajú nő látta ezt, bólintott, odasúgott valamit a másik, vörös hajú nőnek, aki megbökte a mellette ülő mogorva fickót, hogy pillantson ő is a két ügynök irányába.

	- Megállunk! &#8211; kiáltott hirtelen a mogorva férfi a stábnak, és a vörös hajú nővel együtt odamentek az ajtóban álló FBI-osokhoz. &#8211; Eltévedtek netán?
	- Seeley Booth különleges ügynök, FBI.
	- Oh &#8211; összegezte a férfi minden mondanivalóját. &#8211; Miben lehetünk a segítségükre?
	- Kezdetnek talán árulja el a nevét!

	Derek Wilks rendező, valamint Julia Huston, szövegíró mentek oda a két FBI ügynökhöz. A kötelező bemutatkozások után Booth az Angela által rajzolt fantomképet vette elő, hogy megmutassa nekik.

	- Ismerik ezt a nőt? &#8211; érdeklődött.
	- Őt mindenki ismeri. Megtalálták Encit? Jól van?
	- Julia, gondolkodj! Hogy lenne jól, ha az FBI rajzolt képet mutogat nekünk róla? &#8211; a férfi szemében különös érzelmeket lehetett látni. &#8211; Meghalt, igaz?
	- Beszélhetnénk valami kevésbé nyüzsgő helyen? &#8211; kérdezett vissza Beckett.
	- Hogyne, persze, a szomszédban a karterem üresen áll éppen. Jöhet a producerünk is? &#8211; kérdezte a Juliának nevezett nő.
	- Persze, mindenképp.

	Booth és Beckett beszámoltak a Central Parkban talált tetemről, és az azonosítás eredményeiről. Mindhárom musicalguru teljesen ledöbbent azon, hogy Encinek csak a holtteste került elő.

	- Reménykedtem benne, hogy csak szimplán felszívódott.
	- Lett volna erre bármi oka, Mr. Wilks? &#8211; kíváncsiskodott Beckett.
	- Így is mondhatnánk.
	- És mégis mi oka lett volna rá?
	- Mondtam neki dolgokat.
	- A fenébe is, Derek, ugye nem vitted ágyba őt is?
	- Nem, Eileen, nem vittem &#8211; vágott ingerülten a nő szavába. &#8211; Bár nem azért, mert nem akartam.
	- Ezt kifejtené bővebben, Mr. Wilks? &#8211; érdeklődött tovább Beckett.
	- Encivel szoros barátságban voltunk.
	- Mégis mennyire szoros barátságban?
	- Nagyon szoros barátságban.
	- Maga aztán nem egy szószátyár típus &#8211; ironizált Booth.
	- Brit vagyok.
	- Derek, legalább az FBI-t ne húzd fel, rendben? &#8211; kérte tőle a dalszövegíró. A rendező bólintott egy aprót, de a közöny nem tűnt el az arcáról.
	- És a brit lelke mégis mit ért nagyon szoros barátság alatt? &#8211; vette át a szót Booth.
	- Én fedeztem fel, nagyon sokat foglalkoztam vele, és nem tagadom, hogy nagyon vonzódtam hozzá, hiszen láthatja, Enci gyönyörű nő. És tudom, hogy ez a vonzalom kölcsönös volt.
	- Miből gondolja?
	- Valamennyire azért összegabalyodtunk.
	- Derek! &#8211; háborodott fel Eileen.
	- De én ennél többet akartam, Enci viszont nem, mert én a rendező vagyok, ő pedig a primadonna. Ő többre tartotta ezt a lehetőséget az életében, mint előtte bármit, és nem akarta, hogy esetlegesen rosszul ítéljék meg. Nagyon figyelt az image-ére, és a magánéletét mindenáron távol akarta tartani a show biznisztől. A tehetségét akarta alapnak használni, és abból bőven volt neki. Ha velem összejött volna, akkor erre semmi esélye nem marad.
	- Esetleg valaki mással a stábból?
	- Mondom, nem keverte a magánéletét a celeb életével.
	- Volt valaki itt a stábban, akinek esetleg problémája volt vele? &#8211; kérdezte Kate.
	- Mi köze ennek a halálához? &#8211; kérdezett vissza Julia.
	- Ms. Fang-Lee nem csak szimplán meghalt. Elvágták a torkát, aztán lelőtték.
	- Hogy mi? &#8211; kiáltott fel szinkronban a két nő. &#8211; Encit megölték?
	- Még egyszer megkérdezem. Volt valaki itt a stábban, akinek esetleg problémája volt vele?
	- A Tony jelölése óta a másik két Marilyn még kevésbé rajongott érte, mint addig &#8211; válaszolta meg a kérdést a producer. &#8211; Karennel elég jól kijött, mondjuk, de&#8230;
	- Nincs de &#8211; szólt közbe gyorsan Julia. - Nem nézném ki sem Ivyból, sem Karenből, hogy megölné. Ennyiért? Ugyan már! Eileen, ezt te sem gondolhatod komolyan! Karen a barátnője volt. Amúgy is, az egész stáb darab közben volt.
	- Mindhárom Marilyn szerepelt aznap este? &#8211; kérdezte Beckett meglepetten.
	- Nem, csak kettő. Karen egy rendezvényen énekelt aznap este, és Ivy lett a beugró. Enci a két felvonás között egyszer csak felszívódott, harminc perces csúszással húztuk fel a függönyt a második felvonásra.
	- Észrevettek rajta valami szokatlant? Idegesség, feszültség, bármi?
	- Ivyn?
	- Nem, Ms. Fang-Leen.
	- Izgatott volt egész héten, hiszen vasárnap este tudta meg, hogy Tony-díjra jelölték, és ez nagyon jó reklám volt nekik, és a darabnak is. De ez a munkáját sohasem befolyásolta &#8211; válaszolt Eileen a kérdésre. &#8211; És a három szereposztásos rendszer miatt még azt az életet is tudta élni, amiben civil és celeb körökben egyaránt mozoghatott. Emiatt egyébként többen irigykedtek is rá, de azért hagytuk neki.
	- Kik irigykedtek rá emiatt? &#8211; érdeklődött Beckett.
	- Főként Ivy. És ő elég agresszív is volt vele, lássuk be! &#8211; válaszolt a rendező.
	- Ugyan már, Derek, Ivy sosem bántotta volna.
	- Biztos vagy benne? Karent is kitúrta, amikor a fantom ÉN-ek ötlete még a kalapban volt. Akkor Encit miért ne akarta volna kitúrni? Ezzel még a Tony jelöltek listájára is felkerül.
	- Hacsak nem hagyják bent Encit poszthumusz &#8211; kotnyeleskedett bele Julia. &#8211; De akkor sem hinném, hogy bántotta volna. Ez hajmeresztő ötlet, és kizárt, hogy Ivy bármi ilyet tett.
	- Ivy nincs a jelöltek között? &#8211; tájékozódott Beckett.
	- Nem. Karent és Encit jelölték, Encit főesélyesként. És mindkettőjüket a Bombshell címszerepéért. Ivy viszont lemaradt, és ezt eléggé nehezményezte &#8211; mesélte el Eileen. &#8211; De olyan sem volt még a Tony-díjak történelmében, hogy egyazon musical szerepért két személyt is jelöljenek. Enci és Karen kimagaslóan nagy tehetségek. Ivy kicsit másabb, bár ő is elképesztő. Még ha a hangja nem is, de a játéka egyébként jobb, mint Encinek és Karennek.
	- Össze is balhézott emiatt a lányokkal &#8211; tette hozzá Julia.
	- Hol találjuk most Ivyt? &#8211; kérdezte erre Booth.
	- Na, ez vicces &#8211; jött a szarkasztikus felelet a rendező részéről. &#8211; Enci egyik mérnök kollégájának az ágyában, valószínűleg. Neki ma nincs próbája.

	Booth és Beckett egymásra néztek. Amúgy is be akartak menni a NYSW-hez, így már két megközelítésből is jó okuk volt rá.

	***

	A NYSW munkatársai kedvesek voltak, segítőkészek, és egy rossz szót nem tudtak mondani a főnökükről. Majdnem mindenkin látszott a mély megrendülés, amikor közölték velük Enci halálát.

	- De hát&#8230; Biztos benne? Biztos abban, hogy őt találták meg?
	- Igen, Mrs. Triman.
	- Teremtőm! &#8211; temette a nő a kezébe az arcát. &#8211; De hát ő olyan rendes volt. Encit mindenki annyira szerette.
	- Azt ugye tudták, hogy Enci emellett a munka mellett színésznő is volt?
	- Ezt mindenki tudta. Elég gyakran jött szembe egy-egy újság címlapján, és a társaság reklámarcának is megtették a múlthónapban. Valamint sajtóreferensnek. Maguk nem néznek híradót, Booth ügynök?
	- Washingtonban élek.
	- Attól még nézhet híradót. New York elég jelentős városa az államoknak, ne legyen szűk látókörű!
	- Azt mondja, Enci mindenkivel kijött a társaságnál. Volt olyan, akivel kevésbé? Volt esetleg valaki, akivel összetűzésbe keveredett?
	- Csak egy, akivel egy irodában ülnek. Mióta Leslie összeszűrte a levet Ivyval, tudja, Ivy Linnel, az énekesnővel, annyi konfliktus van köztük, amennyi előtte egy év alatt is nehezen jött volna össze. Emlékszem, azon a héten, amikor még Enci dolgozott, akkor is hétfőn nagyon durván összevesztek, főleg, miután Encit még Tony-díjra is jelölték. Leslie el sem jött a partira, amit Encinek szerveztünk.
	- Merre találjuk Leslie-t?
	- Ma nem dolgozik, úgyhogy nagy valószínűséggel Ivy lakásán találja.
	- Remek, köszönöm. A technikusaink átnézik az irodát, megmutatná nekik, merre kell menniük? - intett a csapat irányába, akik az előtérben sorakoztak, és akiket most Mrs. Triman elvitt az irodába.

	***

	Mr. Hyde és Ms. Linn együtt fáradtak be az FBI központba egy beszélgetésre. Mind Booth, mind Beckett szkeptikusan álltak hozzá az elmondottakhoz. Leslie Hyde elmondta, hogy neki a legnagyobb problémája azzal volt, hogy szerinte Enci túl hamar jutott túl magasra a társaságnál, ráadásul úgy, hogy még csak nem is amerikai állampolgár. És sokkal inkább színésznő, mint mérnök.

	- Nem tartotta jó szakembernek?
	- Nem azt mondom, Booth ügynök, hogy nem volt jó szakember, de lássuk be, alig egy év gyakorlattal főnöki székbe ültetni kissé felelőtlen volt.
	- Rosszul végezte a munkáját?
	- Túl sok döntési szabadságot hagyott a közvetlen beosztottainak.
	- És ön ezt nehezményezte?
	- Nem sok közöm volt az őt érintő szakaszokhoz, de az ő példájára az én beosztottaim is hasonló bánásmódot akartak. Ebbe nem mentem bele. Jobban tudom, hogy mire van szükség a problémáink megoldásában, elvégre is én vagyok a főnök.
	- De azt nem tudja, mi a különbség a vezető és a főnök között &#8211; jegyezte meg jó halkan, de annál szarkasztikusabban Kate. &#8211; És maga, Ms. Lynn? &#8211; szegezte aztán a nőnek a kérdést. &#8211; Maga milyen viszonyban volt Encivel?
	- Ó, hát mi öribarik voltunk.
	- Igazán?
	- Nem. Utáltam, tiszta szívből. Ide jött, nem kellett semmiért sem megküzdenie, és beleült a tutiba. Vitte a darabot, vitte a rendezőt, szerintem még Tom langymeleg szívét is képes volt elcsavarni.
	- Vitte a rendezőt?
	- Ha Derek meghúzott engem is, és Karent is, Encivel miért ne tette volna?
	- És kicsoda Tom?
	- Tom Levitt. Ő írta a darab zenéjét. És totál meleg. Nézze, Enci bedobta a bájait, és onnantól mindent megkapott, de fogást, azt nem lehetett rajta találni. Ügyes volt, ez van.
	- És maga mégis mikor lett ennyire féltékeny Enci életére?
	- Én nem vagyok féltékeny, senki sem akar szűzkurvának látszani, és Enci pontosan az volt. Mindegy, húzta a pasikat, azok meg hagyták neki. Ő bajuk. De hogy még Tony-díjra is jelölték? Akárhány színikritikust kérdez, mindegyik azt fogja mondani, hogy a három Merilynből én vagyok a legjobb. Se Karen, se Enci nem játszik úgy, mint én. Erre őket jelölik?
	- Ez magát mennyire háborította fel?
	- Hogy mennyire? Hét éve vártam már, hogy jelöljenek. És most, amikor messzemenően a legjobb vagyok, majdnem minden előadásom teltházas, és a musical, amiben játszom, főesélyes a Tony-díjra, én, ÉN kimaradok?
	- Értem.
	- Ezt maga nem értheti, Beckett ügynök. Soha nem is fogja.
	- Szóval nagyon felháborította a jelöltek listája &#8211; vette vissza a szót Booth.
	- Igen.
	- Annyira, hogy tettleg is megtorolja?
	- Ezt most miért kérdezi?
	- Mert Encit megölték.
	- Neee, komolyan? &#8211; nézett tettetett érdeklődéssel.
	- Elvágták a torkát.
	- Nézze, Booth ügynök! Nem fogok könnyeket hullajtani azért, mert egy tehetségtelen liba meghalt. Nem szerettem, sőt, gyűlöltem Encit, amiért ellopta minden dicsőségem. De sosem tudtam volna bántani. Ennyire azért én sem vagyok hülye. Hiába a reklám, a Chicago nem a kedvenc musicalem.
	- Hol volt ön március 16-án, csütörtökön este fél kilenckor?
	- A sminkben. Épp készültem színpadra lépni Enci helyett.
	- És előtte?
	- Leslie-nél.
	- Szóval maguk egymás alibijei. Ugye tudják, hogy ez mit jelent? &#8211; kérdezte őket Kate.
	- Igen tudjuk, Beckett ügynök &#8211; szólt közbe a mérnök úr, mielőtt Ivy valami rosszat szólhatott volna. &#8211; Hogy nem kérdeznek többet tőlünk, és mi nem válaszolunk. Ha bármit akarnak, hívják az ügyvédemet! További szép napot! &#8211; mondta végül, majd Ivyval együtt elhagyták az épületet.

	***

	A nap már elsütötte a delet. Cam és Lanie együtt ebédeltek a Dinner Villigeben, hiszen olyan nagyon sok megbeszélnivalójuk akadt. Éveken át együtt tanultak a Columbián, egyszerre doktoráltak, és azt is együtt találták ki, hogy halottkémnek menjenek. Aztán több évnyi közös munka után Dr. Camille Saroyan elköltözött New Yorkból, és ez az amúgy két nagyon jó barátnő tizennégy évig szinte nem is találkozott egymással, csak telefonálgattak, néha, a kötelező köszöntések végett születésnapokon, és a piros betűs, sátoros ünnepeken.

	Így hát most találkoztak végre, és Cam mesélt. A csodálatos férjéről Arastooról, a gyönyörű lányairól, Michelle-ről és Shaniaról, a munkájáról és a csapatról, akikre végtelenül büszke volt, az eredményeikről, a legdurvább esetekről, a legmegrázóbb pillanatokról. Most már ő is kezdte belátni, hogy a Jefferson Intézet munkatársai mekkora hírnévre tettek szert, főleg az FBI körüli berkekben, ahová Dr. Lanie Parish is tartozott, mint New York vezető halottkéme.

	- Bocsánat &#8211; nézett Lanie Camre, amikor látta, hogy éppen az emlegetett FBI iroda hívta. &#8211; Muszáj!
	- Elhiheted, én aztán megértem a helyzetet! &#8211; kacsintott rá.

	Cam csak figyelte a barátnőjét, majd a pincérért intett, amikor látta, hogy Lanie szedelődzködni kezd.

	- Munka? &#8211; kérdezte, és dr. Parish bólintott.
	- Hulla a fagyasztóban, a rendőrségé az ügy, tizenkettes körzet. Lenne kedved velem jönni?
	- Persze. Arastoo és a csapat amúgy is dolgoznak a pénteken talált maradványokon.

	A holttest, ami miatt a rendőrség Lanie-t hívta, test volt, egy hűtőkamrában, egészben, de szinte kővé fagyva. Egy százkilencven centiméter környéki, izmos, szőke férfi volt életében, jól szabott, drága öltönyben. Hat golyó ütötte bemeneti sebet láttak rajta, és egy éles vágást, keresztül a torkán, gyakorlatilag fültől fülig. Ezek bármelyikét túlélni esélytelennek számított. Rengeteg vér volt a padlón, ezt jól látták az UV lámpák fényében, amit a New yorki helyszínelők használtak éppen. Zúzódás nyomok is voltak a testen, ez is látszott a lilás derengésben.

	- Nos? &#8211; kérdezte Laneie-től Ryan hadnagy a tizenkettes körzetből. Camnek kicsit nosztalgikus hangulata lett ettől, bár ezt a fiatal hadnagyot nem ismerte személyesen.
	- Nos, az áldozat férfi. Lelőtték és elvágták a torkát.
	- Mikor?
	- Komolyan Ryan? &#8211; kopogtatta meg Lanie a fagyott húst. &#8211; Hová dugjam a hőmérőt?
	- Csak kérdeztem.
	- Hát, majd megmondom, ha kővé fagyott barátunk kiolvadt. A mája hőmérsékletéből semmit sem tudnék megmondani neked. Viszont itt a tárcája. A neve&#8230;
	- Ezt bízd csak a rendőrségre &#8211; vette el tőle a tárcát Ryan. &#8211; Szóval a neve Christian Ardeen. Hűha!
	- Mi van?
	- Ebből még baj lesz.
	- Hogy értve?
	- A haditengerészetnél van. NCIS ügynök.
	- Hívom Booth-t &#8211; mondta Cam, és már tárcsázott is.
	- De várj, ez még nem minden. Nézd! &#8211; mutatott egy képet a tárcából kivéve. &#8211; Attól tartok, így már bonyolódik a helyzet.
	- Hiszen ez Enci! &#8211; döbbent meg Cam.

	Enci és a megfagyott férfi, együtt. A képen egy boldog szerelmespár volt.

	***

	Booth és Brennan lett megkérve, hogy menjenek ki az NCIS ügynökökért a JFK reptérre. Brennan nem is értette igazán, hogy szereztek erről hamarabb tudomást az OSP irodánál, mint ők maguk az FBI irodánál, mint akiket elsőnek értesítettek. Hiszen a két ügynök már a levegőben volt, mire a rendőrségnél azonosították az áldozatot, és amikor Beckett és Booth felhívták Henrietta Lang műveleti igazgatót (ezzel a titulussal még nem sikerült megbékélnie) az OSP-nél, addigra Dikk ügynök, és egy nő, valami bájos névvel, már úton voltak.

	- Még mindig nem értem, honnan tudtak róla a hívásunk előtt, hacsak nem az ő kezük is benne van az ügyben.
	- Jaj, Bones, az OSP irodának mindenhol van szeme. Ott is, ahol nem gondolnád.
	- Kicsit olyanok, mint a CIA, nem gondolod?
	- Kémkednek. A műveleti operátor olyan elképesztő hekker, hogy az MIT legnagyobb koponyái piskóták hozzá képest.
	- Erről pedig hirtelen Pelant jut eszembe.
	- Körülbelül azonos a kettő szintje, és ha visszaemlékszel, Pelant is általában egy lépéssel előttünk járt. De megkockáztatom, hogy az NCIS operátorok még Pelantnál is jobbak.
	- Angelával biztos remekül kijönnének. Még mindig olyan hihetetlen, hogy ledoktorált.
	- Dr. Montenegro. Amúgy kénytelen lesz velük megtalálni a hangot, mert ha az NCIS beszáll mellénk, akár át is vehetik a nyomozást.
	- Hogyan, ha egyszer semmi közük a nőhöz.
	- De egy sorhajó hadnagyhoz van, főként, ha az a sorhajó hadnagy maga is egy NCIS ügynök. Sokkal több közük van hozzá, mint az FBI-nak. Légy velük kedves, rendben?
	- Én mindig kedves vagyok, Booth! &#8211; háborodott fel a nő, mire Booth csak félig gúnyos mosollyal válaszolt.
	- Hát persze, Bones. Hát persze.
	- Nézd, ott vannak!

	Brennan látta meg a párost előbb, jelzett is nekik, hogy menjenek oda hozzájuk. A férfi megfordította a kezében tartott könyvet, megmutatta a barna hajú nőnek, akiknek vörös volt a szeme &#8211; valószínűleg a sírástól, - majd bólintottak, és megindultak Bones és Booth irányába.

	- Dr. Brennan, üdv! Marty Deeks nyomozó vagyok. Ő pedig Blye ügynök, az NCIS-től.
	- Hello, hello &#8211; fogott kezet velük, majd látta, hogy a Csontokon nevelkedve című könyv van a férfi kezében. Ezek szerint arról igyekeztek felismerni.
	- Booth különleges ügynök, FBI. Honnan tudtak róla, hogy jönniük kell?
	- Nem tudtuk.
	- De akkor mit keresnek itt?
	- Hetty a gépen értesített minket. Elmondta, hogy azonosították Ardeen ügynök holttestét egy hűtőkamrában. Miatta jöttünk ide. Amúgy is miatta jöttünk ide.
	- Ó &#8211; nézett rájuk Booth együtt érzőn.
	- Ezt most nem értem.
	- Látogatóba repültek ide, Bones. Csak épp&#8230;
	- Egy rémálomban landoltunk &#8211; fejezte be a mondatot Kensi Blye különleges ügynök.

	***

	A lakás, ahová Brennan és Kensi mentek, kellemes kis agglegénylakás volt, amibe már kezdtek beszivárogni a nő, mint szerves hozzátartozó jellegzetességei. Közös képek a zongora tetején, törődést igénylő cserepes növények, amik most egy kicsit kókadva árválkodtak a nappaliban, két fogkefe, két borotva, hajkefe, rózsaszín díszpárnák&#8230; És a hálószoba két éjjeliszekrényéből az egyikben egy napló.

	- Nőies a kézírás, de magyarul van, nem tudom elolvasni. Lehet, hogy az áldozaté?
	- Chris macskakapása sok minden, csak nem nőies &#8211; mondta Brennannek Kensi.
	- Nem is rá gondoltam, hanem a nőre a képeken.

	Kensit Brennan mondatától rossz érzés fogta el.

	- Az ő holttestét tegnap előtt találtuk meg a Central Parkban &#8211; fejezte be gondolatmenetét Bones.
	- Micsoda? Enci is meghalt?
	- Igen.
	- Ezt előbb is mondhattad volna. Hiszen mindenhol ott virít a képe.
	- Ebben igazad van, sajnálom, hogy nem tájékoztattalak hamarabb. Nem tudom, hogy az FBI mennyire szerette volna ezt az NCIS orrára kötni. Őt is ismertétek?
	- Igen, ismertük. Megnézhetném a naplót? &#8211; kérdezte. Brennan odaadta neki. &#8211; Igen, ez az Encié. &#8222;Enci személyes tulajdona, igyekezz nem belepofátlankodni.&#8221;
	- Beszélsz magyarul?
	- OSP ügynök vagyok, Temperence. Sok nyelven beszélek. Tudod, a munkaköri leírásunkban kikötés a társalgási szint idegen nyelveken. Túl sok helyre küldenek minket.
	- Mégis hány nyelven tudsz te társalogni?
	- Összesen?
	- Természetesen. Nekem hét idegen nyelvből van társalgási szintű ismeretem.
	- Kilenc &#8211; mondta erre Kensi csak úgy mellékesen. Brennan elismerően bólintott.
	- Átnéznéd a naplót, hátha találunk benne valami érdekeset? Ebben a lakásban semmi nyoma dulakodásnak, vagy bármi egyéb olyan jelenségnek, ami összeköthető lenne Chris vagy Enci halálával. Nincs se vérnyom, se golyó ütötte lyukak a falban, vagy a padlóban. Vagy tényleg semmi nem történt, vagy már érkezésünk előtt kitakarítottak.
	- Chris önmaga is eléggé rendezett volt, szóval... Majd a helyszínelők begyűjtik a bizonyítékokat. De egyetértek veled abban, hogy nem itt ölték meg őket. Látod a port mindenütt? Ebben a lakásban senki sem járt legalább az elmúlt egy hétben.
	- Akkor őt is nagyjából akkor ölhették meg, amikor a barátnőjét.
	- Talán Enci lakásában a fiúk több sikerrel járnak.

	Booth és Deeks a Negyvenkettedik utcai lakást nézték át éppen. Azt nagyjából elsőre sikerült megállapítaniuk, hogy a nő nem egyedül élt ott. Dulakodásnak vagy épp brutális gyilkosságnak nyomát ugyan nem találták ők sem, de a tisztaság ordított minden négyzetcentiméterről. Két hálószoba volt a lakásban, két külön fürdőszobával, és ahogy meg tudták állapítani, az énekes mérnöknő egy férfival lakott egy fedél alatt, nem egy nővel.

	- Tuti meleg a hapsi &#8211; nézte Deeks a lakást tüzetesen.
	- Miből gondolod?
	- Heteroszexuális férfi nem tart maga körül ilyen patika rendet. Sem ilyen párnákat.

	Ekkor kinyílt a bejárati ajtó, és belépett rajta egy nem túl magas, de viszonylag izmos testalkatú, kissé kopaszodásnak indult férfi. Kulccsal ment be, de azért Deeks és Booth mindketten előrántották a fegyvereiket és a jelvényeiket. A betoppanó férfi el is ejtette a ruháskosarat, amit a kezében tartott.

	- Jesszus! &#8211; adott hangot ijedtségének. &#8211; Hát maguk meg kicsodák?
	- Seeley Booth különleges ügynök, FBI.
	- Marty Deeks nyomozó, LAPD.
	- Los Angelesből? Mit keresnek maguk a lakásomban?
	- Ismeri ezt a nőt? &#8211; vette elő Booth Enci képét megmutatni.
	- Persze, ő a lakótársam. Ha őt keresik, akkor jöjjenek vissza máskor.
	- Miért is?
	- Mert hazarepült pár hétre.
	- Azt hiszem, jobb lenne, ha leülne.
	- Nem, azt hiszem jobb, ha állva maradok.
	- Mr&#8230;
	- Norton. Edward Norton.
	- Azta! &#8211; fogott vele kezet Deeks.
	- Igen, Mr. Deeks?
	- Maga is egy hatalmas, zöld zúzógép lesz, ha felhúzzák? Csípi Vasembert, igaz?
	- Nem vicces, Deeks nyomozó. Mit akart mondani az imént? &#8211; nézett a férfi Booth-ra, mivel benne több komolyságot vélt felfedezni.
	- Sajnálattal közlöm, de a lakótársa holttestét megtaláltuk a Central Parkban, Mr. Norton.
	- Biztos összekeverik valakivel. Enci elrepült Magyarországra. Látja? &#8211; kapott elő egy levelet a fiókból. &#8211; Itt van, hogy összeveszett a barátjával, és hogy egy kis időre van szüksége. Így pár hétre hazarepül a családjához &#8211; mondta szent meggyőződéssel, de azért tárcsázta a telefonját, hátha utoléri. &#8211; Hangposta. Biztos alszik. Mennyi az idő ilyenkor Magyarországon? Szia Drágám, Ed vagyok. Hívj vissza légy szíves, ha megkaptad az üzenetemet. Amúgy minden rendben? Csak mert itt van két szövetségi ügynök, és azt állítják nekem, hogy meghaltál. Őrület, nem? Na mindegy, hívj! Szeretlek!
	- Mr. Norton, minden kétséget kizáróan Enci holttestét találtuk meg a Central Parkban. Sajnálom, de a lány meghalt.
	- Majd ha felhív, hogy meghalt, elhiszem.

	Deeks nem tudta, hogy sírjon vagy nevessen, így inkább csak várt. Talán arra, hogy Edward Norton nagy, zöld Hulkká változzon, és lezúzzon valamit. Booth sem igazán tudta, hogy csikarjon ki értelmes információt ebből az emberből, ami közelebb vihetné őket két ember meggyilkolásához is.

	- Azt mondta, Mr. Norton, hogy Enci összeveszett a barátjával?
	- Igen, bár megmondom őszintén, egyáltalán nem csodálom. Az a pasi állandóan hazudott neki. Én is biztos, hogy hazarepülnék egy ilyen lehetetlen, hazugságokkal teli kapcsolat után, hogy kipihenhessem magamból, és végre nyithassak egy olyan ember felé, aki arra érdemes.
	- Maga ismerte Christ? &#8211; lepődött meg ezen Deeks. Neki Chris sosem említette, hogy valaha is találkozott volna a meleg, kissé bolond lakótárssal, pedig ezt aztán biztos nem tartotta volna magában.
	- Enci a legjobb barátom, és a lakótársam. Hogyne ismerném Christ!
	- Azt mondja, Enci biztosan elutazott?
	- Igen. De hát a maga kezében van a levél, olvassa már el, ember! Vagy ha nekem nem hisz, kérdezze le a légitársaságtól, hogy vett-e repjegyet. Maga eléggé magas beosztásban lehet ehhez. Öltönyös!
	- Mr. Norton, bírói végzés alapján ezt most elviszem, ahogy Enci számítógépét is lefoglaljuk. A technikusaink pedig elvégzik a helyszínelést.
	- Csak tessék! Kérem, azért nagy felfordulást ne csináljanak, Enci nem szereti. Azért szóljanak neki is, hogy maguknál van a számítógépe, és hogy feltúrják a szobáját, rendben? Azt mondta, hogy gondolkodnia kell, de majd felhív, ha jön vissza. Szóval addigra hozzák vissza a gépét, jó?
	- Facebook üzenetet sem küldött? Vagy valami ahhoz hasonlót? &#8211; próbált rá hatni Booth. Ő tudta, hogy a nő már nem fog visszajönni.
	- Enci nincs fent ilyen oldalakon, Booth ügynök. Tudja, ki akarja zárni az életéből a sajtót, amennyire csak lehet. Nem akarja vegyíteni a mérnökséget a színházzal. De majd visszahív!

	***

	Az FBI irodában már mindenki bent volt, aki a két gyilkosság nyomozásában érintettnek bizonyult, és dobozból ették a rendelt kínai kaját. Beckett egy fehér tábla előtt állva próbálta összegezni mindazt, amit eddig összegyűjtöttek. Ő és Castle a stábot faggatta ki aznap délelőtt az ominózus fellépésükről, amíg Brennan Kensivel, Booth pedig Deeksszel próbált bármi használhatót összeszedni.

	- Nézzük, mit tudunk eddig? Kezdjük Encivel. Azt tudjuk, hogy csütörtökön este nyolc és fél kilenc között tűnt el, két felvonás között. Telefonon nem érték el egész este, így bejelentették. Másnap este felvették az eltűntek közé, mert nem jelent meg a NYSW-nél sem. Ott kedden veszett össze a kollégájával, igaz?
	- Igen. Vasárnapról hétfőre éjjel hirdették ki a jelölteket, kedden összeszólalkozott Hyde-dal, és még ugyan azon a napon Ivy Linnel is &#8211; bólintott Booth.
	- A táncosok között többen is emlékeztek arra, hogy Ivy lökdöste Encit, és azzal fenyegette, hogy kinyírja. Aztán Wilks leállította őket.
	- Megnéztem volna azt a cicaharcot &#8211; ábrándozott Castle a jeleneten.
	- Mit tudunk még? &#8211; állt a nő, filccel a kezében.
	- Hogy valamikor csütörtökről péntekre éjszaka ölhették meg &#8211; mondta Hodgins. &#8211; Éjszaka kettő és három között. Akkor rajzanak a közönséges dögbogarak, és abból aztán bőven volt az áldozatban. Kevesen tudják, például, hogy a&#8230;
	- Köszönjük, Jack! &#8211; állította le Beckett a hirtelen jött biológiaórát. &#8211; Akkor, azt is tudjuk még, hogy a színházból közvetlenül a sírjába került, mivel még jelmezben volt, felkábelezve.
	- A lakótársa adott egy levelet, amiben azt írta neki, hogy hazautazik egy kicsit Magyarországra &#8211; tette fel a táblára Deeks a bizonyítékzacskós levelet.
	- Viszont egyik munkahelye sem említette, hogy szabadságot vett volna ki. Pláne nem ilyen hosszú időre &#8211; mondta erre Booth, amit Kate jegyzett is a táblán.
	- Castle, mit mondott a táncos pasi, mikor látta Encit Wilksszel vitatkozni?
	- Az előadás előtt, közvetlenül.
	- Szóval akkor jelölik Tony-díjra, összeveszik két emberrel, majd megírja, hogy hazautazik, de senki sem tud róla, összeveszik még valakivel, aztán eltűnik, és holtan végzi a Central Parkban elásva. Ez így nagyon karcsú. Nézzük a másik áldozatot. Mi történt Chrisszel?
	- A lakásában semmit nem találtunk, összekapcsolni nem tudjuk a fagyasztóházzal, a halál pontos ideje sem határozható meg, mivel lefagyasztották. Szóval bogarak, vagy rothadási jellemzők, semmi sincs.
	- Csütörtök reggel még beszéltem vele &#8211; mondta Deeks, hátha használható lesz az információ Chris Ardeen ügynök esetében. &#8211; Kérdezte, hogy mikor érkezünk meg szombaton. Tegnapelőtt szombaton. És mondta, hogy a héten beépülős munka miatt nem lesz elérhető, de igyekszik szerdáig végezni. Nem hívott, így azt gondoltuk, hogy a nyomozása tovább tart, mint szeretné. De átrepültünk, bízva a legjobbakban.
	- Hívtátok az itteni OSP irodát?
	- Igen, ott is csak annyit mondtak, hogy fedett nyomozáson van, még két napja van a bejelentkezésig. Tegnapelőtt szóltak Hettynek, hogy Chrisszel megszakadt a kapcsolat, de úton vannak, hogy megkeressék. Esposito kapitány csapata viszont előbb akadt rá. Ezután hívta Hetty a gépet, hogy értesíteni tudjon minket, megtalálták Chris holttestét.
	- Most már csak arra kellene rájönnünk, hogy van-e kapocs a két gyilkosság között, vagy csak banális véletlen, hogy egy párt tettek el láb alól.
	- A két torokvágás elkövetési módja teljesen azonos, ahogy a penge is, amivel ejtették. Egy kissé kicsorbult Extrema Ratio M.P.C késsel okozták &#8211; szólt Hodgins az aznapi felfedezéséről.
	- Speciális sivatagi katonai késsel? &#8211; kérdezett vissza egyből Kensi, és elővette a sajátját. &#8211; Egy ilyennel?
	- Igen.
	- Ez így szűkíti a listát kábé húszezer olyan katonára, akik voltak kint Irakban &#8211; ironizált Deeks.
	- Nem, Deeks. Az M.P.C-ket a taktikai egységek használják. Angela, meg tudnád nézni, hogy bárki a sivatagi taktikai egységektől kapcsolatba hozható-e Encivel vagy Chrisszel?
	- Pentagon adatbázisba nem léphetek be.
	- Akkor beszélj Erickel és Nellel, nekik van jogosultságuk.
	- Rendben. Ki az az Eric és Nell?
	- A mi saját Angeláink &#8211; kacsintott Kensi.
	- Temperence, Kensi, ti jutottatok valamire a lakással kapcsolatban? &#8211; kérdezősködött tovább Beckett.
	- Megtaláltuk Enci naplóját. Átnézem, hátha találok benne valami használható információt.
	- Rendben, köszönöm! A reggel innen folytatjuk, remélem, addig valamivel előrébb leszünk.

	***

	&#8222;2014.09.13. A pszichológusom azt mondta, vezessek naplót, és írjak ki magamból mindent, jót és rosszat egyaránt. Magánvélemény: a pszichológusom hülye. Ed pedig azt mondta, hogy valósítsam meg az álmaim, és ne elégedjek meg azzal, amit dobtak nekem. Magánvélemény: Ed nem hülye. Sok szar volt már az életemben, itt az ideje sok jónak is. Szóval, Ed rábeszélt, így elmentem egy meghallgatásra, lótúró előképzettséggel az itteniekhez képest. Azért a Broadway színészek messze jobbak nálam, akinek csak egy statisztaszerepes színész kettője van, bár bolondot szerintem nem csináltam magamból. Örülök neki, hogy megpróbáltam, akkor is, ha tudom, hogy nem sok esélyem van egy musical főszerepére. De amikor arra gondolok, hogy én lehetnék Marilyn! Az Operettben olyan sokszor vágytam a Dadus, vagy épp Waldstädten Bárónő szerepére. Imádtam, mikor gálán Elisabeth lehettem. És most&#8230; Látom magam, mint Norma Jane, és látom magam, mint a szőke bombázó, akinek a csillogás az álma és a vágya. Akarom ezt a szerepet, tudom, hogy tudnám. Elénekeltem nekik a dalom, leénekeltem mindenkit, aki meghallgatáson volt ott a Kaufman Concert Hallban! A rendező majdnem mindenkinek beszólt, de amikor én énekeltem, nem állított le. Nem tudom, miként nézett rám, mert amikor énekelni kezdtem, először magyarul, aztán angolul, elvesztem a pillanatban. Magával ragadott. Aztán blattoltam a darabból, Tom Levitt kíséretével. Olyan élmény volt ez, amiről csak álmodozni lehet. Szünetben leültem a zongorához, és úgy is énekeltem. Jó volt, jó voltam. Azt hiszem, hogy tényleg jobb voltam a többieknél. Eldöntöttem, holnap veszek egy zongorát.&#8221;

	&#8222;2014.09.15 Boldog névnapot, Enci! Bár Amerikában senki nem foglalkozik a névnapokkal, hiszen itt aztán olyan neveket adnak az emberek a gyerekeiknek, hogy bárki kiakadhatna&#8230; Áh, mindegy. Kedves Pofátlan, ki ezt a magánjellegű bejegyzést olvasod, tudd, hogy benne vagyok a stábban, a Marilyn musicalben. A főszerepet Ivy Linn kapta, egy egészen tehetséges fiatal lány, igazán nagy Broadway tapasztalattal. Szőke, van dereka és melle &#8211; ideális Marilyn Monroe. Szerintem egyébként bele van zúgva a rendezőbe (ahogy rajtam és Karenen kívül kb. mindenki), sokszor játszott már olyan darabban, amit Derek rendezett. Na igen, Derek. Derek jó arc, azt mondta, foglalkozik majd velem, amíg Karennel az ügyelő gyakorol. Mi vagyunk a másik két szereposztás &#8211; nyakam rá, hogy sosem fogjuk a főszerepet játszani. De egye penész! Ez a musical valami szenzációs lesz, és nagy dolog a stábban énekelni és táncolni, éhbérért. Kész szerencse, hogy nem ebből élek. Érzem, egyszer még a Broadwayen fogunk kikötni. Tudod mit, Pofátlan beleolvasóm? Fogok én még Marilynt énekelni a Broadwayen!&#8221;

	&#8222;2015.02.16 Életemben nem voltam még ennyire fáradt. Ki fog csinálni a dupla munka. Már azt sem tudom, mikor aludtam egy egészségeset utoljára. Segáz, holnapután úgyis repülök háromhetes szabadságra. Csak addig még negyvennyolc órán át ébren leszek. Éljen a vasútépítés!&#8221;

	&#8222;2015.07.20 Színpadra állunk! Basszus! Színpadra visszük a darabot!!! Irány Boston, és a színpad, és Ó TE JÓ ÉG! SZÍNPADRA VISSZÜK A MARILYNT!&#8221;

	&#8222;2015.09.08 Azt hittem, ma vége a világomnak, de útközben ez valahogy teljesen megváltozott. Daniel elárult, összetört, megrágott, kiköpött, mégis úgy érzem, ez a nap volt életem legszebb, legjobb, leginkább tökéletes napja. Mert ma én voltam Marilyn, ma én voltam a sztár. Én voltam a színpadon, és nem más. A tegnapi majdnem full bukás után ma&#8230; Azt hiszem, mától Boston a kedvenc városom! Mert bár Daniel ma egy részemet végérvényesen kiirtotta belőlem, és amíg élek, soha többé nem akarom őt látni emiatt, mégis ez az érzés adta meg nekem azt, amitől ma olyan Marilyn
	lehettem, aki minden ott ülő néző szívében lángot gyújtott. Lángot gyújtott, és egy olyan pluszt adott, amire senki sem számított. Reggel Derek közölte velem, hogy engem akar a színpadon látni, mint Marilynt, és nem Ivyt, pláne nem a tegnapi bukás után. Azt mondta, hogy az én személyem az, aki igazán képes visszaadni azt a csodát, aki maga Marilyn volt. Nekem kellett elindítanom a darabot, útjára engednem az igazi csodát. Elhitette velem, hogy az a csalódás, ami ért, pontosan az az érzelmi töltet, amit a színpadon kell felhasználnom, és megmutatnom mindenkinek, hogy felejthetetlen vagyok. És mikor ez megtörtént, akkor elénekeltem. Don&#8217;t forget me. És azt hiszem, hogy soha senki nem is fog elfelejteni, mert én voltam. Én voltam ma Marilyn. Én voltam a sztár.
	A darab után Derek megcsókolt. Nem nyilvánosan, nem mindenki előtt. De megcsókolt, és azt mondta, hogy engem Ő már biztosan sosem fog elfelejteni. Aztán csak ölelt, és tartott, amíg zokogtam, és összetörtem. Mert túl sok volt. Mi így ünnepeltünk. Szánalmasan, de mégis, valahogy elégedetten. Végül visszahozott a szállodába, a saját szobájába. De Ő a kanapén alszik a lakosztály előterében. Én már komolyan nem értek semmit. De egy biztos. Én vagyok Marilyn Monroe.&#8221;

	- Wow!

	&#8222;2015.10.14 Szabad egy rendezőt élő vibrátornak használni? Nem, igaz? Igyekeznem kell, hogy viselkedjek. Mert lehet, hogy nem tudom, engem akar-e, vagy ez csak a szereposztó dívány hatása, hiszen én vagyok Marilyn, de az a helyzet, hogy én cefettül vonzódom hozzá.&#8221;

	&#8222;2015.10.14 Már rém nagy hülyeségnek tűnik az előző bejegyzésem. Baszki! Lefeküdtem a rendezőmmel&#8230; A próbateremben.&#8221;

	- Tyű, csajszi, ebbe beleszaladtál&#8230;

	&#8222;2016.01.30 Boldog szülinapot, Enci! Mész a Broadwayre! Miénk a Winter Garden Színház. Kész vagyok, mint a mateklecke. Azt hiszem, az egész vágányzárat át fogom énekelni éjszaka.&#8221;

	&#8222;2016.02.29 Ha már szökőnap van, én is megszöktem. A próbáról. Julia ki fog nyírni! De az a helyzet, hogy Derek és én&#8230; Kezdünk belebonyolódni ebbe az egészbe. Négy hónapja majdnem minden nap. De nem fogom megengedni, mert ennek nem lenne sok értelme. Így is nehéz, hiszen ő a rendezőm. Eleinte jó volt, meg kielégítő, mondjuk a mai napig kielégítő, és jó, basszus, igazából nem is akarom befejezni vele. De az a helyzet, hogy én nem vagyok hajlandó azzá a címlaplánnyá válni, akinek csak azért van neve a szakmában, mert fűvel-fával kefél az előbbre jutásért. Bírom Dereket, de azért nem leszek én a következő hódítása. Nyílt titok, hogy a másik két Marilyn már megvolt neki. Rólam &#8211; hál&#8217; Isten, - még senki sem tud. Nem is fognak. Derek valamiért megteszi, amit mondok neki, biztosan azért, mert nem akar egy újabb botrányt. Az egyébként nagyon nem kellene több a darabnak. Ivy baklövése már így is kihat mindannyiunkra.&#8221;

	&#8222;2016.04.28 Ma volt az első Broadway előadásunk. Hát megtörtént, felkerültem a térképre. Sok musicalből megkerestek, hogy énekeljek főszerepet. Elképesztő érzés, erre tényleg sosem számítottam. Hiszen én kórista voltam, versenyzongorista, és eljövök Amerikába, aztán megélem az amerikai álmot. Szárnyal a lelkem! Nagy hálával tartozom Ednek, amiért egy elcseszett nap végén rádumált arra, hogy igenis próbáljam meg főszereplőként.&#8221;

	&#8222;2016.05.05 Rengeteg ügynök jött ma hozzám előadás után. De az egyikük komolyan felkeltette az érdeklődésem. Mert helyes férfi. Mennyivel másabb egy ügynökkel kavarni, mint egy rendezővel?
	Mert Derekkel még mindig nem sikerült befejeznem. De tartja a száját, és ez eddig nem volt jellemző. Előadások után csak nyitott ajtó mellett hajlandó velem beszélni az öltözőmben, és sosem néz rám úgy. Szerintem legalábbis. Ha meg akarunk valamit, hát mindkettőnknek van lakása. De ez a mai pasi&#8230; Ez kész. Az abszolút ideális férfi. Szőke, izmos, magasabb nálam, és a mosolya&#8230; Nem csak a tökéletes fogsora miatt, hanem a szeme miatt. Az nagyon tetszik. Boston óta engem akar. Lehet, hogy ível a karrierem? Akkor viszont csak kellene nekem egy ügynök!&#8221;

	&#8222;2016.05.06 Derekkel vége. Fura érzés. És nem a jó értelemben.&#8221;

	&#8222;2016.07.08 Lesokkolt. Két hónapon át hazudozott nekem, hogy ő egy mekkora jó ügynök, és milyen sok ügyfele van&#8230; Nem ügynök, mármint nem olyan ügynök. NCIS ügynök. Ami egyfelől izgalmas, másfelől viszont kapja be, hogy két hónapja mást sem csinál, csak hazudik nekem! Látni sem akarom, soha többé!&#8221;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csé: A kegyetlen gyilkos (FFF-FC)]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=34004119&amp;nid=6705091</link><pubDate>2017-03-10 19:57:39</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[]]></description><encoded><![CDATA[
	Április 22

	Aby Kovac napja jól indult, névnapja volt aznap. Már korán reggel kapott egy-egy kedves SMS-t barátaitól, és szüleitől. Legjobb barátnője sok smileys SMS-t küldött; &#8222;Szia Csajszi&nbsp; Boldog Névnapot&nbsp; Este tali? &#128519;&#128520;&#128525;&#128537;.&#8221; A másikat szülei és barátja Eric küldte. Úgy gondolta hogy ma korábban eljön a munkahelyéről, és este elmegy egy kicsit szórakozni, de azt nem gondolta hogy élete megfog változni.... Ahogy leállította az autó motorját, kiszállt a kocsijából. A mély garázs ezen szintjén csak kórházi dolgozók parkolhattak. Abynek saját helye volt, éveken át ott parkolt. Arra még tisztán emlékezett, hogy elindult a liftekhez; aztán elsötétült elötte a világ....

	Csönd volt... Bénitó csönd..... Nem halott, és nem látott semmit. Csupán a légzését, és a csöpögő vízcsap ütemes hangját hallotta. Próbált nem a halálra gondolni, de egyszerűen nem ment neki. Az ajtó hangja térítette magához. A fény, ami bekúszott a tágas téren vakitó volt. Próbált ellenállni, de csak azt érte el, hogy pofon vágják. Ráncigálva vezették ki a szobából. Utoljára hátra nézett, de már csak a rozsdás vasajtó kilincsét látta... Egy asztalra fektették. Olyan hideg volt, mintha egy jégtáblán feküdne az Antarktiszon, de nem ott volt. Ez a valóság volt. A fényben megcsillant a kés éles pengéje. Még egy utolsó légvétel és...

	Április 24 B&amp;B ház 

	Booth telefonja hangosan csörögni kezdett. Tudta, hogy nem az ébresztő órája az, mivel annak más a dallama. Álmosan ránézett a képernyőre, és megnyomta a zöld gombot.

	-Booth...rendben.....máris indulunk-mondta, és letette a telefont.

	Átfordult a másik oldalára, és felkönyökölt az ágyon. Felesége mellette feküdt, és halkan szuszogott. Szerette nézni felesége békés arcát mikor alszik.

	-Biztosan valami szépet álmodott-gondolta, mivel ajkai mosolyra húzódtak; de Boothnak muszály volt felkeltenie. Óvatosan elkezdte simogatni selymes haját, puha bőrét, és halkan megszólalt.

	-Bones drágám kelj fel-szólongatta.

	Bones hallotta férje lágy hangját. Kinyitotta szemeit, és Booth barna meleg szemeibe nézett. Szinte mindig elveszett ebbe a tekintetbe...

	-Jó reggelt-mosolygott Booth.

	-Jó reggelt-mondta Bren. Az idilli pillanatot Brennan telefonjának a csörgése szakította félbe. Brennan felvette a telefonját. Ő is értesült az ügyről....

	Sam pizzériája 

	Cam Saroyan elsőként érkezett a helyszínre kollégájával Jack Hodginssal. Mire kipakolták a szükséges felszerelést megérkeztek Brannenék is.

	Brennan leguggolt az áldozat mellé, és elkezdte a maradvány vizsgálatát.

	-Az áldozat az illeum alapján nő. A sternális bordákon nincsenek barázdák. Kb. 25-30 éves lehetett. A szögletes szemgödör, és az álkapocs íve arra utal, hogy fehér bőrű volt-sorolta Brennan a tényeket.

	-Az áldozaton koporsó légy lárvái találhatók. Az áldozatunk kb. 1-2 napja halott. A gyilkos oldószert használt, hogy eltüntesse a bizonyítékot. Szerintem sósav lehetett, de a laborba többet tudok mondani.

	- A lágyszövetek talán egy toxikológiára elegendő lesz.

	-Szerintetek ugyanaz a gyilkos?-tette fel Booth a kérdést, ami mindegyiküket foglalkoztatta... A választ Cam adta meg

	-Valószínűleg Seeley.

	-Akkor ez már sorozat gyilkosság. Mehet a szokásos buli vihetitek a laborba.....

	Jefferson Intézet

	Wendell Bray a röntgen képeket nézegette mikor megjelent Dr.Brennan.

	-Mi tudunk?-kérdezte Bren köszönés nélkül.

	-Az áldozat nő. 25-30 éves fehérbőrű. A halál oka ismeretlen. Sérülések találhatók a sternumon, a femuron, az ulnán, és a radiuson. Ezek védekező sérülések. A sternumon található vágás pedig, csonkitásra utal. A csuklókon és bokákon valamilyen anyag található. Veszek mintát Dr.Hodginsnak. Valószínűleg megkötözték.

	-Szép munka Mr.Bray. Kérem tisztítsa meg a csontokat.

	-Rendben Dr.Brennan-válaszolt a fiatal gyakornok és elkezdte munkáját...

	J. Edgar Hoover épület FBI

	Booth amint beért az irodába ivott egy pocsék kávét, és Sweetshez indult. A fiatal pszichológus az irodájában húzta meg magát. Ép az egyik páciensének aktáját olvasgatta, mikor megjelent Booth.

	-Sweets-szólította meg a speciális.

	-Szia Booth mi járatban erre?

	-Van egy ügyünk. Profilt kellene kreálnod.

	-Mennyire fontos?-kérdezte a pszicho mókus

	-Kapcsolódik az előző két ügyhöz. Ugyanaz a módszer, ugyanaz a gyilkos.

	-Rendben. Vannak fotóid?

	-Igen frissen készítve. Nézd át-adta át a fotókat Booth.

	-Rendben szólok ha van valami...

	Jefferson Intézet

	-Az áldozat neve Abigel Kovac -olvasta fel a nevet Angela.

	-Fura neve van-jegyezte meg Hodgins.

	-Mit tudunk róla?-tette fel a kérdést Cam.

	-Máris nézem.-válaszolt Angela. Pötyögni kezdett a klaviatúrán, és lekérte az adatokat.

	-1987-ben született Magyarországon.

	2006-ban érkezett az államokba a szüleivel Clara és Marco Kovac-csal. Itt végezte el a gimnáziumot, és az egyetemet. Jelenleg a Szent George Kórház Sürgősségi osztályán dolgozott. Két napja jelentették az eltünését egy kollégája, Dr.Eric Weston.

	-Bárki is a gyilkos okos embereket öl. Az első két áldozat is orvos volt.-közölte Brennan.

	-Hol van Magyarország?-kérdezte Hodgins.

	-Közép Európában. Kis ország. Van egy FBI toborzó irodájuk.

	-Édesem te ezt honnan tudod?

	-Egyetemistaként jártam ott egy ásatáson....

	Michigan Ave NW

	Brennan és Booth az áldozat családjához tartottak. Booth megállt egy impozáns ház előtt. Leállította a motort, és kiszálltak. Booth kopogott, és csengetett is. Bentről zaj hallatszott, és nyílt az ajtó. Egy 50 év körüli asszony ált az ajtóban.

	-Ön Clara Kovac?-kérdezte Booth.

	-Igen. Kik maguk, és mit akarnak?!

	-Seeley Booth különleges ügynök vagyok az FBI-tól. Ő itt a partnerem Dr.Temperance Brennan a Jefferson Intézetből. A lányáról van szó-mutatta meg Booth a jelvényét.

	-Jöjjenek beljebb-mondta az asszony.

	A nappaliba vezette őket. Boothék udvariasan helyet foglaltak.

	-Ő a férjem Marco. Mi történt a lányunkkal?!

	-A lányukat ma reggel holtan találták. Részvétünk, de felkell tennünk maguknak pár kérdést.

	-Rendben..!

	-Mikor látták utoljára a lányukat?

	-Április 21-én este volt itthon. 22-én volt a névnapja.

	-Volt a lányuknak ellensége?

	-Nem mindenki szerette, bár mostanában kicsit furán viselkedett.

	-Ezt hogy érti?

	-A lányom imádta a sorozatokat. Mindennap szabad idejében olvasott, vagy sorozatot nézett, de mostanában már nem láttam könyvet a kezébe...

	-Esetleg megnézhetnénk a szobáját?-kérdezte Bones.

	-Igen persze jöjjenek-válaszolt az asszony.

	Boothék körül néztek a szobában. Semmi érdemlegeset nem találtak. Sorozatok, könyvek poszterei a falon, egy polc tele könyvekkel, néhány kép csak a szokásos. Brennan még elkérte a lány laptopját majd elindultak....

	Jefferson Intézet

	Dr.Jack Hodgins részecskéket elemzett. Tömegspektroszkóppal föld mintákat elemzett, közben kísérletet végzett a sósavval. Elektron mikroszkóppal pedig egy fém darabot vizsgált. Ép az eredményeket várta mikor megjelent Wendell; egy tálcával a kezében.

	-Hodgins találtam valamit-jelentette be.

	-Mi ez?-kérdezte.

	-Nem tudom te vagy a labor királya nem én.

	-Mindjárt megnézem mikroszkóp alatt. De ha jól látom ez egy bogár szárnya.

	-Egy bogár szárnya?

	-Igen. Egyébként hogy vagy?-terelte el a témát Hodgins.

	-Jól vagyok. Járok a kezelésre és még nem haltam meg.

	-Jól van haver-veregette meg Wendell vállát...

	J. Edgar Hoover épület FBI

	Booth az FBI kihallgató szobájában ült. Vele szemben pedig Dr.Eric Weston a Szent George Kórház Sürgősségi osztályának a főorvosa ült. Bones az üveg másik oldaláról figyelte a kihallgatást Sweetsel.

	-Dr.Weston ismerete ön Abigel Kovac-csot?-kezdte Booth.

	-Igen. Még rezidens korában ismerkedtünk meg. Én tanítottam meg mindenre de miért kérdezi? Történt vele valami?

	-Abigelt holtan találtuk ma reggel.

	-Jézusom!! Mégis mi történt?

	-Valószínűleg meggyilkolták. Szeretnék feltenni pár kérdést.

	-T...természetesen-felelte.

	-Milyen volt Abigel a munkában?

	-A legjobb szakorvos volt. Imádta a munkáját. Ő találta ki a gyors forgatást.

	-Az mit jelent?

	-Az egy egyszerű módszer a beteg ellátására. Tudja a sürgőn napi 200-300 beteg is megfordul. Összesen egy műszakban három szakorvos van, ami kevés. Aby kitalálta hogy a felvételi laphoz már eleve legyen rendelve labor, röntgen .. vagyis a szokásos dolgok. Egy nővér és egy medikus a váróban felmérték a betegek állapotát, és rangsorolták őket egy skálán. Az egyes a könnyű, a hármas pedig a súlyos beteg.

	-Működött?

	-Igen mindenki kedvelte ezt a rendszert, csak Ellison nem.

	-Ki az-az Ellison?

	- A kórház igazgatója. Nem kedvelte a rendszert; mert szerinte nem biztonságos, és inkább hosszadalmasabb mint a régi rendszer, ahol akár egy súlyos beteg is 12-13 órát várhat mire egy nővér megnézi.

	-Értem. Köszönöm. Ha bármi eszébe jutna akkor hívja ezt a számot-adott át egy névjegykártyát. Dr.Weston elment, Booth pedig átsétált Brennanékhez.

	-Ő tehette?-kérdezte Sweetet.

	-Nem-válaszolt Bones. A csuklói elvannak deformálódva, egy veleszületett betegség miatt. Csoda hogy tud írni. Egy csonkításhoz szükség van a csuklók tökéletes forgatására. Így lehetetlen hogy ő tette.

	-Akkor ő kizárva. Sweets jutottál valamire?

	-Igen is meg nem is. A profil sok mindenkire illik így felkértem egy profit.

	-És ez nekünk miért jó?

	-Azért Booth mert ő tényleg csak profilozással foglalkozik. A VKE tagja. Vagyis a Viselkedés Kutató Egységnél dolgozik, Quantació-ban az FBI-nál. Kb. Félóra múlva találkozunk a Royal Dinerben.

	-Akkor irány a Royal úgy is éhes vagyok mint a farkas-felelte Booth....

	Royal Diner

	A Royal Dinerben sokan voltak. Ebéd idő lévén szinte minden asztal foglalt volt. Szerencsére akadt egy üres hely. Amint helyet foglaltak, egy pincér lány étlapokat hozott.

	-Köszönjük-mondta Booth.

	A pincérlány csábosan Boothra mosolygott, és tovább indult.

	-Mit tudunk erről a profilozóról?-kérdezte Brennan.

	-Profilozók-helyesbített Sweets. Dr.Reidet az egyetemen ismertem meg. Nagyon okos. Mesélt a társáról is.

	-Hogy hívják őket?-vágott közbe Booth.

	-Jason Gideon különleges ügynök, és Dr.Reid-válaszolt Sweets helyett egy idegen férfi.

	-Jason Gideon különleges ügynök vagyok az FBI-tól. Ő a társam Dr.Spencer Reid.

	-Üdv! Booth kezet rázott mindkettőjükkel.

	-Seeley Booth különleges ügynök vagyok az FBI-tól ő itt a társam Dr.Temperance Brennan a Jefferson Intézettől és Dr.Lance Sweets. A két ügynök leült az asztalhoz.

	-Úgy hallottuk hogy kell egy jó profil-kezdte Gideon ügynök.

	-Igen. Van egy sorozatgyilkosunk aki okos nőket gyilkol. A mostani, és az előző két áldozat is orvos volt. Sajnos a profil sok mindenkire illik.

	-A sorozat gyilkosok 85%-a férfi, így nagy valószínűséggel ő is az. Általában valami múltbeli esemény játszik közre-fejtette ki Dr.Reid.

	-Szeretnénk megnézni a tetthelyszínt, ha lehet-mondta Gideon

	-Igen de előtte ebédeljünk meg.....

	Jefferson Intézet

	Angela az áldozat mobilját próbálta összerakni, mikor megjelent Cam.

	-Tudsz valamit?-kérdezte Angela.

	-Nem sokat. Mr.Bray még katalogizálja a sérüléseket, Hodgins pedig még dolgozik a részecskékkel. -felelte Cam.

	-Akkor mondok egy jó hírt. A telefon memóriájának egy részét sikerült rekonstruálnom. Letudtam hívni az utolsó telefon beszélgetést.

	-Remek vagy Angela.

	-Tudom-mosolygott.

	Pötyögött még egy pár sort, és elindította a felvételt.

	&#8222;Azt mondtad segítesz nekem, de te fel se veszed azt a basszott telefont. Ha megtalállak megöllek..&#8221;

	-Bárki is kereste nem volt túl boldog-jegyezte meg Cam.....

	Toyota

	Miután megebédeltek, a gyilkosság helyszínére mentek. Szokásosan Booth vezetett. A két vendég pedig hátul foglalt helyet a Toyotában.

	J. Edgar Hoover épület FBI

	Sweets a kihallgatóban ült.

	-Mr. Higins, miért perelte be Abigel Kovac-csot?-kérdezte

	-Az a nő megölte a feleségem, és a kisbabánk is miatta halt meg.

	-Adataink szerint a felesége vérzékeny volt.

	-Hazugság!

	-Ismerte ön Emma Hopkirket vagy Elena Robertsont?

	-Igen. Az egyik a lányomat kezelte a másik pedig engem.

	-Hol volt ön április 21-én?

	-Otthon. Aznap volt a házassági évfordulónk.

	-Van aki látta?

	-Az anyámmal voltam.

	-Tehát van alibije......

	Sam pizzériája

	-Mit lehet tudni az áldozatokról?-tette fel a kérdést Gideon.

	-Az áldozatok orvosok. Nem rendes szakorvosok. Az első áldozatot egy bányában találták meg. Emma Hopkirk volt a neve, és az NF kutatásában vett részt. A második áldozat Elena Robertson. Egy elhagyatott gyár pincéjében találták meg. A DC Memorialba dolgozott idegsebészként. Az országba ő volt az egyetlen, aki eltudta végezni az agytumor teljes eltávolítását. Most pedig Abigel Kovac. Egy szeméttárolóban találtak rá, egy pizzéria mögött. A Szent George Sürgősségi osztályán dolgozott. Feltalált valami könnyű rendszert a betegek forgatására-válaszolt Booth.

	-Van valami közük egymáshoz?

	-Igen.-felelte Brennan.

	-Mindhárom áldozat különleges dolgokat hajtott végre, és mindegyiknek volt már egy műhiba pere.

	-Aha. Akkor a következő áldozat az egy nagyon okos, nagyon intelligens nő lesz, aki valami sors fordítót talált ki, vagy hajtott végre az orvoslásban, és volt már egy műhiba pere.-gondolkozott Dr.Reid.

	-Ez bárkire ráillik aki orvos, és nem a Pediátrián dolgozik. -mondta Booth.

	-Ebben igaza van Booth ügynök. Felhívjuk a számitástechnikusunkat hogy nézzen utána az adatoknak-felelte Gideon.

	-Bones te meg hívd fel Angelát, hátha tud valamit ő is.....

	Jefferson Intézet

	Angelának végre sikerült befejeznie a telefon rekonstruálását. Ép letette az Angelatron vezérlőjét, mikor megszólalt a telefonja. Felvette.

	-Szia édesem ép hívni akartalak.

	-Szia Angela figyelj. Keresgélned kéne egy kicsit.

	-Miről lenne szó?

	-A két profilozó ügynök szerint a következő áldozat egy nagyon okos, nagyon intelligens orvos, aki nem egy sima osztályon dolgozik. Nő, és valami korszak alkotót csinált.

	-Értem, de ez rengeteg ember lehet.

	-Tudom, de csak DC-ben kell körül nézned.

	-Rendben, meglesz.

	-Kösz Angela, és majd hívni fog egy García nevű informatikus ezzel kapcsolatban.

	-Oké neki kezdek, Szia!

	-Szia....

	J. Edgar Hoover épület FBI

	Sweets ép jelentéseket körmölt, mikor belépett Booth, Dr.Reid, és Gideon ügynök.

	-Sweets, van egy felvetésünk-kezdte Booth.

	-Mi lenne az?-kíváncsiskodott Sweets.

	-A gyilkos egyre merészebb helyekre teszi az áldozatait. Először a bánya, majd a pince, most pedig a kuka-mondta Gideon.

	-A következő áldozatot valószínűleg nyílt helyre teszi, hogy felvágjon-elmélkedett Sweets.

	-De még nincs eltűnt orvos.

	-Hány nap is telt a gyilkosságok között?

	-Mindegyiknél három nap volt, az eltünések között. -felelte Sweets.

	-Rájöttem valamire-vágott közbe Dr.Reid.

	-Mire doki?

	-Azt mondta Booth ügynök, hogy a mostani áldozatot 21-én látták, 24-én megtalálták. A második áldozatot 21-én találták meg, 18-án tűnt el. Az elsőt 18-án találták meg, 15-én tűnt el.

	-A gyilkos valamilyen sémát követ.-válaszolt Reid. Booth telefonja hangosan csörögni kezdett.

	-Booth.. várj kihangosítom.... Mit tudtál meg Angela?-kérdezte.

	-Egyetlen egy orvos van aki nagyon okos, nagyon intelligens nő, és korszakalkotót csinált, és volt egy pere. Nem fogsz neki örülni.

	-Ki az Angela?!

	-Az adatok szerint, amit García ügynökkel kigyűjtöttünk.....Brennan az.

	-Az nem lehet Angela-vágta rá Booth.

	-De. Brennan nagyon okos, intelligens, és a törvényszéki antropológiában korszakalkotó lett. Ő a világ legjobb antropológusa. Emellett van egy pere. 2005-ben lábon lőtt egy pasast.

	-Angela Bones nem lehet az. 10 perce tettük ki otthon.

	-Biztos Booth?

	-Igen, de várj felhívom. Booth hiába csörgette Bones telefonját; társa nem vette fel. A harmadik csörgetés után feladta. Visszahívta Angelát.

	-Angela Bones nem veszi fel a telefont. Szólj Hodginsnak, és Camnek hogy menjenek hozzánk, én pedig hívom az FBI technikusait.

	-Oké.....

	Booth idegesen lerakta a telefont és az ügynökökhöz fordult.

	-Megyünk haza-jelentette ki, és a kocsijához indult... Szirénázva vezetett haza. Aggódott Bonesért, ráadás Christine is otthon volt....

	Jefferson Intézet

	Wendell hiába várta Dr.Brennat, az nem jött, így egyedül kezdte el a csontvelő biopsziát. Ha Hodgins jól tippelt, akkor a biopsziából kiderül hogy hol halt meg az áldozat. Miután elvégezte a biopsziát, Hodginshoz vitte a csontvelőt. Ekkor értesült az eseményekről....

	B&amp;B ház

	Hangosan csikorogva állt meg a házuk előtt. Kiugrott kocsijából. Fegyverét kihúzta a tokból, és kibiztosította.

	-Csak utánam-mondta idegesen Booth, és elindult. Az ajtajuk felvolt feszítve. Belépett az előtérbe.

	Sorba végig járta az alsó szinten levő szobákat, majd az emeletre ment. Az első amit megnézett Christine szobája volt. Booth belépett a kislány szobájába. Kissé megnyugodott. Christine az ágyában aludt. Mellette pedig Max megkötözve feküdt.

	-Mindjárt jövök-mondta Maxnek.

	Max bólogatva jelezte hogy megértette.

	Booth tovább haladt. Átnézte az emeleti szobákat, utoljára az ő szobájukat hagyta. Hangtalanul belépett. Átnézte a fürdőt, de tiszta volt kivéve a szobájuk padlója.

	-Itt rabolták el-közölte. Fegyverét eltette, és visszasétált lánya szobájába. Óvatosan letépte Maxről a köteleket, és ragasztó szalagot.

	-Max mi történt?-kérdezte rögtön.

	-Tempe haza jött. Elrendezte Christinet, majd úgy döntött hogy ledől pihenni. Christinet felvitte lefektetni, majd úgy döntöttem hogy elmegyek. Ekkor valaki felfeszítette az ajtót, és leütött. A következő emlékem hogy bejössz.

	-Jól vagy?

	-Igen csak fáj a fejem.

	-Mindjárt itt a mentő majd megvizsgálnak téged, és Christinet is. Ha egy ujjal is hozzányúlt Christine hez, és ha Bones egy haja szála is gördül kifogom nyírni.

	-Nyugi Booth.

	-Nem-nem vagyok nyugodt. Az a szemét megölt három orvost, és most Bones a soros! Tudod mire jutottunk?! Ha 24 órán belül nem találjuk meg; akkor már nem lesz értelme keresni; mert megölte!!-kiáltotta.

	-Booth ügynök. Ne tegyen elkövetkeztet döntést.-vettette oda Gideon.

	-Alkossanak egy profilt, és találjuk meg a gyilkost-felelte....

	Jefferson Intézet

	Bár lányának nem esett baja, Booth mégse engedte el. Bevitte magával a Jeffersonba. Míg az eredményekre várt, Bones irodájába húzta meg magát. Megtalálta Brennan füzetét amiben egy csomó &#8222;kancsi&#8221; kifejezés volt, és egy képet magáról, és lányukról. Emlékezett hogy mikor csinálták azt a képet. A párja nála van. Az a kép segítette át a börtönön...

	&nbsp;

	-Dr.Saroyan nézd-mutatott az egyik bordára Wendell.

	-Szíven szúrták-válaszolt Cam.

	-Igen egy éles késsel. Az újra modellezés szerint egy ataméval -Meg vannak az eredmények?

	-Nincsenek Hodgins még vizsgálja őket....

	-Én vagyok a labor királya-lépett be Hodgins az eredményekkel.

	-Térj a tárgyra, gyorsan-sürgette Cam.

	-A földminták, és a heterocera szárnya és a kis fém részecske egy helyre utal. A Washington State Nemzeti park nyugati felére. Pontosabban a 6-os piknikező hely. Ott csak egyetlenegy menedékház van amit már nem használnak. A biopszia is ez támasztotta alá. A sósav pedig egy egyszerű vegyszer. A gyilkos próbálta ugyan hígítani salétrom savval, de nem nagy koncentrációba csinálta így a hatás elmaradt. Viszont egy ember van a gyanúsítottak között aki pár hete nagy mennyiségű sósavat, és salétromsavat vásárolt.

	-Bökd már ki.

	-Alex Higins.

	-Szólok Boothnak.....

	Most beszéltem Sweetsel. Megnézte Alex Higins aktáját. Kiskorában sósav és salétrom sav keverékével öntötték le.

	-Régi trauma-vágott közbe Dr.Reid.

	-Igen az. Kiderült hogy az első két áldozattal is kapcsolatban volt. Emma Hopkirk kezelte a lányát. Elena Robertson műtötte meg őt és Abigel Kovac kezelte a terhes feleségét.

	-De mi köze Dr.Brennan- hez?-gondolkodott Gideon.

	-Erre én adom meg a válaszolt-lépett be Angela.

	-Sikerült feltörnöm néhány szervert, és erre bukkantam. Ez egy blog a gyilkoságokról. Mindhárom gyilkosság felvan véve. Kb. Két perce pedig ezt írta ki

	-Végre találkozom az ellenségemmel. Ő volt az aki tönkre tette az életem most megfizet.

	-Honnan ismeri Bonest?

	-Erre is rájöttem. Emlékszel még arra a biztonsági őrre akit ki kellett rúgni, mert meglopta Brennant?

	-Igen.

	-Ezért. Brennan kirúgatta, az élete meg amúgy is pocsék volt, így bosszút áll.

	-Kösz Angela.....

	Booth tízperc alatt megszervezte Brennan kiszabadítását és elindultak....

	Washington State Nemzeti Park 6-os piknikező hely

	Brennan fájlalta a kezét. A bilincs már a bőrébe vájt, de nem adta fel. Nyílt az ajtó, és belépett rajta Alex Higins.

	-Áh látom felébredt. Ne féljen hamarosan túl lesz rajta. Imádom mikor harcolnak, de mindent a maga idejében. Jöjjön. Higins kirángadta Brennant a szobából. Egy asztalhoz kísérté és kikötötte rá.

	-Tudja Dr.Brennan már napok óta figyelem. Úgy gondolja magáról hogy erős, de legbelül olyan mint egy lekvár. Mesélek egy kicsit. Jó életem volt. Gyönyörű feleségem, és lányom. De meghaltak Emma nem tudta megmenteni a lányom. Beteg lettem. Elena meggyógyított de látja ezt a sebet? A feleségemet megölte az az Aby. Hiába fogtam én perbe, neki hittek pedig ő volt a hibás. Maga meg kirúgott. Így hát most szenvedni fog. Szenvedni fog mindenért.

	Brennan látta a kést. Felkészült a szúrásra arra hogy meghal. Még halkan elsuttogta &#8222;Szeretlek Titeket&#8221;. Nem várta a pillanatot....

	Booth csendben lépkedett lefele a pincébe. Halkan kibiztosította fegyverét, és körül nézett. Miután körbe nézett a három üres szobába a negyedikhez lépett.. Hallotta Bones sikolyát. Halkan háromig számolt, és berúgta az ajtót.

	-FBI!-kiáltotta. Nem volt ideje gondolkodni; meghúzta a ravaszt. Alex Higins holtan esett össze. Booth leeresztette a fegyverét. Boneshoz sietett.

	-Jól vagy?-kérdezte aggódva.

	-Ép idejében jöttél; majdnem....-hangja elcsuklott és keserves zokogásba kezdett.

	-Sss most már nincs semmi baj; vége van. Meghalt.....

	Április 26
	Szent George Kórház

	Booth végre hazavihette feleségét, az ügyet pedig lezárták. Kiderült hogy Alex Higinsnek kettős személyisége volt. Az egyik a nyájas özvegy, a másik, a gyilkos pszichopata. Bosszút akart állni mindenkin, aki bántotta őt, vagy a családját. Aby Kovac is egy eszköz volt. Azért ölte meg, mert azt hitte hogy a felesége miatta halt meg, pedig a vérzékenység vetett véget az életének...

	Temető

	Booth kutyaköteleségének érezte hogy elmenjen a temetésre. Szép szertartás volt, a magyar hagyományokkal együtt véve. A gyászoló család, eszébe juttatta, hogy most ő is ott álhatott volna.. ha nem ér oda idejében. Nap, mint nap gondolkodott ezen. Mi lett volna ha..., de már vagy százszor is arra jutott, hogy helyes döntést hozott...

	A család egy szent kötelék, és ha valaki megtöri ezt a köteléket, a pokol legmélyebb bugyrában fog elégni......
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[FFF-FC Eredményhirdetés]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1362726</link><pubDate>2017-03-10 19:48:15</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Kedves Bones-rajongók!
	Íme a FanFictionFight - The Final Chapter pályázat eredménye: a random.org oldal segítségével a 3 résztvevő író közül kisorsoltuk a nyertest, aki nem más mint...

	

	Gratulálunk neki! A nyeremény egyik része a képen látható, másik fele pedig egy fokkal személyre szabottabb... Olyasmi, amiből Boothnak is van egy pár, és arra használja, hogy kifejezze az egyéniségét...  Kitaláltátok?

	

	Szeretnénk megkérni a győztest, hogy küldjön egy emailt a drcsont.hun@gmail.com címre a lábméretével és a pontos lakcímével, hogy elküldhessük neki a nyereményét.

	Ezen kívül mindenkinek nagyon köszönjük a beérkezett pályaműveket - volt, ami késve érkezett, de az oldalra természetesen az is kikerült, sőt ha valaki kedvet érez magában, hogy még írjon a kikötéseknek megfelelően, puszta kedvtelésből azt is szívesen fogadjuk, és megkapja a méltó "FFF-FC" jelzést!

	Az olvasó minőségben jelenlévőknek pedig jó szórakozást!

	A ficcek elérhetők a Bones fanfiction menüpont alatt, és az alábbi linkeken is:

	Csé - A kegyetlen gyilkos
	fencikoci - Halált hozó dallam
	Esli - Hát ezért kellett meghalnom?
	hullaviasz - Azbeszt as you can
	Sophie - Poszt Mortem
	o.n. - Nyomozás a koponyám körül
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x09 The Steel in the Wheels]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1362331</link><pubDate>2017-03-08 08:03:35</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The Steel in the Wheels - 12x09 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	MAGYAR FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[FFF-FC lezárás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1362230</link><pubDate>2017-03-07 12:57:34</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Kedves Bones-rajongók!

	
	Hajnali 4:47-kor lezárult az oldal negyedik fanfiction-író pályázata, a FanFictionFight - The Final Chapter. Szuper írások születtek, azonban még kell egy kis idő, hogy átnézzük őket, hogy biztosan ne kerüljön ki olyan tartalom amivel valaki visszaélhet.

	Tehát pénteken sorsolás, eredményhirdetés, és megtudhatjátok azt is, mi a győztes jutalma - illetve a beérkezett művek is akkor kerülnek nyilvánosságra.

	Mindenkinek nagyon köszönjük a részvételt!

	~Szerkesztők
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x09 előzetes]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1361905</link><pubDate>2017-03-05 12:25:34</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	A The Steal in the Wheels című rész előzetese:

	&nbsp;

	 

	felirat: Sophie
	forrás: Bones facebook

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[David Boreanaz interjú]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1361602</link><pubDate>2017-03-03 17:39:05</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Mint korábban Emily Deschanel-t, David Boreanazt is elkapták egy félórás interjú erejéig, melyben megosztott pár dolgot a sorozat zárását illetően, illetve saját tapasztalatairól.

	Részletek a Bővebben után. Apróbb spoilereket tartalmazhat!

	

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	A sorozatzáró epizóddal kapcsolatban - melynek egyben a rendezője is ő - annyit mondott, "ott záródik, ahol elkezdődött. Izgalmas lesz." Hogy mit ért ez alatt, azt pár hét múlva megtudhatjuk.

	De burkoltan elárulta azt is, hogy az eddigi tragikus halálesetek mellett a maradék négy epizódban valakit "esetleg lelőnek. Talán súlyosan megsebesül, lehetséges, hogy én leszek az, nem tudom..." illetve "valakit lehajítanak egy hegyről". Úgyhogy nem csak móka és kacagás vár ránk...

	Ennek ellenére a sorozat zárása kielégítő lesz a rajongók számára, és lehetőséget hagy egy esetleges újrakezdésre is, melyre Boreanaz állítása szerint semmiképp nem mondana nemet, persze ez függ a körülményektől és megvalósítástól is.

	Arra a kérdésre pedig, hogy melyik a kedvenc csontja), azt a választ adta, hogy "bone of contetion" amely angol szófordulat jelentése egy olyan téma, amin valakik sokáig és hevesen vitatkoznak. Márpedig ennél jellemzőbb dolog kevésbé létezik a B&amp;B párosra!

	
	A teljes interjú angolul megnézhető ITT.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[20 érdekesség a sorozatról]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1361135</link><pubDate>2017-02-28 13:08:46</pubDate><author><![CDATA[o.n.]]></author><description><![CDATA[
	

	1. Majdnem egy másik színésznő kapta Temperance Brennan szerepét, de Emily Deschanel meghallgatásakor azonnal látszott a közte és David Boreanaz közt vibráló kémia. A készítő, Hart Hanson is meglepődött a tényen, hogy amikor Boreanaz közeledett felé, Emily nem lépett hátra, hanem ott maradt a helyén, márpedig a legtöbb színésznőnek az elhúzódás lenne az automatikus reakciója.

	2. A kitalált Jefferson Intézetet mutató vágóképek valójában a Los Angelesben található Természettudományi Múzeumot ábrázolják.

	3. Emily Deschanel testvére és édesapja is részt vett egy-egy ponton a sorozat készítésében. Zooey Deschanel az 5. évad 10. részében került elő, Caleb Deschanel pedig a 2. évad 20. részét rendezte.

	4. David Boreanaz apjának is volt egy jelenése a műsorban: David Thomas Boreanaz (más néven Dave Roberts) a 100. részben ugrott be egy cameo erejéig. Boreanaz felesége, Jaime Bergman pedig a 12. évad 9. epizódjában fog feltűnni.

	5. Bár a sorozat szerint Zack Addy fiatalabb mind Angelánál, Hodginsnál és Brennannél, Eric Millegan valójában idősebb TJ Thyne-nál, Michaela Conlinnál és Emily Deschanelnél is.
]]></description><encoded><![CDATA[
	6. Emily Deschanel és TJ Thyne úgy készültek fel az Élve eltemetve című részre (amelyben a Brennan és Hodgins a Sírásó áldozatai lesznek), hogy egy autóba ültek bezárt ajtókkal és lesötétített ablakokkal, hogy ezáltal jobban átérezhessék a helyzetet.

	7. David Boreanaz sok mindent behozott saját magából a karakterébe, beleértve a "Cocky" övcsatot és a színes zoknikat.

	8. A stábnak van egy háziállatként tartott mókusa, akit Dr. Sweetsnek hívnak. Van egy Camgela nevű macskájuk is.

	9. TJ Thyne nagyon elhivatott a kerekesszékes alakítással kapcsolatban, ezért a forgatási napokon az egész napot a kerekesszékben tölti. A színész nagyon lelkes volt, mikor megtudta, hogy ezt a sorsot szánják Hodginsnak.

	10. Amikor a Fox először kereste meg Hart Hansont, hogy vállalná-e a készítői posztot, a férfi hezitált, mert nem igazán érdekelte egy egyszerű krimisorozat. Azután ment bele mégis, hogy látott egy dokumentumfilmet Kathy Reichsről, és rájött, hogy képes lesz valami plusz csavart hozzátenni a klasszikus krimis-esetmegoldós formátumhoz.

	11. Az írók csak azért voltak hajlandók kiírni Vincent Nigel Murray-t, mert a színész szerepet kapott egy másik sorozatban, és így biztosak lehettek benne, hogy nem tudott volna visszatérni.

	12. Hasonlóképpen Lance Sweets karaktere is azért halt meg, mert a színész a 2015-ös rendezésére, a Vakáció című mozifilmre koncentrált.

	13. A Bones 10. évadának 16. részével a Fox csatorna legrégebb óta futó egyórás dráma sorozata lett. Az a rész ráadásul pont a sorozat 206. epizódja volt, és mivel pontosan ennyi csont található az emberi testben, a stáb azzal ünnepelte a sikert, hogy a részben mind a 206 csont neve elhangzik.

	14. Cam Saroyan nem hal meg, pedig eredetileg 6 epizódban kapott volna csak szerepet, mielőtt távozik az élők sorából, de az írók annyira megkedvelték a színésznő játékát és magát a karaktert, hogy inkább meggondolták magukat.

	15. David Boreanaz és TJ Thyne már a Bones előtt is dolgoztak együtt. TJ Thyne az Angel három epizódjában is felbukkan.

	16. Bár Brennan az írónő könyveinek főhősnője után kapta a nevét, a sorozat mégis maga Kathy Reichs életét veszi alapul.

	17. Brennan karaktere másik részben Hart Hanson egyik barátjától lett mintázva, aki Asperger szindrómában szenved. Bár a sorozatban sosincs kimondva, hogy Brennan Aspergeres lenne, Hanson állítása szerint bizonyos tünetek felfedezhetők a karakter személyiségében.

	18. A Bones 10. évadzárója nem az írók eredeti elképzelését tükrözi. Mivel nem tudták még, hogy a sorozat következő évadát is berendelik-e, ezért egy olyan részt kellett írniuk, amely akár sorozatzáróként is működhet.

	19. James Aubrey apját, Philip Aubrey-t Guy Boyd alakítja, aki valójában is a színész édesapja. A sorozat 12. évadának 5. részében bukkan fel.

	20. David Boreanaz és Emily Deschanel is kipróbálhatták rendezői tehetségüket a sorozatban. Boreanaz többször is rendezett, például a 200. epizódot, Emily pedig a 12. évadnyitóval debütált rendezőként.

	fordította: Sophie
	forrás: www.telltaletv.com
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[FFF-FC hosszabbítás]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1361052</link><pubDate>2017-02-27 21:47:50</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Kedves Bones-rajongók!

	Mivel többen jeleztétek, hogy jó lenne, ha lenne egy kicsivel több idő a fanfictionotok megírására, meghosszabbítjuk a pályázatot egy héttel, tehát a leadás új határideje

	2017. március 7. 4:47

	emlékeztetőül pedig: a történeteket a drcsont.hun@gmail.com címre várjuk, FFF-FC tárggyal. A személyes adatok védelmét pedig még egyszer kihangsúlyoznánk!  Hajrá mindenkinek!

	~ Szerkesztők
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x08 The Grief and the Girl]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1359990</link><pubDate>2017-02-22 07:10:38</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The Grief and the Girl - 12x08 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	MAGYAR FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[FFF-FC Közérdekű Közlemény]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1359864</link><pubDate>2017-02-21 11:35:38</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Kedves Bones rajongók!

	Az idei FanFictionFight témájára való tekintettel szeretnénk felhívni a figyelmeteket, hogy fokozottan ügyeljetek arra, hogy személyes adatok, illetve olyan dolgok amik alapján beazonosíthatóak vagytok ne jelenjenek meg a történeteitekben, mert ez egy nyilvános weboldal, ahol ezeket a műveket bárki elolvashatja, és sajnos nincs rá garancia, hogy senki nem fogja (rosszra) felhasználni a benne olvasottakat.

	Természetesen mindent elolvasunk, mielőtt kikerülne az oldalra, de azért jobb, ha már előre figyeltek erre.

	Még 1 hét van hátra a határidőig, szóval írjatok sokan, sokfélét!  Az eddig beérkezett művekért pedig köszönet!

	~ Szerkesztők
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x08 előzetes és Sully visszatérése]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1359751</link><pubDate>2017-02-20 17:45:03</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	A The Grief and the Girl című rész előzetese és egy kis betekintés abba, miért is tér vissza Sully a következő részben.

	&nbsp;

	 

	&nbsp;

	 

	felirat: Sophie
	forrás: Bones facebook

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Buck és Wanda a Derbyn]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1359722</link><pubDate>2017-02-20 14:52:03</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	A 12. évad 9. részében még utoljára visszatér a remek páros Booth és Brennan alakításában, hogy megoldjanak egy ügyet egy roncsderbin. A hírek szerint ezúttal Aubrey is kisegíti őket.

	Mindeközben a Jefferson agyasai a Gormogon-ügy megoldásával bajlódnak, és Dr. Gordon Gordon Wyatt-et hívják segítségül.

	A Bővebben után további Buck és Wanda képeket találhattok.

	
]]></description><encoded><![CDATA[
	

	

	

	
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x07 The Scare in the Score]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1358890</link><pubDate>2017-02-15 08:55:52</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The Scare in the Score - 12x07 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	MAGYAR FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x07 előzetes]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1358426</link><pubDate>2017-02-12 10:06:13</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	A The Scare in the Score című rész előzetese:

	 

	forrás: Bones-facebook
	felirat: Sophie

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[FanFictionFight - The Final Chapter]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1358215</link><pubDate>2017-02-10 21:01:46</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Kedves DrCsont rajongók!

	Sokan írtátok, hogy jó lenne, ha érkeznének újabb fanfictionok az oldalra. Ennek érdekében szeretnénk meghirdetni az oldal negyedik fanfiction-író pályázatát, a FanFictionFight - The Final Chapter&nbsp;kiadását!

	A feladat egyszerű: bármilyen Dr Csont tematikájú történettel lehet pályázni, amely megfelel az alábbi kritériumnak:

	A történet áldozata TE kell, hogy legyél. Ezen kívül bármilyenre lehet kerekíteni a nyomozási szálat, bármit be lehet vetni, de a lényeg, hogy a saját gyilkosságodat írd meg: amiben téged tesznek el láb alól. Vajon ki tette? És miért? Véletlenül keveredtél bele, vagy te magad is rossz fát tettél a tűzre? A válaszaidnak csak a fantáziád szab határt.

	Egy biztos: ha a Jefferson csapata nyomoz az ügyben, akkor a gyilkosságod rejtélye nem marad megoldatlanul!

	Az elkészült műveket a drcsont.hun@gmail.com email címre várjuk, február 28. (kedd) 4:47 percig, doc, docx, rtf vagy pdf formátumban. A tárgyba ezt írd: FFF-FC. A pályázat győztese sorsolással kerül kiválasztásra, és valamilyen apró nyereményben részesül, az érkező fanfictionokat pedig a határidő után mindneki elolvashatja majd itt az oldalon, a Bones fanfiction menüpont alatt.

	Addig is, ihlettel teli napokat kívánunk mindenkinek!&nbsp;

	Külön köszönet a remek ötletekért Eslinek és o.n.-nak!

	~Szerkesztők
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x06 The Flaw in the Saw]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1357856</link><pubDate>2017-02-08 09:37:49</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The Flaw in the Saw - 12x06 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	MAGYAR FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x06 előzetes és sneak peek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1357553</link><pubDate>2017-02-06 12:30:00</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	A The Flaw in the Saw című rész előzetese és egy kis betekintés Rodolfo szálába:

	&nbsp;

	 

	&nbsp;

	 

	forrás: Bones facebook
	felirat: Sophie
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x06 képek és történet]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1357130</link><pubDate>2017-02-04 08:56:52</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	Napvilágra került néhány információ a 6. rész nyomozásáról és a bővebben alatt egy pár képet is láthattok az epizódból.

	A cikkben SPOILERES információk találhatóak!!!

	
]]></description><encoded><![CDATA[
	

	A csapat egy favágó-versenyen nyomoz, a Bones 12. évadának 6. részében, melynek címe: The Flaw in the Saw (A hiba a fűrészben). Hodgins pedig azon igyekszik, hogy valahogy segítsen Zacken - de nem szól róla a többieknek.

	A FOX csatorna szerint egy sikeres golfozóból lett favágó, Phyllis Paul megcsonkított holttestére bukkannak, ami miatt az agyasok ellátogatnak a Területi Favágó-sport Bajnokságra. Booth és Brennan rengeteg olyan titokra bukkan, amely Phyllis halálát okozhatta, például a viszonya egy házas versenytársával. Eközben Hodgins titokban egy régebbi áldozat csontjain talált baktériumokat elemzi, remélve hogy ezzel felmentheti Zacket a gyilkosság vádja alól.

	

	

	

	

	

	

	Fordította: Sophie
	Forrás: Buddytv
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x05 The Tutor in the Tussle]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1356596</link><pubDate>2017-02-01 09:20:24</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The Tutor in the Tussle - 12x05 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	MAGYAR FELIRAT |&nbsp;WEB-DL&nbsp;|&nbsp;HDTV

	A REPACK jelölésű fájlok letöltése ajánlott, mert a sima FLEET-ekből hiányzik az utolsó néhány perc.
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x05 előzetes és sneak peek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1356066</link><pubDate>2017-01-28 22:02:33</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	A The Tutor in the Tussle című rész előzetese, és egy kis betekintés Aubrey történetszálába:

	&nbsp;

	 

	 

	forrás: Bones facebook
	felirat: Sophie

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x04 - The Price for the Past]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1355456</link><pubDate>2017-01-25 09:15:15</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	
		The Price fo the Past - 12x04 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.
	
		ONLINE
	
		LETÖLTÉS(1)
	
		LETÖLTÉS(2)
	
		ANGOL FELIRAT | WEB-DL&nbsp;| HDTV
	
		MAGYAR FELIRAT | WEB-DL&nbsp;| HDTV


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12 év a világban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1355317</link><pubDate>2017-01-24 14:31:35</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	12 év rengeteg idő. Ez alatt nem csak a sorozat futotta be elismerésre méltó karrierjét, de rengeteg minden más is megváltozott. A The Huffington Post riportere Emily Deschanellel beszélgetett arról, mi minden történt azóta a világban, és mi minden fog történni ezután.

	
]]></description><encoded><![CDATA[
	Hiszitek vagy sem, a Bones márciusban véget ér.

	12 évnyi törvényszéki antropológia, nyomozás és tetthelyre járkálás után Emily Deschanel és David Boreanaz búcsút intenek szeretett karaktereiknek, Dr. Temperance "Bones" Brennannek és Seeley Booth különleges ügynöknek. És ha visszatekintünk egy kicsit a sorozat 2005-ös indulására, nem csak azt látjuk, mennyi minden történt a szereplőkkel az évek során, hanem azt is, hogy a világ mennyit változott ez alatt.

	"Még nem volt Twitter." - mondta Deschanel a The Huffington Post-nak egy interjúban. "Kinyithatós telefonom volt, de szerintem mindenki másnak is. Talán valakinek volt Blackberryje is, nem tudom. Aztán lett nekem is Bleckberrym, és évekig elvoltam vele. De iPhone még biztos nem volt, amikor kezdtük a sorozatot. George W. Bush volt az elnök. Annyi minden volt más még akkor. Nagyon, nagyon régen volt, még ha most úgy is tűnik, egy pillanat alatt eltelt ez az idő."

	Mostanra már van Twitter (ahogy Instagram, Snapchat, stb...), az okostelefon alap, és Donald Trump az elnök. Ki gondolta volna mindezt?

	De Emily nem rágódik a múlton, igyekszik inkább a jövőre koncentrálni, és főleg arra, hogyan alakul a karrierje a Bones nélkül.

	"Még nem egészen ért le, hogy vége." mondta. "Az biztos, hogy érzelmileg megterhelő volt befejezni. Mondogattam is, hogy követni lehet a könny-foltokat a lakókocsimig. Egy könnytócsává változtam... Azt hiszem, egy hosszabb folyamat lesz feldolgozni, hogy már nem jövünk vissza."

	Egyelőre Emily a családjával tölti az idejét - a férjével, David Hornsbyval és két fiával, Henryvel (5 éves) és Calvinnel (1 éves) - és a saját boldogságáért dolgozik.

	"Miután hazamentem a forgatásról, igazából nagyon jól esett végre a családommal lenni és egy kicsit magammal is foglalkozni." mondta. "Volt időm testedzésre, elmenni az orvoshoz, és olyan dolgokat csinálni amikre a munka mellett nincs lehetőségem. Ezt is nagyon élvezem, és azt hiszem élvezném életem végéig. Nem tudom, de tényleg elég kellemes volt."

	forrás: The Huffinton Post
	fordította: Sophie
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x04 előzetes]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1354564</link><pubDate>2017-01-20 17:34:03</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	A The Price for the Past című rész előzetese:

	&nbsp;

	 

	forrás: YouTube
	felirat: Sophie
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12. évad 3. rész]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1354197</link><pubDate>2017-01-18 10:11:34</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	The New Tricks in The Old Dogs - 12x03 -&nbsp;a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT | WEB-DL&nbsp;| HDTV

	MAGYAR FELIRAT | WEB-DL&nbsp;| HDTV
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x03 előzetes]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1354039</link><pubDate>2017-01-16 23:23:41</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	A The New Tricks in the Old Dogs című rész előzetese:

	&nbsp;

	 

	forrás: Bones facebook
	felirat: Sophie
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Miértek és hogyanok]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1353348</link><pubDate>2017-01-12 22:36:18</pubDate><author><![CDATA[Claire]]></author><description><![CDATA[
	A következőkben két rövidke gondolatsort olvashattok arról, hogy igazából miért is lesz vége a sorozatnak. A stáb és rendezők egyértelműen kijelentik, hogy nem az ő döntésük volt, de talán senkit nem is ért meglepetésként.&nbsp;

	Továbbá hallhatunk arról is, hogy milyen megválni egy sorozatbeli szereptől.

	
]]></description><encoded><![CDATA[
	Nagyon úgy tűnik, hogy a Bones végleges lezárása nem &#8222;közös döntés&#8221; volt.

	A sorozat egyik készítője, Hart Hanson felfedte, hogy a tv-csatorna határozott úgy: 12 év után be kell fejeznünk a sorozatot.

	&#8222;Nem a mi döntésünk volt&#8221; &#8211; mondta Hanson &#8211; &#8222;Megmondták, hogy ez az utolsó évünk. Nem pedig mi fordultunk hozzájuk, hogy be szeretnénk fejezni. Ennek ellenére nem gondolom, hogy annyira feldúlt volna minket, (valamennyire várható is volt) hogy ez lesz az utolsó évadunk."

	Emily Deschanel hozzátette: &#8222;Úgy gondolom, hogy a sorozatnak nagyon szép pályafutása volt. Méltatlan lenne még küzdeni a befejezés ellen.&#8221;

	Az utolsó évad 12 része gyakorlatilag egy 22 részes évad összesűrítése lesz &#8222;tele fontos pillanatokkal és visszatérő szereplőkkel&#8221; ahogy David Boreanaz fogalmazott. &#8222;Ebben a 12 részben minden úgy fog történni, ahogy annak lennie kell. Belezsúfoltunk mindent&#8221; természetesen a 447 rejtélyét is beleértve. Tény, hogy a sorozat nem olyan befejezést kap, ahogy Hanson eredetileg tervezte.

	&#8222;Más lesz a vége, mint ahogy képzeltem&#8221; ismeri el Hanson, &#8222;De tetszik, ahogy megcsinálták. Minden támogatásom az övék&#8221;.

	Szóbakerült a jövőbeni újrakezdése is a sorozatnak, a főproducer Michael Peterson nem zárja ki ezt a lehetőséget, a két főszereplő azonban tartózkodóbb volt.

	&#8222;Persze, minden lehetséges az életben, de leginkább a jövő felé tekintsünk.&#8221; &#8211; Válaszolta Boreanaz. &#8222;Általában sem szeretem az újrakezdéseket és visszatekintéseket. Nagyon nehéz válaszolnom erre a kérdésre.&#8221;

	Emily saját részéről szeretné, ha eltelne egy kis idő mielőtt újra Brennan-t játszaná, megjegyezte azt is, hogy furának tartaná, ha olyan hamar visszatérne a karakteréhez, főleg egy ilyen érzelemteli búcsú és lezárás után.

	A tvGuide is kérdezte a színészeket a búcsúról:

	Hogy mondanál búcsút egy karakternek, akinek a bőrébe bújtál 12 évre?

	David Boreanaz úgy döntött sorozatbeli énjének, Seeley Boothnak, a záró epizód megrendezésével adózik. Az legutolsó rész rendezése egyben egyedi dolog is. &#8222;Tényleg az utolsó pillanat amit Brennannel, Bonessal tölthetek, és láthatom azt, hogy az élete folytatódik, nem ér véget a sorozattal, csak egy új fejezet kezdődik, amiben ő és a többi karakter élnek tovább.&#8221;

	A stáb többi része hálás azért, hogy 12 évet tölthetett el a karakterekkel és rengeteg pluszt is jelentett ez a sok év, egy-egy szerelem megtalálásától kezdve addig, hogy Londonban is forgathattak&#8230;Végigkövették, ahogy a karaktereik fejlődnek.

	De ami a legfontosabb, a szereplők remélik, hogy az évad vége választ ad minden rajongókban felmerülő kérdésre és&nbsp;elégedettek is lesznek a befejezéssel, amely segít számukra elengedni a sorozatot.

	Fordította: Claire
	Forrás: TvLine, Tvguide

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Újrakezdés]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1353271</link><pubDate>2017-01-12 15:33:02</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Kedves Bones rajongók!

	Mint az elmúlt két hétben már tapasztalhattátok, most megint van szerkesztője az oldalnak. Kérdeztétek, hogy miért most bukkantam fel, meg mit tervezünk az oldallal a sorozat zárása után... Bevallom, ezekre mind nem tudtam volna válaszolni, mert nem láttam mire lesz kapacitásom és nem szerettem volna olyat megígérni, amit nem tudok betartani. Viszont nagy örömmel jelentem be, hogy kaptam segítéset

	Claire és o.n. segédszerkesztők személyében

	és persze az sem elhanyagolható, hogy mennyire proaktív és segítőkész mindenki a fordítással. Köszönöm a munkát Vikinek és Zsu-nak is, akik most is a feliraton fáradoznak!

	Megpróbáljuk így összefogva kicsit kipofozni az oldalt, hogy megtiszteljük ezt az utolsó évadot és a sorozatzárást, és hogy az oldal utána is értékes tartalmakkal szolgálhasson. Köszönjük a türelmeteket és a kitartásotokat, mert végülis a látogatók tartják életben ezt az oldalt. Remélem, sikerül kicsit közösségi élménnyé tenni számotokra ezt a maradék pár részt, és együtt tudunk búcsúzni a sorozattól.

	Ha bármi ötletetek van arra, mit lehetne rendbe rakni vagy még pluszban kitenni az oldalra, írjátok meg valamilyen fórumon (ötletláda, chat, komment, stb). Köszönjük!

	

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12. évad 2. rész]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1353087</link><pubDate>2017-01-11 11:44:07</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	The Brain in the Bot- 12x02 - a videó linkek nem hozzánk tartoznak, azokért nem tudunk felelősséget vállalni.

	ONLINE

	LETÖLTÉS(1)

	LETÖLTÉS(2)

	ANGOL FELIRAT | WEB-DL | HDTV

	MAGYAR FELIRAT | WEB-DL | HDTV
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x02 Sneak Peek és évadváró videó]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1353028</link><pubDate>2017-01-10 21:07:31</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	Kikerült még egy videó a Bones facebook oldalára a következő, "The Brain in the Bot" című részről:

	&nbsp;

	 

	Ez pedig egy régi darab, de itt az oldalon még nem volt fent feliratozva; jelenetek, pillanatok, humor:

	 

	forrás: Bones facebook
	felirat: Sophie
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[12x02 előzetes]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=33322273&amp;postid=1352559</link><pubDate>2017-01-08 12:31:33</pubDate><author><![CDATA[Sophie]]></author><description><![CDATA[
	The Brain in the Bot magyar feliratos előzetese:

	&nbsp;

	 

	forrás: Bones - facebook
	felirat: Sophie
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item></channel></rss>
